Írott és elektronikus média régen és ma

 A Reader's Digest Válogatás Magazin 1996.decemberi száma hozta le Margaret Thatcher: Út egy békésebb világ felé című cikkét. Nagyon érdekes, hogy egy volt brit miniszterelnök( 1979-1990) hogyan látja a világ helyzetét, 6 évvel a kommuinzmus bukása után. A cikk főbb gondolatai a következők: - Nehéz lesz a szovjet nyomás alól felszabadult országokban kiépíteni a piacgazdaságot - Nem a nemzetközi szervezetek döntötték meg a kommunizmust, hanem " az amerikai vezetés alatt álló egyesült Nyugat a bátor ellenzéki hazafiak segítségével". A nemzetközi szervezetek önmagukban nem képesek fenntartani a békét és a biztonságot. - A Nyugat a kommunizmus megdöntése után önélegültté vált. Csökkentette hadi kiadásait, növelte jóléti kiadásait, ezzel költségvetési deficitet idézett elő, mert a jóléti állam többe került, mint egy jó hadsereg.  -"Mindenki osztalékot követelt magának a békéből, de a nyugati politikusok túl gyávák voltak ahhoz, hogy elmagyarázzák:a béke osztaléka egyedül

 A Reader's Digest Válogatás magazin 2008-ban megkért a világ különböző pontjain élő családokat,számolják össze,mennyit költenek egy héten élelemre. A magyar kiadásban aztán (Peter Menzel-Faith d'Alusio:Ami az asztalra kerül. Reader's Digest,2008.szeptember,34-41.oldal.Később a felmérés könyv alakban is megjelent). Az eredmények nagyjából a várt szintet hozták,de ettől függetlenül szomorúak. Egy négytagú,francia értelmiségi család heti 62 027 forintot költött élelemre. Egy négytagú amerikai család 50 510 forintot,de eltökélték,hogy kevesebb gyors-és készételt fogyasztanak a jövőben. Egy hattagú kínai család esetében ez az összeg 8459 forintra jött ki,hozzátéve,hogy ők az éves fogyasztás kb.10 százalékát a kiskertben megtermelték. Egy dél-szudáni,éppen Csád egyik menekülttáborában élő család heti 3630 forint értékben kapott segélyt az ENSZ-től,zabkása formájában,ezt egészítették ki heti 183 forint értékű vásárlással,főleg magvakat,fűszereket vettek. Tehát egy francia család

 A Nők Lapja Évszakok 2020.nyári számának 86-88.olvashatjuk Balázs-Piri Krisztina kitűnő cikkét Georgia O'Keeffe-ről,a magyar felmenőkkel is büszkélkedő amerikai festőről,aki utálta,ha festőnőnek nevezik,merthogy a művészi tehetségnek és a nemiségnek ne legyen köze egymáshoz... Georgia egy életével is művész,egy nem mindennapi egyéniség volt,az biztos. Mint Balázs-Piri Krisztina cikkéből kiderül,a közönség eleinte kissé félreértette,mindenféle freudista elemeket láttak bele virág-ábrázolásaiba. Aztán tisztázódott a dolog,sőt,Stieglitz,a híres galériatulajdonos feleségül is vette a kúlönc természetű nőt. Aki amúgy nemcsak virágokat festett,mintegy 2000 képe közül csak kb.200 ábrázol virágot. Balázs-Piri Krisztina írása kiváló,a magyar médiavilágban szokatlanul erős,nívós ismertetterjesztő cikk. Alkalmas arra,hogy felkeltse az érdeklődést Georgia O'Keeffe élete és munkássága iránt,és további kutatásra ösztönözzön. 

 Nagyon érdekes cikket találtam a HVG Extra Business című lap 2019/04.számának 14-16.oldalán. Szerző Porkoláb Imre. Cím:A készen kapott vezető. Univerzálisan bevethető operátorok.  Arról van szó,hogy egy amerikai áruházlánc vezetése nem talál kellő számú fiatal középvezetőt. Ekkor valakinek eszébe jut,hogy a katonaságnál,pontosabban:a tengerészgyalogságnál működnek ún.operátor alakulatok,olyan egységek,melyeket válság idején vetnek be. A cégvezetésnek megtetszik az ötlet,és fiatal,felsőfokú végzettségű katonákat hoznak át a vállalati szférába,ahol kiválóan megállják a helyüket. Kitűnni vágynak,katalitikus tanulási készségük van,továbbá rendelkeznek a dinamikus érzékelőképesség nevű személyiségjeggyel. A cikk kitűnő,ajánlom figyelmébe minden,Európában működő managernek. Vajon miért nem olvasunk hasonló történeteket a médiában magyar vállalatokról?Azért,mert mifelénk,itt,Közép-Európában,még mindig képzettségcentrikus a vezetőkiválasztás. Nem személyiségjegyek,hanem képesítések,végzettség

