Bejegyzések

Reader's Digest címkéjű bejegyzések megjelenítése

Cikk a koszovói taposóaknák felszedéséről

 Annak idején a média nagyon sokat foglalkozott a koszovói háború egyik rettenetes következményével:a taposóaknákkal. Nem maradt ki a sorból a Reader's Digest,a világ legolvasottabb magazinja sem. A 2000.októberi szám 96-102.oldalán olvashatjuk Stéphane Calmeyn írását, Kockázat az életért című cikkét, melyet én magam kitűnő írásnak tartok. Hogy miért? 1. Nagyon érzékeny és fontos a téma. A taposóaknák kérdésköre a világ sok országában okoz problémát. 2. Szakmai részleteket is közöl (megtudhatjuk,milyen a jugoszláv PROM-2 ugróakna,vagy hogy hol található az aknamúzeum,hogyan működik a higanyakna stb.),nyelvezete mégis közérthető. 3. Nagyon szépen és jól mutatja be a hősőket,az aknaszedésre kiképzett francia katonákat. Egyszerű hősökként,akik végzik a dolgukat.  4. Az írás felépítése:fokozatosan növekvő feszültség,drámaiság,majd a végén,a traktoros epizóddal,félig-meddig humoros feloldás. Nagyon jó. Calmeyn cikke az újságírás legnemesebb hagyományait követő riport. Gratulálunk! És pe

2000:Walter Turnbull a nehezebb utat választotta

 A Reader's Digest magazin 2000.októberi számában olvashatjuk Andrea Barnetnek a Harlemi Kórusiskoláról írt cikkét. A Harlemi Kórusiskolát Walter Turnbull alapította. Az volt a cél,hogy nehézsorsú srácoknak,akiknek sok esetben hiányzik az apja,olyan iskolát alapítson,ahol közismereti és zenei tárgyakat egyaránt tanulhatnak. Nagy szervezőmunkával,óriási pedagógia érzékkel ezt meg is valósította. S hogy miért írtam azt,hogy a nehezebb utat választotta? A mai amerikai fiatalok zenéje a hip-hop és a rap,illetve ezek különböző változatai. Nos,Mr,Turnbull úgy gondolta,hogy ez nem elég. Klasszikus kórusműveket is előadnak,a repertoáron van Händel,Bach,méghozzá eredeti német szöveggel. Nem semmi. A klasszikus művek által a fiúk nevelődnek,megtanulnak öltözködni,viselkedni. És persze zenei műveltségre tesznek szert.  Na,ezért írtam a poszt címében,hogy a nehezebb út. Mert ez az. De a Reader's Digest cikke szerint sokkal eredményesebb.  Andrea Barnet kitűnő cikke egy kitűnő ember nagysze

Egy kínai dinoszauruszkutató portréja 1997-ből

 A Reader's Digest magazin 1997.áprilisi számának 127-134.oldalán olvashatjuk Martin Williams cikkét,melyben egy kínai dinoszauruszkutató,Tung Cseming munkáját mutatja be.  Megtudhatjuk,hogyan és miért lett Tung dinoszauruszkutató. Beszél mestereiről és arról,milyen ősi előítéletekkel(dinoszaurusz=sárkánygyík)kelett megküzdenie munkája során. Szó esik arról,partnerek-e a kínai ingatlanfejlesztő vállalatok a dinoszauruszkutatásban. Nem kerülhető ki a politika témája:a hatvanas években Tung is egy évet töltött a mezőgazdasági termelésben. Valamint olvashatunk jó sztorikat a leletekre ráfekvő öregemberről(azt hitte,szerencsét hoz),valamint egy bányászati lelőhely feltárásakor előálló csodáról,amikor is az egész hegyoldalt ősi csontok borították. Megismerkedünk a harmadik rend elméletével. Tung szerint a sauropodák és a karnosaurusok mellett létezik egy harmadik dino-rend is,a segno-saurusoké,ám ezt az elméletet a tudósok többsége nem fogadja el. Martin Williams cikke kitűnő,könnyed,mé

Így légy kreatív Brian Epstein szerint (1997)

