Írott és elektronikus média régen és ma

 2023-ban vonult vissza Zlatan Ibrahimovic,a svéd labdarúgó- válogatott és számtalan klub legendás csatára. A HVG hetilap 2023.június 20-i számában,a 31.oldalon olvashatunk róla remek,inkább az emberi,semmint a szakmai oldalra fókuszáló életrajzi cikket. A Szerzőt,sajnos,nem tüntették fel.... Zlatan Ibrahimovic megosztó egyéniség volt és marad.Tehetsége,klasszisa azonban vitathatatlan. Nem véletlen,hogy visszavonulása óta Svédország válogatottja minden idők egyik leggyengébb teljesítményét nyújtva,kiesett az EB-selejtezőcsoportjából. Hiányoztak Zlatan góljvai,irányítókészsége.

 Merthogy elkobozhatják a hatóságok,sőt,még pénzbüntetéssel is sújthatnak. A HVG hetilap 2023.június 29-i számában olvashatjuk Matalin Dóra:Vízben oldódik című cikkét. Ebből a megdöbbentő írásból kiderül,hogy bizonyos naptejek bizonyos összetevői károsíthatják a tengeri élővilágot,főképpen az amúgy is sok veszélynek kitett korallzátonyokat.Ezért aztán bizonyos államok hatóságai elkobozzák ezeket a naptejeket-a cikkben Palauról és Hawairól esik szó-,és még jól meg is büntetik a gyanútlan turistát.Úgyhogy vigyázz,ha nyaralni mégy! Értem,hogy aggódnak a tenger élővilágáért,ez az aggodalom jogos. De az egyszeri turista honnan a búsból tudja,hogy mi az az oxibenzon,meg oktinoxát?Nem kötelezhetnek minden turistát arra,hogy végezzen el egy vegyészeti tanfolyamot. Ráadásul különböző országokban különböző a szabályozás. Jelenleg teljes a káosz abban a vonatkozásban,hogy mely összetevők károsítják a trópusi tengereket és melyek nem. És hogy teljes legyen a zűrzavar:a HVG cikke szerint az "ö

 Egy nagyon meglepő, mondhatnám: hiánypótló cikket olvastam az origo.hu internetes portálon ( megtekintve:2024.január 10, 10 óra 27-től). Kokics Donáta cikke (5 előétel,amit soha ne rendeljünk étteremben) nemcsak témájában újszerű ( vagy úgy is mondhatnám: őszinteségével újszerű), de kitűnően megírt, gondolatébresztő, vitát gerjesztő.  Itt és most nem írnám le, mi az az öt étel- pontosabban: előétel- , amit a megkérdezett séfek, gasztro-szakértők soha nem ennének étteremben,keressék meg a cikket az origo.hu portálon, ahol számtalan más érdekes témával, hírrel, publicisztikával is találkozhatnak.  Ajánlom ezt a cikket nemcsak azoknak, akik szeretnek- önállóan vagy kollégákkal, családdal- színvonalas étteremben enni ( és van is erre anyagi lehetőségük), de különösen ajánlom azoknak a szakembereknek is, akik rendezvényszervezéssel, esküvőszervezéssel, protokollal és hasonló dolgokkal foglalkoznak. Elvégre nem mindegy, milyen kaját szolgálnak fel a céges karácsonyi bulin, vagy bármiféle eg

 Nem mindennapi munkaügyi perről számol be az IPM 1985.januári száma. A 77.oldalon található Szőr-per című cikkben azt olvassuk,hogy azért rúgtak ki munkahelyéről egy NSZK-ban élő férfit,mert szakállt viselt.(Fiatalabbak kedvéért:NSZK az a hajdani Nyugat-Németország,azaz Németotszág kapitalista része). Jürgen egy csomagküldő szolgálatnál dolgozott,szállítóként. A vezetőség úgy vélte,ebben a munkakörben a szakáll rendezetlen megjelenést sugall,ez pedig negatív hatással lehet az ügyfél-elégedettségre,ezért nem engedélyezték. Az amúgy szakállas vezérigazgató kénytelen volt kirúgni Jürgent,mert szakállat viselt a munkahelyén. Jürgen bírósághoz fordult,de a cég nem várta meg a tárgyalást,hatezer márka (akkoriban még nem volt euró) kártérítést plusz végkielégítést fizetett a férfinak.  Közel 40 év elmúltával megállapíthatjuk,hogy Jürgennek volt igaza. Ha egy szakáll rendezett,jól ápolt,még jobbá,megnyerőbbé is  teheti egy férfi megjelenését. Ez pedig fokozza az ügyfél-elégedettséget.