 Olvasom a napi.hu online gazdasági folyóirat Jóval nagyobb a baj, mint egy évvel ezelőtt című cikkét ( Szerzője Komócsin Sándor, feltöltve 2021.május 17., hétfő). A cikk Szerzője amerikai gazdasági elemzőkre hivatkozva azt állítja, rendkívüli gazdasági nehézségek várhatók, a koronavírussal összefüggésben. Ehhez a kitűnő, jól megírt cikkhez szeretnék az alábbiakban néhány gondolatot hozzáfűzni.  Ott van először is a vállalatok készletfelhalmozása. A legtöbb nagy óriáscég úgy számol, hogy még 2022-ben is nyögjük a vírus hatásait, ezért aztán bespájzolt: rézből, műanyagból, kávéból, és mint az USA-ból érkező legutóbbi hírekből tudjuk, benzinből is. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor máris elmondhatjuk:globális hiánycikkek keletkeztek- létrejön tehát a nagy közgazdasági paradoxon, a kapitalista hiánygazdaság. Nálunk, Magyarországon, már a szocializmus idején megtapasztaltuk, milyen is egy jó kis hiánygazdaság, amikor pl. egy város összes hentese közül csak egynél lehet kapni csi

 44 államügyész és magas pozícióban dolgozó jogász levelet írt a Facebooknak- írja a kitekinto.hu . Azt kérik a vállalattól, szüntessék be a gyermek-Instagram fejlesztését, mert az káros a gyermekekre.  Egyetértek. Republikánus pártiak és demokrata pártiak egyaránt tiltakoznak az új projekt ellen. Örömömre szolgál, hogy a mostanában eléggé szétszaggatott, törésvonalak mentén csoportosuló amerikai politikai életben végre akadt egy téma, melyben a két, egymásnak feszülő politikai erő végre egyetért.  Kezdődik a béke? A kitekinto.hu amúgy egy nagyon jó külpolitikai folyóirat, kitűnő cikkekkel, érdemes olvasni. 

 Egy kitűnő,gondolatébresztő cikk jelent meg Faggyas Sándor tollából a Magyar Nemzet 2021.március 5-i számában,a 11.oldalon. Címe:Winston Churchill késő bánata.Ha nagyon röviden össze akarnám foglalni a tartalmát,így tenném:Churchill és Roosevelt tévedett Sztálin szándékait illetően. Nem mérték fel helyesen,hogy Sztálin el akarja foglalni Kelet-Európát. Azzal,hogy a második világháború végén a szövetséges hatalmak elvetették a balkáni partraszállás gondolatát,tkp.átengedték Kelet-Európát Sztálinnak,ezzel pedig mintegy megalapozták a hidegháború korszakát. Churchill vasfüggöny-távirata illetve az 1946.március 5-én elmondott fultoni beszéd már csak a kész helyzetet nyugtázza. Azt gondolom,alapvetően igaza van Faggyas Sándornak,de-és itt jön a de-játsszunk egy kicsit a történészek által olyannyira utált "mi letg volna,ha..."játékot. Mi lett volna akkor,ha Churchill és Roosevelt megsejtik,mire készül Sztálin?Jómagam azt gondolom,1944-re már nem sok választása maradt a nyugati hat

 Megnéztem Ron Howard:A tenger szívében című filmjét.Békés,nyugodt,legalábbis az elején... A Ben Wirshaw főszereplésével 2015-ben készült alkotás nem másról szól,mint az amerikai irodalom kultikus könyvének,a Moby Dicknek a keletkezéséről. Melville,az író rábukkan az utolsó túlélőre,aki elmeséli neki Ahab kapitány történetét. Van itt minden,ami kell:kéklő tenger,látványos hegyek,harc a túlélésért. Az amerikai közönség nem volt vevő a sztorira,Ron Howard filmje nekik túl édeskés volt. Hiányzik belőle a Moby Dick harcossága. A média sem kapta fel különösebben A tenger szívében c.filmet. Európában és Ázsiában viszont el voltak ragadtatva nézők is,kritikusok is. Merthogy az itteni kánonban nincs benne (annyira)Melville regénye,az itteni nézők jobban tudták a filmet önmagában értelmezni. Úgy pedig jó. Ha pontoznom kellene,10 pontból 7. Nézhető és élvezhető. Ajánlom mindenkinek,egyszeri megtekintésre. 