 A Reader's Digest magazin 1997.áprilisi számának 81-84.oldalán olvashatjuk a kitűnő amerikai menedzser és újságíró,Brian Epstein cikkét,melynek címe:Ön is lehet kreatív!Nem szeretném itt most az egész cikket ismertetni-nagyon jó különben-csak a 4 kreativitásfejlesztő gondolatot írnám ide,amit Epstein szerint mindenkinek aktívan át kellene gondolni.Ezek: 1.Hogyan legyek milliomos egy hét alatt? 2. Hogyan szabadulhatunk meg a házumunkától? 3. Hogyan változtathatjuk meg lakóhelyünk éghajlatát? 4. Hogyan küzdjünk az öregedés káros hatásai ellen? Epstein hangsúlyozza,hogy ezekre a kérdésekre nincs végleges válasz illetve megoldás,viszont nagyon termékeny asszociációkat indíthatnak el az agyban,amely által fokozódik a kreativitás.  Jómagam kipróbáltam a módszert,egyfajta szemlét tartottam az agyamban,nincs-e ott valami jó ötlet a gyors meggazdagodásra. Ilyet ugyan nem találtam,de valóban nagyon termékeny ötletek jelentkeztek be nálam arra vonatkozólag,hogyan kerüljem el a gyors öregedés

A történetmesélés csodája

 A Reader's Digest magazin 1998.augusztusi számának 58-60.oldalán olvashatjuk Eileen Silva Kindig csodálatos cikkét,amelynek címe:Mesélj valamit! Az írás arról szól,mennyire fontosak manapság is a családi történetek,a sztorik. Olvasunk itt Gábriel arkangyal történetét a kanalas orvosság bevételével összekapcsoló kisgyerekről,hullaszállító kocsiban fuvarozott kiscserkészekről-a lényeg az,hogy a gyermek halljon otthon családi történeteket. Méghozzá szépeket. Merthogy a gyerek számára ezekből a történetekből áll össze a család múltja. Ahogy a kisgyerek elkezdi keresni saját identitását,úgy egyre inkább keresni kezdi ezeket a történeteket. És ezek által köti össze a múltat a jelennek. A szülőnek pedig oda kell figyelnie arra,nehogy ez az összekapcsolás hibás kód alapján történjen meg. És ezért volna szükség a családi fotóalbumok időnkénti nézegetésére is. Hogy identitást adjunk a gyereknek.  A Reader's Digest a világ egyik legjobb printelt médiaterméke. Érdemes beleolvasni azoknak

Mit szólna hozzá,ha a felesége azzal jönne haza,hogy képviselő akar lenni?

 Méghozzá az USA Kongresszusában. A Reader's Digest magazin 2002.májusi számának 57-60.oldalán olvashatjuk Fergus M. Bordevich:A feleségem és a politika c.írását,amelyben pont egy ilyen esetről olvashatunk. A feleség a demokrata színeiben indult volna. A család mindenben támogatta. Pénze viszont alig volt,sűrűn kellett telefonálgatni,ám a helyi újság a hölgy mellé állt,úgyhogy mégiscsak összejött a pénz. A képviselőséghez szükséges szavazat már nem. A férj utólag mégis úgy értékeli,érdemes volt belevágni,megismerkedni a politika világával. Merthogy a kislány is politikus akar lenni... Nagyon izgalmas,lendületes,dinamikusan sodró a cikk,sok humorral. Lám,így is hozzá lehet állni a politikához!

2008:Melyik a leghumorosabb magyar város?

 A Reader's Digest magazin 2008.áprilisi számában olvashatunk egy cikket arról,melyik a leghumorosabb magyar város. Nem szeretném Dián Tamás kitűnő írását (Ahol a magyar humor virul.Reader's Digest,34-41.o.) kielemezni,inkább csak a 41.oldalon található,a végeredményt összefoglaló táblázat adatait írnám ide: 1.Szeged 60 pont 2. Győr  58 pont 3. Budapest 57 pont 4.Miskolc 45 pont 5. Debrecen 38 pont 6. Pécs 34 pont A válaszadók többsége 30 alatti vagy 60 feletti volt. Mint a cikk is megállapítja,a középgeneráció humorát "mintha kilúgozták volna". Számomra Pécs utolsó helye meglepetés. 

Ötkilós hagyma. Na ne...

 A Reader's Digest magazin 1998.augusztusi számának 71.oldalán olvasható egy táblázat. Összegyűjtötték a legfontosabb növények rekordterméseit. A világ legnagyobb hagymája 1994-ben termett Ansruther,Fife-ban,Skóciában. A hagyma tömege 5,55 kilogramm.  Mégegyszer mondom:egyetlen fej hagymáról van szó. Kizárt dolognak tartom,hogy egy ekkora mutáns növény magától jöjjön létre. Az ilyen rekordtermésekért anno fizettek is. Ha valaki rászánt pár évet,simán ki tudott tenyészteni egy óriást. Persze,lehet,hogy tényleg a természet incselkedett kicsit. Akkor viszont le a kalappal a termesztő előtt. 