 A Földgömb folyóirat 2021.november-decemberi számában jelent meg Szigeti Ferenc:Varasd és Győr-barokk ego vs.modern építészet című írása. Ha röviden össze akarnám foglalni a tartalmát,annyit mondanék:a rendkívül színvonalas,gondolatébresztő cikk azt a problémát taglalja,építsük-e újjá történelmi városainkat,vagy őrizzük meg építészeti kincseit változatlan formában? Jómagam kissé tendenciózusnak éreztem azt,hogy a győri Kisfaludy Színház építészeti anomáliái is belekerültek a cikkbe. Ez a színházépület ugyanis se nem barokk,se nem műemlék,hanem a kádári szocializmus építészetének egyik alkotása,szinte természetesnek vehetjük,hogy ma már korszerűtlennek számít. A helyi lakosság egy része viszont megszokta,ragaszkodik hozzá. Ebben semmi rossz nincs:a "mi szép?" kérdését a hagyományok mindig és mindenhol befolyásolták. Ettől eltekintve a cikket nagyon jónak találom,ajánlom olvasásra építészeknek,várostervezőknek. 

 2023-ban nagyon jelentős belpolitikai változások történtek Hollandiában. Ezekről minden jelentősebb sajtó-és médiatermék tudósított. A magyar nyelven elérhető legjobb cikk(véleményem szerint) a Demokrata közéleti hetilap 2023.november 15-i számában olvasható. Szerzője Nathalie Suarez. Címe:Merre tovább,Hollandia? Olvashatunk arról,miért is mondott le 13 év kormányzás után Mark Rutte miniszterelnök. Megtudjuk,milyen problémák kerültek elő a választásokon:migráció,környezetvédelem,orosz-ukrán háború,megélhetési költségek növekedése,energiakérdés. Megismerkedünk a holland politikai életet meghatározó politikusokkal,pártokkal. Szó esik a politikusok Magyarotszághoz való viszonyáról is.Nagyon alapos,átfogó cikk,ajánlható a térséggel foglalkozó történészeknek,politikatudósoknak. 

 Milyen összefüggés lehet a kettő között? Az origo.hu internetes oldalon olvastam Kiss Anna cikkét (Elképesztő:a következő világjárványt egy népszerű étel okozhatja. Megtekintve 2023.11.09.10 óra 45 perc) arról, hogy a diófélék, a mogyoró termesztése járványt okozhat. A cikk gondolatébresztő ugyan, de azt gondolom, kissé túlzásba estek a kutatók, amikor egyértelmű összefüggést véltek felfedezni.  Ugyanis: 1. Bár Közép-Európában nem ezen növények körül forog az agrárszektor,a világ legtöbb országában nagy mennyiségben termesztenek diót, mogyorót. Ahol az éghajlat megengedi, ezek a nálunk is közkedvelt növények virulnak.  2. Ahol nem termesztenek ilyesmit, ott is robbant már ki járvány.  Az viszont igaz, hogy a dió, a mogyoró, vonzzák a rágcsálókat. De megfelelő technikával, egy kis trükkel távol lehet őket tartani.  A cikk gondolatébresztő, csak éppen érdemes lett volna még egy lépéssel továbbgondolni. 

1997-ben megkezdődött az űrkutatás valaha volt legnagyobb méretű projektje:a Cassini-Huygens program a Szaturnuszt vizsgálta meg, addig elképzelhetetlen közeli távolságból. a National Geographic folyóirat 2018.decemberi száma részletesen foglalkozik a kozmikus expedíció történetével.( Eva van den Berg:Élő Szaturnusz?). Gyönyörű fényképek tanúskodnak ennek a gigantikus tudományos ( ma már tudománytörténeti jelentőségű) vállalkozásnak sikeréről, a lefényképezett holdakról ( mint kiderült, a Szaturnusznak legalább 53 holdja van, de még kilencet feltételeznek a kutatók). Megtudjuk, milyen nehézségeket kellett legyőzni a program elindítóinak. Megdöbbentő,hogy ezen az óriásbolygón ( mérete 734-szerese a Föld méretének) minden óriási: egyszer lefényképeztek egy 8 ezer kilométer átmérőjű hurrikánt. Ez kb. elsöpörné a Földet.  akit részletesebben érdekel a Cassini-Huygens program története, annak tehát ajánlom a National Geographic 2018.áprilisi számát!  