 Hát,ma már ez is történelem...Lengyelország az 1980-81-es években viharos esztendőket élt meg. Sztrájkok,tüntetések,elégtelen élelmiszer-ellátás,a kormány felemás eredményekkel záruló tárgyalása a Szolidaritás szakszervezetekkel,egyszóval:viharos idők voltak. És nehezek. A Nyugat nyomtatott és elektronikus médiája pedig ezalatt azt taglalta,vajon beavatkoznak-e katonailag a szovjetek. Az International Herald Tribune című amerikai lap 1981.június 7-i számában Flora Lewis publicisztikája már biztosra vette a Szovjetunió és hát a Varsói Szerződés katonai beavatkozását. Magasabb körökből való forrásra hivatkozva már a támadás időpontját is tudta:valamikor ősszel,de még a rendkívüli pártkongresszus előtt. Az International Herald Tribune-nak nem lett igaza. Brezsnyev és a szovjetek nem avatkoztak be Lengyelországban,ki tudja,miért. Ehelyett 1981.decemberében Wojciech Jaruzelski tábornok szükségállapotot hirdetett,ami hivatalosan 1983.nyaráig tartott. Aztán a hidegháború többi kelet-európai

 2020.november 3-án az USA elnököt választott. Donald Trump jelenleg is hivatalban lévő republikánus párti elnök kihívója Joe Biden demokrata jelölt.A szavazatszámlálás kb. kétharmadánál Trump több kulcsfontosságú államban nyerésre áll.  Erre mit tesz? Több média is lehozta,amint azt nyilatkozza:elsöprő,fölényes győzelmet arattunk. Az egész olyan "Trumpos". Nem kellene a hurrázással megvárni a szavazatszámlálás végét? Nem mintha sok esélye maradt volna Bidennek,de meccs vége előtt győzelmet ünnepelni...Nálunk úgy tanítják,akkor van vége a meccsnek,ha lefújta a bíró. És ez igaz is.  Az amerikai médiában óriási botrányt kavart Trump bejelentése. Még saját hívei közül is voltak, akik hevesen ellenezték az effajta gesztusokat.  Az utcákon pedig tüntetések folynak, Detroitban a városháza előtt tömeg követelte, hogy állítsák le a szavazatok számlálását. 

 Miről is harsog a média 2020.októberének harmadik hetében? Mi másról, mint Szijjártó és Biden vitájáról. A demokrata amerikai elnökjelölt megjegyzéseket tett a magyar demokrácia állapotát illetőleg- szerintem joggal- a magyar külügyminiszter pedig nekiment Bidennek, mondván, inkább a saját korrupciós ügyeivel számoljon el.  Véleményem szerint mindkét félnek van igaza.  1. A magyar demokrácia tényleg nem tökéletes, száz és egy hiányosságot tudnék említeni.Mint ahogy nagyon sok más demokrácia sem az, nem értem, miért a magyarokat választották ki... 2. Bidennek valóban vannak ügyei folyamatban. Jómagam maradnék az ártatlanság vélelménél, hiszen könnyű azt állítani újsághírek meg elektronikus médiából szedett infók alapján, hogy bűnös, de az a helyzet, hogy hitelt érdemlően ezt még senki sem bizonyította. És az amerikai történelem szolgált már néhány vaskos meglepetéssel.. Úgyhogy mindenki térjen vissza a saját kis mezejére, védekezzünk a vírus ellen, erősítsük a gazdaságot, aztán meg maj

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) átfogó felmérést készített a két legnagyobb kereskedelmi tévécsatorna 2015-2019.közötti filmkínálatáról. Jómagam nem örülök az eredménynek. A vizsgált 7601 film és filmepizód 58 százaléka import. Ez még csak hagyján. Ám az import 83,5 százaléka az Amerikai Egyesült Államokból származik! Kissé egyoldalú lett tehát médiafogyasztásunk. Amerikai filmeket nézünk rogyásig  Hol vannak a jó olasz,spanyol,német,francia filmek? Nem is szólva a közép-európai filmalkotásokról? Kissé nyitottabbnak kell lennünk,azt hiszem. A médiaszolgáltatóknak és nekünk,nézőknek,divatos szóval:befogadóknak is.

