Írott és elektronikus média régen és ma

 Vajon mi köze a kettőnek egymáshoz?A cementgyártás,annak alapján,amit tudok róla,nem tűnik éppen zöld iparágnak... Mint a Figyelő című üzleti hetilap 2021/33.számában közölt cikkből (59.oldal,Dózsa György: Cementgyárak aranykora) kiderül,nagyon is sok a kapcsolódási pont.Igen nagyértékű kapcsolódási pontok vannak a két ágazat között. Ha ugyanis egy kormány környezetvédelmi paradigmaváltásra készül-a cikk szerint éppen ez zajlik az USA-ban,Nagy-Britanniában és Kínában is),ahhoz infrastrukturális beruházások kellenek. Az infrastrukturális beruházások pedig építkezéseket foglalnak magukba. Az építkezéshez pedig mindig kell cement. Úgyhogy ma is tanultam újat:a környezetvédelem fellendíti a cementgyártást.  A cikk,és az egész hetilap pedig:kitűnő!

 Nagyon imponáló kis cikket olvastam a Természetgyógyász c.folyóirat 2005.novemberi számának 52-56.oldalán,V.T. tollából. Szinte mindent elmond a virágesszeciákról,amit egy magamfajta laikusnak tudnia kell:mire használják ezeket a készítményeket,hogyan hatnak a stressz ellen,ki volt az a Dr.Bach,hogyan készülnek ezek a virágesszeciák,mely országok tudósai foglalkoznak ezzel leginkább,s kell-e tesztelni ezeket a készítményeket. Nagyon élvezetes,jó cikk. Számomra,mint laikus olvasó számára inkább az a kérdés,hogyha egyszer stressz és más civilizációs betegségek ellenében használom a virágterápiát,akkor kell-e egyáltalán esszenciát készítenem. Nem jobb lenne a virágot a tövén hagyni,és csak nézegetni?Az is megnyugtat,nem? Szóval,lehet,hogy dilettáns a kérdésem,de szerintem jogos.

 1 milliárd felhasználó! A TikTok nevű platform, amelyet elsősorban a fiatal korosztály kedvel, 2016-os indulása óta elérte az 1 milliárd felhasználót! Ezzel utolérte az Instagramot. Páratlan siker a világ közösségimédia-történetében! Ez a szám, ez az egymilliárd, a világ népességének majdnem egynyolcada. Azt gondolom, bármely vállalat büszke lenne ilyen eredményre.  Több TikTok felhasználó van a világon, mint ahányan az USA-ban, Kanadában, Mexikóban, Brazíliában, Indonéziában laknak!  Több, mint százszorosa a TikTok felhasználók száma Magyarország lakosságának!  Több TikTok-felhasználó él a világon, mint ahány ló! Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahányan naponta könyvet olvasnak- az egész Földön! ( Ezt egyébként sajnálom). Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahány tonna mézet a méhek előállítanak.  Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahány macska.  Gratulálunk a TikToknak és minden jót kívánunk a felhasználóknak! Ami pedig a mennyiségi összehasonlításokat illet

 A Nők Lapja (remélem,senkinek nem kell bemutatni...) 1979 évi 36.számában olvasom Szebelkó Erzsébet cikkét,melynek címe:Sem az igazgatónak,sem a portásnak(3-4.o). Nagyon szép,igényes,problémafelvető írás. Három téma köré csoportosul: -A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyárában fegyelmit kapott egy munkásnő,mert zöldpaprikát vitt be a munkaterületre. -A cég exportál az USA-ba-külön fotón láthatók az angol nyelvű címkékkel ékes húskonzervek-,de az ottani partner nagyon szigorú,rendszeresen ellenőrzi az üzem mikrobiológiai állapotát. -A nők jóval hűségesebb munkaerők,mint a férfiak. A kapuvári üzem dolgozóinak fele nő. A férfiak hamar továbbállnak,nem bírják a szigorú fegyelmet. Hogy ez miért van,arra nincs magyarázat. Mint jelenség,szerintem a 21.századi HR-esek számára is érdekes lehet...