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 A körforgásos gazdaság-a kifejezést a környezetvédők ismertették meg a világgal-lényege,hogy az egyszer már felhasznált nyersanyagból új nyersanyagot és végül új készterméket nyerünk. Angol rövidítéssel ezt 10R-nek is hívják.  Akit részletesen érdekel a téma,az remek bevezetést talál a Népszava 2021.december 20-i számának 16.oldalán. Marnitz István cikkének címe:Kifogytunk a nyersanyagokból. Alcím:Pazarlás.A kimerülő erőforrásokkal szemben a "körforgásos gazdaságnak"nevezett újrahasznosítási elv érdemi megoldást kínál. Marnitz egy táblázatban sorolja fel a 10R-t,azaz a körforgásos gazdaság lépéseit. Ezek a következők: Elutasítás-Csökkentés-Megújítás-Újrahasználat-Javítás-Felújítás-Újragyártás-Továbbhasznosítás-Újrahasznosítás-Visszanyerés. A Népszava kitűnő cikke  inkább azoknak szól,akik úgymond belekóstolnak a témába,frissen találkoznak vele. Akik részletesebben kívánnak tájékozódni,számtalan információs forrást találnak a neten illetve a kónyvtárakban.

 Kína lakossága a 20.század folyamán folyamatosan növekedett. A National Geographic folyóirat 2018. áprilisi számában olvashatunk egy cikket, melyben a Szerző (Tracie McMillan) annak járt utána, hogyan tudják ezt az irdatlan mennyiségű, több, mint 1 milliárd 300 millió embert élelmezni. Nagyon átfogó, a problémákat több oldalról megközelítő tudmányos ismeretterjesztő  cikk lett belőle, mindenkinek ajánlom olvasásra, akit érdekelek Ázsia és globális világ problémái. Megtudjuk, milyen ellentmondásokkal jár a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés- kevés a technikai eszköz,vannak, ahol még bivalyokkal szántják az óriási földeket. A lakosság élelmezése szempontjából további korlát, hogy leginkább nagyüzemekre volna szükség, a búza viszont a közepes nagyságú, 2-7 hektáros termőterületeken hozza a legjobb termésátlagot. George Stinmetz fotóinak öszönhetően bepillantunk egy vendéglátós szakképző iskola konyhájára- az iskolában évente több, mint 5500 szakács végez, és kell is ennyi, mert a kína

 Bevallom,nem vagyok nagy autós,ám szemet szúrt valami a Metropol hírújság 2023.december 1-i számában. A cikk arról szól,hogy Karácsony Gergely Budapesten új fizetős parkolási zónákat létesített(megjegyzem,nem vagyok biztos abban,hogy kizárólag a főpolgármester akaratán és döntésén múlik az ilyesmi,de nem vagyok szakértője a témának,ha tévedek,kérem,nézzék el nekem!).  A cikk szerint 4 új körzetben(ezek Zuglóban,Ferencvárosban és Újbudán találhatók) 300 forint lesz egy óra parkolás,a Hegyvidék körzetben található ingatlannál pedig 600 forint. Jómagam egy kelet-magyarországi városban,Debrecenben élek. Itt a parkolás 400 forint/óra,ha nem kiemelt körzetben pihen a személygépkocsi. Akkor most Debrecenben drágább a parkolás,mint Budapesten? Akinek van megalapozott véleménye vagy információja a témáról,írja meg!

 Egy szenzációs cikket találtam a vg.hu internetes oldalon.Szerzője Fogarasi Norbert, címe:Így segít jobb döntéseket hozni a sakk az üzletben,a karrierben és a mindennapokban. Megtekintve 2023.12.06., 10 óra 42 perc.  Szerző három kulcsterületet emel ki,ahol a sakkjáték segíthet az üzleti életben: - időbeosztás. Sok ember egyszerűen képtelen megfelelően beosztani az idejét, egyik feladat csúszik a másikra. A sakk megtanítja, hogyan építsünk fel egy játszmát egyenletes időbeosztással.  - döntési (kényszer)helyzet kezelése - elfogadása annak, hogy döntéseinknek következményei lesznek A kitűnő véleménycikkhez azért hozzátennék néhány mondatot ( mint sakk-rajongó, egykori játékos). Magát a számítási készség fejlesztését. A PISA- tesztek is tanúsítják, hogy a magar diákok mennyire gyengék matekból- az adatok ismeretében úgy néz ki, hosszútávú trendről van szó, nem pedig átmeneti visszaesésről.. Ha a sakkot bevonnák a matematika-tananyagba ( kísérleti jelleggel ez már korábban megtörtént, az

 Az utóbbi hónapokban, a munkaerőhiányt enyhítendő, külföldi vendégmunkások jelentek meg Magyarországon, elég nagy vitákat kavarva a hazai közvéleményben. De mennyit keresnek ezek a vendégmunkások?  A vg.hu internetes oldalon olvashatjuk Járdi Roland:Lerántjuk a leplet: így élnek Magyarországon a Fülöp-szigeteki vendégmunkások című cikke ( megtekintve 2023.november 14.9 óra 32 perc). Megtudhatjuk, mennyit keres gyári munkásként dolgozó vendégmunkás, hogyan osztja be ezt a pénzt, mennyit tud félretenni, mely költségeit állja a munkáltató és melyeket nem, s arról is képet kapunk, hogyan töltik ezek az emberek a szabadidejüket.  Remek cikk, hiánypótló, informatív. 