Véletlenül elkaptam a Kék Duna Rádió Délutáni Expressz című műsorát. Tovább akartam lépni,de maradtam, és nem bántam meg. Nagyon jó angol és amerikai zenéket adnak ezen a rádión,olyan előadókat hallottam,mint Rita Ora,Janet Jackson, Rihanna,Harry Styles,Loud Luxory,és még sokan mások. Jó hangulatot adott itt a karanténban. A vétel kitűnő,az adásmegszakítás szerencsére ritka. Úgyhogy minden zenerajongónak ajánlom szívből a Kék Duna Rádió Délutáni expressz című műsorát.

Vannak még Amerikában olyan területek, ahol a " színvakság" ( azaz a bőrszín nem érvényesül. A 2010-es években az USA-ban dolgozó filmrendezők 80 %-a fehér bőrű- derül ki a statista.com adataiból ( letöltve 2020.március 5.,15.06.).(Az oldal rendszeres látogatását minden médiamunkásnak javasoljuk, mert reális, megbízható adatokhoz lehet általa jutni.) Hogyan lehetne ezen a jelenségen változtatni? A stúdióknak kellene lépni, és bátorítani a nem fehéreket, hogy merészkedjenek a kamera mögé. Vagy- nem tudom. Más ötletem nincs.Remélem, hogy a 2020-as években valamelyest azért változik ez az arány, a kisebbségben lévők javára. Itt a link a részletes adatsorral: https://www.statista.com/statistics/696882/movie-director-ethnicity/

Az a baj, hogy nem érdekel. Nem érdekel, hogy Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét, meghívta-e a közmédia. Az is hidegen hagy, ha nem tett eleget a meghívásnak, az sem villanyoz fel különösebben, ha eleget tett a meghívásnak. Nem tudom, és nem is érdekel, hogy Karácsony Gergelynek és a közszolgálati média hírműsorának mi a véleménye egymásról. Az viszont már érdekel, hogy Budapest fejlődjön, gyarapodjon, jöjjenek a befektetők, minőségi munkahelyek ezrei jöjjenek létre, pezsegjen a kulturális élet, orosz, német és amerikai turisták adják egymásnak a kilincset a gyógyfürdőkben. Engem, mint állampolgárt, ez érdekel. Teljesítményt várok- nyugodtan kijelenthetem:várunk- nem pedig irdatlan mélységű médiavitákat. Abból nem lesz szőlő meg lágy kenyér. Mert ha Budapesten van szőlő és lágy kenyér, abból egész Magyarország, sőt, egész Közép-Európa profitál, Krakkótól Taktaharkányig, Vecsesznaja Ulijétől Tiszabecsig. Láttam egy másik, sokkal intelligensebb tudósítást, szintén Karácso

Aki bővebbet kíván tudni a kibontakozóban lévő USA-Irán politikai ( és tegyük hozzá: nagyon komoly gazdasági) konfliktusról, olvassa el László Dávid írását a Magyar Nemzet 2020.január 10-i számának 9.oldalán! A cikk tartalmaz egy táblázatot, igencsak releváns adatokkal. Ebből idéznék: az USA-nak van 13 398 harci repülőgépe, Iránnak van 509. Egy nyílt háborúban Irán veszítene. Ezért más játékszabályok szerint játszik. László Dávid okosan mutat rá cikkében, hogy az amerikaiak elleni támadást Irán olyan célpontok ellen hajtotta végre, melyek könnyen védhetők. Ez is érdekes...Ami azonban a legfontosabb, az a cikk utolsó mondata:ha az USA háborúba lépne Iránnal, ez egyúttal azt is jelentené, hogy háborúba lépett a Hezbollah, az iraki siita milíciák, a jemeni húszik és a palesztin szélsőségesek ellen. Nagyon okos, higgadtan érvelő, elemző cikk. Szerintem a világ lakosságának nagy része békepárti. Imádkozzunk a háború elkerüléséért! mno.hu