 Nagyon furcsán viszonyul az európai mainstream média a robotizáció kérdéséhez. Többnyire ugyanis nem beszél róla, merthogy manapság az írott és elektronikus média elsőszámú törvénye, hogy ne közvetíts negatív üzenetet, csak ha irányítani is tudod az erre adott reakciókat. Márpedig az emberek félnek a robotizációtól, hiszen a régi típusú, szakszervezeti kötődésű baloldal és az ultrkonzervatív jobboldal azzal riogatja az embereket, hogy a robotok elveszik majd a kenyerüket, mehetnek közmunkásnak.  Véletlenül kezembe került a New Technology magazin/folyóirat (kinek melyik megjelölés tetszik) 2021.évi 2. száma. A nagyon színvonalas, szinte minden technológiai újításról beszámoló lap 17.oldalán olvasható Némethi Botond " Robotok hemzsegnek Amerika autóiparában" című nagyszerű cikke. Nem elsősorban az adatok az érdekesek ebből ( pl. hogy az USA autóiparában 10 000 alkalmazottra 1287 egység jut- azt azért jó lett volna elárulni a laikus Olvasó számára, hogyan számolják ki ezeket az

 Ohio állam kormányzója,Mike DeWine 2021.május 13-án bejelentette,hogy 1 millió dollárt sorsolnak ki 5 olyan felnőtt személy között,akik beoltatták/be fogják oltatni magukat COVID vírus elleni vakcinával,és rendelkeznek állandó lakcímmel Ohio állam területén. Véleményünk szerint ez a legjobb ösztönző a bizonytalanok számára. Ha ez nem, akkor micsoda??Azonkívül pedig megjegyzendő: az ohiói kormányzó nevétől zengeni fog az amerikai média. Úgyhogy jegyezzük meg ezt a nevet:Mike DeWine. Ő lesz a következő napok hőse, talán még elnökjelöltként is gondolnak rá egyesek.  Akit bővebben érdekel a téma,itt tájékozódhat: nbcnews.com Aztán, ha mégsem lesz ebből a sorsolásból, meg ezekből a hatalmas nyereményekből semmi, arról már nem a média tehet...

 Nagyon szeretem a keresztény kegyességi kiadványokat,ezek közül az egyik legjobbnak a Csendes Percek( The Upper Room) címűt tartom. Az USA Tennesse államában adják ki,33 országban terjesztik,mindenhol anyanyelvre lefordítva. Talán azért is különleges a hasonló "médiatermékek"között,mert nemcsak teológusok,hanem laikusok is írnak egy-egy napra szánt elmélkedést.  A 2017.március 13-ra szánt áhítatot bizonyos Andy Baker írta,Tennessee (USA) államból. Jakab levelének 1,25 igehelye a textus,itt szerepel a sokak által ismert "szabadság tökéletes törvénye"kifejezés. A magyarázó szövegben viszont nem konkrétan erről az igehelyről esik szó,hanem arról,hogy milyen gyorsan elfeledkezünk saját kereszténységünkről az istentiszteletek után. Nem úgy viselkedünk az emberekkel,mint ahogy krisztusi emberként kellene viselkednünk. Templomon kívül valahogy nem mindig sikerül megfelelni a krisztusi eszményképnek.Az 1Pét 3,8 igehely a testvérszeretetről,meg úgy általában a keresztény em

 Ahogy szemlézem itt a magyar médiát,szemembe ötlött a Momentum elnökének javaslata:minden magyar állampolgár,aki beadatja magának a vakcinát,kapjon százezer forintot. A média a legkülönbözőbb módon reagált a javaslatra. A baloldali média halkan,de támogatta,a jobboldali média hangosan ellenezte,mond án,a javaslat populista, meg aztán munka nélkül ne kapjanak pénzt emberek.  Munka nélkül?Az online oktatás bevezetése plusz munkát jelent a szülőknek. A vírus miatt sok ember elvesztette a munkáját,vagy éppen nyolcórás főállásúból átváltozott négyórás mellékállásúvá. Egész ágazatok kerültek a csőd szélére. Sok család vesztett el embert,a halottakat el kell temetni,az sem ingyen van.  Nem érzem tehát indokolatlannak egy efféle támogatás bevezetését. Több országban is létezik ilyesmi (USA,Izrael stb.),miért ne követhetnénk mi is ezt a példát. Perszs,abban igaza van a jobboldalnak,hogy a Momentum javaslata mögött lapulnak politikai szándékok is. Dehát-ilyenek a politikusok. Kell nekik a szava