Szívinfarktus,mint gyógymód-te vállalnád?

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. Nem is csoda. Sokszor elképesztő,ám sokak érdeklődésére számot tartó témákkal foglalkoznak. A 2000.decemberi számban (85-92.o.) pl. olvashatunk egy amerikai férfiról,aki IHSS nevű betegségben szenvedett. Ez tulajdonképpen a szívizom megnagyobbodása,amit gyógyszerekkel lehet karbantartani,de a beteg állapota folyamatosan romlik. Angliában azonban kifejlesztettek egy módszert. Alkoholt fecskendeznek a szívbe ( hogy el ne felejtsem:nyitott szívműtétről beszélünk)ezáltal szívinfarktust idéznek elő(!),így aktiválják a szív elhalt részeit. A módszer abban az időben kísérleti stádiumban volt,s őszintén szólva,ma sem hangzik valami megnyugtatóan. Szívinfarktus,mint gyógymód?Hááát.... Jeff Greaves mindenesetre bevállalta, és nyert. Ahogy a cikkben olvashatjuk,egy évvel a műtét után már szörfözik a srácokkal.  Bátor ember.  Amúgy Debra Gordon cikke kitűnő,mindenkinek ajánlom elolvasásra,utána pedig érdemes alapos

1994.:Nelson Mandelát sokan szocializmusra próbálták rábeszélni

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 44-48.oldalán olvashatjuk Walter E.Williams cikkét,melynek címe:Nelson Mandela válaszút előtt. Williams nagyon okosan,pontosan elemzi a Dél-Afrikai Köztársaság vezetőjének nem éppen egyszerű helyzetét. Az aparththeid után ugyanis Dél-Afrika válaszút elé került. Merre tovább? Ebben az igen kényes történelmi szituációban sokan megpróbálták Mandelát rábeszélni arra,hogy szocializmust vezessenek be az országban. Az ANK-nak,mint ahogy Wiiliams is leírja,elég szoros kapcsolatai voltak a hajdani Szovjetunióval. Azonkívül a frissen felszabadult országban sokan az apartheidet a kapitalizmussal azonositották. Nelson Mandela azonban mélyreható politikai bölcsességről tett tanúbizonyságot,és a Dél-Afrikai Köztársaságot a kapitalizmus útjára terelte. Sikerült több-kevesebb nemzeti konszenzust teremtenie ezen cél elérésében. Hamarosan megjelentek a nagy külföldi befektetők is...A politika területén pedig az ország a demokrá ciát választotta. Wil

1994,Svédország:egy közgazdász a svéd jóléti állam veszélyeire figyelmeztet

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 29-32.oldalán olvashatjuk Robert J.Samuelson cikkét,melyben Assar Lindbeck svéd közgazdász figyelmeztet a Svédországban kialakult jóléti állam veszélyeire. Melyek is ezek a veszélyek? Három év alatt 5 százalékos csökkenés a gazdasági teljesítményben. Munkanélküliség növekedése 3 százalékról 14 százalékra. A munkanélküliek álláskeresési hajlandósága alacsony,mivel hosszú ideig kapnak segélyt. Az állami költségvetési hiány a bruttó GDP 15 százaléka.Magas adók,csökkenő beruházási kedv,infláció. Hát ezekre figyelmeztette honfitársait 1994-ben Assar Lidbeck közgazdász. Vajon megfogadták a figyelmeztetését?

A gyilkos azzal dicsekedett,hogy megölte a nőt,de azt hitték,kamuzik

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. A 2001 februári számban olvashatjuk Peter Woolrich kitűnő cikkét,melynek címe:A gyilkos nyomában. Az írás egy már-már megoldatlannak hitt bűnügyről szól. Egy 37 éves nőt öltek meg,a legfőbb gyanúsítottnak alibije volt,a DNS-vizsgálat pedig még gyermekcipőben járt. A legfőbb gyanúsított bizonyos Peter Hastings volt,aki fűnek-fának dicsekedett azzal,hogy ő követte el a gyilkosságot,sőt,még a halott nőtől ellopott gyűrűket is megmutatta. Csakhogy nem hittek neki. Peter Hastings ugyanis híres hantása volt a környéknek. A helyi fiataloknak azzal dicsekedett,hogy sorozatgyilkosokkal barátkozik. Nem hittek neki,komolytalan bűnözőnek tartották. Annyira azért nem volt komolytalan,hogy ne lopjon. 19 alkalommal ült börtönben. Csakhogy,mint a cikkből kiderül,Peter ezúttal nem hazudott.  Csakugyan ő követte el ezt a gyilkosságot. Ezt csak évekkel később derítette ki a mitokondriális DNS-vizsgálat. Mi a tanulsága a R