 Szóval, 1954-ben a magyar labdarúgásnak még volt annyi tehetséges magyar játékosa, hogy C válgoatottat is ki tudott állítani.  Ma, 2023-ban, van kb. 30 olyan játékos, akikből Marco Rossi válogathat. 1954-ben Magyarország C válogatottját meghívták, hogy Kínában túrázzon, azaz tartson bemutató meccseket. A Népsport 1954.március 10-i száma tudósított egy mérkőzésről. Magyarország C- Augusztus 1 ( igen, ez volt a kínai csapat neve) ) 9-2.  A magyar C válogatott összeállítása:Pesti Gy-Bagoly, Henni II, Kovács János-Pesti Z., Vadász,Kincses Csányi,Szusza, Várnai, Babolcsay ( Pásztor).  Igen, jól olvasták: Szusza Ferenc a magyar C válogatottban! Nem semmi... Hát ilyen világ volt akkor. 

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

 A második világháború végső szakaszában ( 1944-1945) a németek reménykedtek abban, hogy a korabeli sajtóban, filmhíradókban csak "csodafegyverként" aposztrofált V1 és V2 rakéták megfordítják a küzdelem állását, visszaszorítják az egyre inkább Németország felé győzedelmesen előrenyomuló amerikai, brit és szovjet szövetségeseket. Igen ám, de a rakátékat valahol tesztelni kellett, ami nem volt kis dolog, hiszen addig ismeretlen, nagy hatótávolságú rakétákról volt szó.  A Hadi Krónika című folyóirat 50. számában olvashatunk cikket erről a tesztelési folyamatról. Az írás címe: Az utolsó esély. A teszteket ( a V2 esetében)  1944.április 20-május 20. között végezték.Megtudhatjuk a cikkből, hogy a tesztek katasztrofálisan sikerültek, ugyanis a rakétákból folyton leszakadt egy-egy darab, mely a közeli erdőkben, illetve az amúgy is meglehetősen rosszkedvű lengyel gazdák földjén landolt. Volt olyan leszakadt rakátadarab, melyet lengyel partizánok találtak meg. A kb. fél tonnás roncsot,

 Hogyan lehetséges az, hogy az egyik ember természete olyan, hogy átgázol a másikon, a másik ember pedig képes akár a teljes önfeláldozásra? Mi határozza meg az emberi viselkedést, mi dönti el, hogy valaki macchiavellista lesz, vagy altruistaként éli életét és segít az embertársain? Vajon velünk született hajlamok alapján leszünk önzők vagy segítőkészek, vagy pedig a környezeti hatások eredményeképpen válunk ilyenné vagy olyanná? Ezekről a nagyon fontos kérdésekről, a hétköznapi pszichológia világot meghatározó problémáiról olvashatunk interjút a National Geographic folyóirat 2018.áprilisi számában Bereczkei Tamás pszichológussal, egyetemi tanárral. Az interjút Egyed László készítette, fényképezte Sóki Tamás. Mindannyiunk számára hasznos lehet ennek a kitűnő cikknek az olvasása, még akkor is, ha nem kifejezetten a pszichológia az érdeklődési területünk. Hiszen mindannyan kapcsolatba kerülünk más emberekkel, s mi magunk is sokszor bizonytalanok vagyunk saját természetünket illetően. Szó

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

 A HVG hetilap 2023.augusztus 10-i számának 58-59. oldalán olvashatjuk Keresztes Imre cikkét. A kitűnő írás egy olyan témában igazít el bennünket, amiról sokat tudunk ugyan elméletben, de konkrét információval bizony kevesen rendelkezünk erről a témáról.  A ritka fémek- pl. gallium, germánium és társai- kitermeléséről, kereskedelméről van szó. Legtöbben azt sem tudjuk, mit lehet kezdeni ezekkel a fémekkel. Legfeljebb a periódusos rendszerből emlékszünk rájuk, a régi kémiaórákről. A cikkből kiderül,hogy Kína napjainkban egyeduralkodó a piacon, a versenytársak ezt a monopóliumot szeretnék megtörni. Hogy hogyan, miképp, milyen alternatív források és finomítási lehetőségek vannak- egyáltalán: mely országok érdekeltek ezeknek a különös fémeknek a kitermeléséban, kereskedelmében- azt megtudhatjuk a HVG kiváló cikkéből.