 Társaságban gyakori beszédtéma,és a bulvármédia is egyre gyakrabban foglalkozik azzal a kérdéssel,érdemes-e egy elvált házaspárnak újrakezdenie. Jó-e a töltöttkáposzta felmelegítve?Az ID TV Az otthon hidege című krimi-realityje azok táborát erősíti,akik szerint a feltett kérdésre a helyes válasz:nem. Megtörtént esetet dolgoz fel a film. 1990-es évek eleje,Salt Lake City,USA. Egy  ingatlanügynök beleszeret egy nála 10 évvel fiatalabb lányba,összeköltöznek,születik két kislány,nagyon szeretik őket. Erről rengeteg családi videó tanúskodik. Összeházasodnak. A nő egy év múlva közli,hogy szűknek érzi a házasságát,válnak. A gyerekeket továbbra is együtt nevelik. Aztán megint összeházasodnak, a gyerekeket továbbra is imádják. A nő ismét válni akar, mert szerinte a férfi túlzottan irányítani akarja. Ezt már a férj nem viseli el. Agyonveri feleségét egy kalapáccsal. Csakhogy közbejön valami....Az egész sztorit nem akarom leírni, inkább csak a bejegyzés első sorában feltett kérdésre akarok felel

 Méghozzá az USA Kongresszusában. A Reader's Digest magazin 2002.májusi számának 57-60.oldalán olvashatjuk Fergus M. Bordevich:A feleségem és a politika c.írását,amelyben pont egy ilyen esetről olvashatunk. A feleség a demokrata színeiben indult volna. A család mindenben támogatta. Pénze viszont alig volt,sűrűn kellett telefonálgatni,ám a helyi újság a hölgy mellé állt,úgyhogy mégiscsak összejött a pénz. A képviselőséghez szükséges szavazat már nem. A férj utólag mégis úgy értékeli,érdemes volt belevágni,megismerkedni a politika világával. Merthogy a kislány is politikus akar lenni... Nagyon izgalmas,lendületes,dinamikusan sodró a cikk,sok humorral. Lám,így is hozzá lehet állni a politikához!

 Annak idején tele volt ezzel az írott és elektronikus média. Franciaország kormánya nemet mondott az USA vezett koalíció iraki háborújára,erre az amerikaiak olyan dühösek lettek,hogy átnevezték a náluk francia burgonyának hívott sültkrumplit. Legalábbis ez volt az,ami a médiában lejött erről az egészről. A HVG 2003.május 3-i számában megjelent cikkből (Nagy Gábor:Washingtoni feszültségkeltés.Nagyhatalmi dac. HVG,2003.május 3., 19-20.o) azért kiderül,hogy ennél azért komolyabb volt a dolog. Az USA megpróbálta Franciaország helyzetét aláásni a NATO-ban,azáltal,hogy a Franciaország által nem komolyan vett Védelmi Tervezési Tanácsot próbálták megtenni legfelsőbb döntési fórummá. Sőt,az Irak elleni támadás kudarca után ellentét robbant a külügyi és a hadügyi tárca között. Erről persze mi,magyarok,semmit nem tudtunk,csak a sültkrumpli-probléma áradt minden csatornából. Mi a tanulság?A média leegyszerűsít. Aki komolyabban akar tájékozódni,annak komolyabb forrásokat kell használnia. Ennyi.  A

 Hú, de érzékeny téma...Az amerikai elnökválasztás szavazási szakasza és az utána következő néhány hetes igazságszolgáltatási szakasza eddig eltelt néhány napja alatt a magyar mainstream média válogatott tévedésekkel, melléfogásokkal, hazugságokkal, egyoldalúan tolmácsolt igazságokkal, téves véleményekkel bombázta a magyar közvéleményt, az pedig reagált a következőképpen: 1. Érdektelenség- ne dumáljanak már ennyit Amerikáról, inkább foglalkozzanak a hazai vírushelyzettel 2. Gúnnyal- na, két öregember csatázik a megkopott fényű trónért 3. Hitelvesztéssel- ezek a mai hírportálok nem érnek semmit, leközölnek valamit ,aztán két perc múlva már mást közölnek 4. Szilárd és megingathatatlan állásfoglalással- Trump mellett állok, Biden mellett állok, mondhattok akármit, engem nem ingattok meg. Azt gondolom, hogy egy átlagos hírportál átlagos főszerkesztője innen, Magyarországról, komoly amerikai kapcsolatok nélkül ( most nem az 1956 óta kint élő nagynéniről beszélek, aki békés nyugdíjas éveit t