Egy házaspár. Három gyerek.Mindhárom siket és vak

 A Reader'Digest amerikai folyóirat 2008.novemberi számában olvashatjuk Kenneth Miller kitűnő cikkét. Egy házaspárról szól,akiknek hármasikrei születtek. Mindhárom kislány siket és vak. De az anya nem adta fel. Az apa lelépett,de Liz hamarosan új párt talált,aki saját gyermekeiként szereti a kislányokat. Különböző terápiás módszerek segítségével az ikrek már megtanultak néhány szót,sőt,egy merőben új eljárásnak köszönhetően a gyerekek olykor már összefüggően képesek,pár szó erejéig, kommunikálni. Hogy mi ez az eljárás,azt megtudhatják Kenneth Miller írásából. Az én szememben ez a pár de főképpen az anya:hős. Amerikában simán megtehette volna,hogy "lepasszolja"vagy meg sem szüli a meglehetősen sok gonddal járó kicsiket. Liz és párja mégis felvállalták a három picit. És,amint azt elmondják,csodálatos életük van. Itt van Isten... Kenneth Miller:Úton a fény felé. Reader's Digest,2008.november,94-103.o.

Hipertónia:egy cikk, amiből hiányzik a lényeg

 A Reader's Digest magazin 2008.novemberi száma cikket közöl a magas vérnyomásról, azaz a hipertóniáról. Ami a cikkben- Dr.Vásárhelyi Barna írása- benne van, az mind jó és szép. Okos,bölcs, tanító jellegű. Számszerűsítik a megfelelő értékeket, elolvashatjuk, mi is az a vérnyomás, kiemelt szövegrész foglalja össze a rizikófaktorokat, és azt, hogy mit kell tennie annak, aki hipertóniás lesz. Szóval, úgy tűnik, hogy minden megvan, aminek meg kell lennie. Az egész írás szellemiségével akadnak gondjaim. Mindössze két mondatot szánnak a legfontosabb rizikófaktorra, a stresszre. Pedig, ha a magas vérnyomással küszködőknek sikerülne kiküszöbölni vagy legalábbis csökkenteni életükben a stresszt, az nagyon sok ember vérnyomását visszaállítaná a hőn áhított 120/80 HgMm értékre. Csakhogy ebben a rohanó világban hogyan küszöbölje ki az ember a stresszt? Ezt a kérdést a cikk fel sem teszi, nemhogy megválaszolná. Én azt gondolom, ebben a pénzcentrikus, pörgős, rohanó világban csupán egyetlen módo

2008-ban Ausztrália lakosságának 33 százaléka aggódott a környezeti problémák miatt

 2008-ban a Reader's Digest folyóirat felmérest készített a világ akkori vezető országaiban,melynek témája:mi miatt aggódnak az emberek? Ausztráliában a megkérdezettek 33 százaléka aggódott a környezeti problémák miatt. Ezt én jó jelnek tekintem egy társadalom érettsége szempontjából. Ugyanakkor két tényező bizonyosan hozzájárul a zöld szemlélet terjedéséhez. Az egyik az iskolai oktatás,körmyezeti nevelés,másik pedig maga a környezet. Utóbbit nem kell magyarázni. Aki járt már Ausztráliában,az tudja,hogy nem akármilyen természeti környezetben élnek az ottani emberek. Az oktatás-nevelés pedig nem tesz mást,mint arról tanít,amit az emberek látnak. Miért nem tanul egy magyar iskolás a saját környezetéről? Miért ugyanazt tanulja egy zala megyei hatéves gyerek,mint egy hajdú-bihari? A magyar iskokai oktatás elképesztően uniform. Arra ügyelnek,hogy minden gyermek ugyanazt tanulja. Merthogy oktatáspolitikusaink szerint így egyenlők az esélyek.  Nincs igazuk. Egy kusgyereknek először a sajá