Egy amerikai közvéleménykutató, a Pew Kutatóintézet, 2013-ban felmérést végzett, melyek a legmegbízhatóbb nemzetek, melyek a leginkább megbízhatatlanabb nemzetek, végül: hogyan vélekednek a nemzetek önmaguk megbízhatóságáról. A felmérésről olvashatunk a Reader's Digest folyóirat 2014.októberi számában. A megbízhatósági rangsor élmezőnye így alakult:1. Svájc 2. Svédország  3. Németország A megbízhatatlansági rangsor élmezőnye pedig így: 1. Irán 2. Románia 3. India Mi, magyarok, egyik rangsorban sem vagyunk az első tízben. A nemzetek önmagáról kialakított megbízhatósági rangsora: 1. Svájc 2. Ausztria 3. Finnország Mi, magyarok, itt sem vagyunk az elős tízben. Mi olyan közepesen bízunk meg magunkban és másokban. És ez néha ....idegesítő. Ez pedig a Reader's Digest weboldala: rd.hu . Nagyon érdekes cikkek, jó viccek (tényleg jók!), meg gasztro, meg sok egyéb.

Megtörténik a Nagy Találkozás, Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun ( vagy más írásmóddal Kim Dzsong Un) észak-koreai vezető között az újabban gazdasági fejlődéséről elhíresült Szingapúrban. A 888.hu portál részletes anyagokat közöl az eseményről, nagyon jó, okos stílusban. Bennem egyetlen( pontosabban: jó néhány) kérdés motoszkál: Ha Észak-Korea, a világ egyetlen igazán kommunista állama kegyeskedik leszerelni atomfegyvereit- mint ahogy azt Kim Dzsong Un ígéri- akkor ezzel le is van rendezve az egész? Mi lesz az észak-koreaiakkal? Kim és bandája szabad kezet kap otthon? Továbbra is működnek majd az embertelen munkatáborok? Továbbra is halálos ítéleteket szabnak ki azért, mert valakinél Bibliát találnak? Hogyan alakul Phenjan gazdaságpolitikája? Megint éhínség lesz? Vagy már van is, csak mi nem tudunk róla? Kim és " csapata" szabad kezet kap a belpolitikában, ha szavatolja Amerika biztonságát? Erről írjanak valamit a hírportálok! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Okosko

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.május 25-i számában olvashatunk arról, hogy mégsem találkozik egymással Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un, Észak-Korea első embere. A találkozót- melyet Szingapúrban tartottak volna- Trump mondta le, arra az engesztelhetetlen gyűlöletre hivatkozik, mely Phenjan megnyilvánulásaiból árad. Valami más rejlik a dolog mögött. Most, hogy Észak-Korea leszerelte nukleáris bázisát ( amiből, persze, még nem következik, hogy máshol ne lehetne ilyen bázisa...), az amerikaiaknak nem lenne mit követelni Kimtől. A tárgyalások formálissá silányulnának, csupa mosolyfotó lenne az egész. De tényleg ez a helyzet? Tényleg minden rendben van Észak-Koreában? Az USA miért nem játssza ebben az esetben a demokrácia csendőrét, mint teszi azt Venezuela esetében? Mi készteti arra az Egyesült Államok kormányát, hogy szó nélkül tűrje azt ,ami Kim Dzsong Un magánbirodalmában folyik? Az ottani munkatáborokban sínylődők senki másban nem bízhatnak, mint a kül

Az a helyzet, hogy egyetértek Donald Trump amerikai elnök politikájával, pontosabban annak nagy részével. Ám magát Trump elnököt mint személyt, egy kissé műveletlennek tartom ehhez a pozícióhoz. A hvg.hu cikkéből kiderül, hogy Trump megkérdezte Bill Gatest, az informatika óriását, mi a különbség a HIV és a HPV között. (Hát, az a helyzet, hogy mindkettő vírus, csak másképp: Remélem, Kedves látogatóink tudják a választ.)Szóval, egy amerikai elnöknek illene kissé tájékozottabbnak lennie. Dehát... xxxxxxxxxxxxxxxxxx Te legyél tájékozott a pénzügyekben! Fontolj meg minden döntést! penzugyitanacsok.blogspot.com