 Zajlik az amerikai elnökválasztáson leadott voksok megszámlálása,mindeközben Portlandben tovább folytatódnak a tüntetések,most éppen békésen.  A vita nem azon megy,hogyan kellene a hónapok óta folyó politikai válságot megoldani,hanem azon,ki miatt robbant ki a válság. Trump amerikai elnök ugyanis bolondnak nevezte a város demokrata párti kormányzóját,és azzal vádolta,hogy szándékosan engedi az olykor erőszakos tüntetők akcióit,ezáltal hosszútávú politikai válságot kíván előidézni. A demokraták pedig pontosan az ellenkezőjét állítják. Szerintük Trump hívei provokálják a zavargásokat,hogy hosszútávú válságot idézzenek elő. Most,amikor e sorokat írom,éppen a republikánusok szimpatizánsai tartanak autós felvonulást a városközpontban. Egyelőre békésen. Egy biztos:a médiáknak mindez jó üzlet. Nézettség az egekben,hirdetők rogyásig.  Szóval,Portlandben a helyzet változatlan. 

 2020.november 3-án az USA elnököt választott. Donald Trump jelenleg is hivatalban lévő republikánus párti elnök kihívója Joe Biden demokrata jelölt.A szavazatszámlálás kb. kétharmadánál Trump több kulcsfontosságú államban nyerésre áll.  Erre mit tesz? Több média is lehozta,amint azt nyilatkozza:elsöprő,fölényes győzelmet arattunk. Az egész olyan "Trumpos". Nem kellene a hurrázással megvárni a szavazatszámlálás végét? Nem mintha sok esélye maradt volna Bidennek,de meccs vége előtt győzelmet ünnepelni...Nálunk úgy tanítják,akkor van vége a meccsnek,ha lefújta a bíró. És ez igaz is.  Az amerikai médiában óriási botrányt kavart Trump bejelentése. Még saját hívei közül is voltak, akik hevesen ellenezték az effajta gesztusokat.  Az utcákon pedig tüntetések folynak, Detroitban a városháza előtt tömeg követelte, hogy állítsák le a szavazatok számlálását. 

 Sok filmre ráaggatják a jelzőt, hogy családi. Leül a család nézegetni, és a gyerekek egyik fele öt perc múlva az udvaron, másik fele a gép előtt.  Azért vannak üdítő kivételek. Peter Sohn 2015-ben bemutatott filmje- tudomásom szerint a magyar média még nem figyelt fel rá- The Good Dinosaur, angolszász nyelvterületen, legfőképpen persze az USA-ban, elég szépen aratott, s ha, tegyük fel, nem zavarja a Kedves Szülőket az evolúció képi megjelenítése, közép-európai családok számára is fogyasztható animációs filmalkotás született, méghozzá angol humorral fűszerezve.  A film utópisztikus jövőképet mutat. A dinoszauroszok túlélték a nagy meteor-katasztrófát, és az emberrel együtt fejlődtek, eljutottak a növénytermesztés, az állattenyésztés szintjére, mint ahogy az ember is próbál arra eljutni. Magyarán: a dínók fejlettebbek mint az ember. A történet a barátságról szól, a két populáció egy-egy gyermektagja közös kalandokba keveredik, sülve-főve együtt vannak, amit persze a szülők nem néznek jó

Érdekes cikk jelent meg a História történelmi folyóirat 2002/1.számában,Nyers Rezső tollából. A 68-as magyar gazdasági reform egyik szellemi atyjaként ismert politikus a magyar rendszerváltás nemzetközi hátterét elemezve írja:"Maga Gorbacsov gyakorlatilag egy második helsinki találkozóban akarta realizálni a továbblépést,de ehhez csak az olasz vezetőket sikerült megnyernie."(19.o.). Hát,ezt annak idején nem kürtölte világgá a hazai média... Jellemző ez amúgy Mihail Gorbacsovra. Ő őszintén hitt a szocializmus megreformálhatóságában. Azt gondolhatta,elég,ha mostantól betartjuk az emberi jogi törvényeket,és nemzetközi szerződésekkel garantáljuk a status quot. Csakhogy az USA és a kelet-európai ellenzék már többet akart. Rendszerváltást. Gorbacsovon túllépett a történelem. 