Tényleg létezik egységes babanyelv?-Reader's Digest,2008.augusztus

Tényleg létezik egységes babanyelv? Vagy minden csecsemő és kisbaba másképp sír,másképp gügyög? A Reader's Digest folyóirat,a printmédia világszinten is egyij legjobb terméke,2008.augusztusi számában közli Helen Signy cikkét,aki Priscilla Dunstan elméletét ismerteti. A zenéstből édesanyává lett Dubstan szerint a kisgyernek minden kommunikációs megnyilvánulása felosztható öt "alapkifejezésre. Ezek a következők: Nééé:éhes Hééé:rossz közérzet Ouuu:fáradt Iőőő:szélgörcs Ééé:büfi Dunstan szerint ha ezeket a jeleket megtanulják a szülők, nem kell éjjelente tanakodniuk,hogy most vajon mi a baja a lurkónak,hanem csak le kell olvasni illetve meg kell hallani az adott jelet,és annak felismerése után negfelelően cselekedni. A Reader's Digest cikke kitűnő. Szerintem Duncan elmélete részleges. Nem számol az anya kommunikációjával. A kisgyerek mindig az anyát figyeli,tehát kommunikációja is szükségképpen igazodik az anyához. Nincs tehát- szerintem legalábbis-világszerte megjel

Fair play olimpikonokról írt a Reader's Digest 2008-ban

A Reader's Digest a világ egyik vezető nyomtatott médiaterméke. A 2008.augusztusi számban William Ecenbarger tollából jelsnt meg Az igazi olimpiai szellem című írás,mely olimpukonok fair play hőstetteiről szól. Olvashatunk az ausztrál úszóról, Cecil Haleyről,aki hozzájárult,hogy az elődöntőre késve érkező amerikai úszók ne essenek ki a versenyből, hanem rendezzenek nekik külön elődöntőt. A francia Lucien Duquesne 1928-ban megállt,hogy felvegye a földről a finn csodafutó,Paavo Nurmi óráját. Az amerikai Ralph Hill 1932-ben,bár feltartották az 5000 méteres futás döntőjében, nem óvott. A japán lovas,Sunzo Kido pedig inkább az állat egészséget tartotta szem előtt,semmint hogy túlhajszolja a lovat. De még a profi időkben,a 2006-os torinói téli olimpián is akadt sífutóversenyző,aki vetélytársának adott a törött bot helyett egy épet Hát igen,ez az olimpiai szellem. Azt nem értem,miért nem számol be ezekről a fair play esetekről a hazai média... A Reader's Digest cikkét csak dicsér

Thomas Jefferson apoteózisa a Reader's Digestben

A Reader's Digest 1993.júliusi számában olvashatjuk Lowell Ponte cikkét(Thomas Jefferson,a dzabadság építőmestere).A cikk korrekt, bemutatja Jeffersont, mint politikai gondolkodót, mint a Függetlenségi Nyilatkozat szellemi atyját, mint tudóst, mint embert. Csak éppen mondezt túlzottsn apotetikis módon teszi. Szinte hibátlannáavatja Jeffersont, miköz en, mint tudjuk, nem volt az. Ugyanakkor el kell mondanunk:jó  hogy a világ egyik legnépszerűbb médiaterméke történelemmel foglalkozik. Ez határozottan jó9 .

Így bukott le a francia biztosítási csaló-Reader's Digest,1993.július

A Reader's Digest 1993.júliusi számában olvashatjuk Rudolf Chelminski írását egy Franciaországban történt biztosítási csalásról. Az ügynök a feleségére kötött 8 életbiztosítást, majd imitált egy közúti balesetet. Hogy min bukott le a csaló?Azon, hogy félt. Túl lassan ment. 25-30 km/óra sebesség nem elg ahhoz, hogy valaki az árokba boruljon, majd szénné égjen a kocsiban. Azonkívül ott volt a sok biztosítási kötvény. A társaságok gyanakodni kezdtek, és magánnyomozókat állítottak az esetre. Chelminski írásának egyetlen fogyatékossága,hogy nem érthető a biztonsági övvel kapcsolatos rész.Ettől eltekintve igazi jó kis reality-krimit olvashatunk.Történet az emberi kapzsiságról és gonoszságról.

Elvis Presley igazi szerelme-Reader's Digest,2010.november

A Reader's Digest (RD) a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaplatformja. Az RD Válogatás 2010.szeptemberi számában Alanna Nash tollából olvashatunk cikket Elvis Presleyról, a huszadik század ikonikus könnyűzenei sztárjáról. Az írás nemcsak egy a hatalmas Elvis-irodalomban: nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet. Elvis a köztudatban úgy él, mint igazi macsó, aki naponta váltogatta a nőket. Nos, ez a kép árnyalásra szorul. Ann-Margaret Olsson ugyanis, úgy tűnik, múlhatatlanul és tartósan elvarázsolta a rock and roll sztár szívét. Aztán egy rövid idő múlva- de nem pár nap múlva- vége lett a dolognak. Ann-Margaretet a Szerző "női Elvis"-ként jellemzi. Szerintem ez túlzás, de azért tehetségesnek mondható ifjú hölgy volt.