Los Angeles városában,1992-ben,faji zavargások robbantak ki,miután a bíróság felmentett 4 rendőrt,akik 56 ütéssel majdnem agyonvertek egy közlekedési kihágással vádolt férfit,Rodney Kinget.A felmentő ítélet után gyújtogatások,fosztogatások kezdődtek.Az eseménysor a történekem legnagyobb faji zavargásává lett,és az LA 92 nevet kapta az utókortól. A National Geographic tévécsatorna kiváló dokumentumfilmet készített a történtekről. Objektív,részrehajlástól mentes ábrázolásmódjuk példa lehet a világ bármely médiája számára.A film készítői kizárólag korabeli filmhíradó-részleteket és egyéb filmfelvételeket használtak fel,a válogatásnál igyekeztek mindkét oldal érveit bemutatni. Semmi utólagos elemzés,okoskodás,minden néző vonja le maga a következtetéseket. A készítők morális-etikai mondanivalója viszont egyértelműen átjött:az erőszak nem megoldás semmire. A konfliktusokat békésen kell rendezni. Történészek számára igazi ínyencség lehet a koreai-afroamerikai ellentét ábrazolása,vagy éppen

Vannak még Amerikában olyan területek, ahol a " színvakság" ( azaz a bőrszín nem érvényesül. A 2010-es években az USA-ban dolgozó filmrendezők 80 %-a fehér bőrű- derül ki a statista.com adataiból ( letöltve 2020.március 5.,15.06.).(Az oldal rendszeres látogatását minden médiamunkásnak javasoljuk, mert reális, megbízható adatokhoz lehet általa jutni.) Hogyan lehetne ezen a jelenségen változtatni? A stúdióknak kellene lépni, és bátorítani a nem fehéreket, hogy merészkedjenek a kamera mögé. Vagy- nem tudom. Más ötletem nincs.Remélem, hogy a 2020-as években valamelyest azért változik ez az arány, a kisebbségben lévők javára. Itt a link a részletes adatsorral: https://www.statista.com/statistics/696882/movie-director-ethnicity/

A 2020.február 4-i Nemzeti Sport címlapján ott virít a FIFA elnöke ( aki amúgy jogász), Gianni Infantino, és élteti a globális futballt. Kérdés:Nekünk, magyaroknak, jó-e a globális futball? Ha szűklátókörűen nézzük, nem. Az 1980-as években egy magyar labdarúgó-válogatott még simán elverte Algériát,Katart, Törökországot,Luxemburgot, nehezen, de legyőzte Ciprust, Máltát. Kíváncsi lennék, ha ma kellene játszani egymás után ezzel a hat csapattal, vajon mi lenne a magyar válogatott mérlege? De nemcsak a magyar labdarúgásnak nem tett jót a sok távoli kontinensről érkező új ellenfél. Portugália remizett Liechtensteinnel... Ha azonban üzletileg nézzük, akkor a focinak használt a globalizmus. Az Európába érkező afrikaiak új színt hoztak a kontinens focijába, remek válogatottja lett az USA-nak, Törökországnak, Japánnak( (Kína felemelkedése még várat magára)- ez pedig egyre több tévénézőt, szponzort jelent. Az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet, ha a globális futballra gondolunk. 

Aki bővebbet kíván tudni a kibontakozóban lévő USA-Irán politikai ( és tegyük hozzá: nagyon komoly gazdasági) konfliktusról, olvassa el László Dávid írását a Magyar Nemzet 2020.január 10-i számának 9.oldalán! A cikk tartalmaz egy táblázatot, igencsak releváns adatokkal. Ebből idéznék: az USA-nak van 13 398 harci repülőgépe, Iránnak van 509. Egy nyílt háborúban Irán veszítene. Ezért más játékszabályok szerint játszik. László Dávid okosan mutat rá cikkében, hogy az amerikaiak elleni támadást Irán olyan célpontok ellen hajtotta végre, melyek könnyen védhetők. Ez is érdekes...Ami azonban a legfontosabb, az a cikk utolsó mondata:ha az USA háborúba lépne Iránnal, ez egyúttal azt is jelentené, hogy háborúba lépett a Hezbollah, az iraki siita milíciák, a jemeni húszik és a palesztin szélsőségesek ellen. Nagyon okos, higgadtan érvelő, elemző cikk. Szerintem a világ lakosságának nagy része békepárti. Imádkozzunk a háború elkerüléséért! mno.hu