Írott és elektronikus média régen és ma

 Bevallom,ritkán olvasok időjárással kapcsolatos elemzéseket,de azért meg-megtörténik olykor,elvégre az időjárás az a média-téma,amit tényleg mindannyian a bőrünkön érezhetünk. A Magyar Narancs hetilap 2023.február 2-i számának 24-25.oldalán olvashatjuk Barotányi Zoltán:Viszi a cica című írását. A cikk második része gyakorlatilag arról szól,hogy 2023-ban forró lesz a nyár,mivel az El Nino hatást már nem fogja mérsékelni a La Niňa hatás. Hát,ne így legyen. Amúgy a cikk kitűnő,szakszerű,mégis stílusos és érthető.

 Magyarországon már az 1940-es években létezett fotóművészeti szaklap. Ahogy a fényképezés, mint kommunikációs forma, tömegessé vált, ahogy megjelent a tömegtermékeken túlmutató művészi fotó, úgy megjelent az ezzel foglalkozó szaklap is. A Fotóművészet 1941.áprilisi számában olvashatunk pl. az árnyékok szerepéről, konkrétan arról, hogyan használjuk a fényképeken a kovácsoltvas kerítések által vetett árnyékokat. Megtudhatjuk, mi a különbség a sajtófotó és az amatőrfotó között. Egy érdekes esettanulmányt is megismerhetünk: a katonai díszszemlére a Kormányzó Úr sietősen lovagolt be, tehát a fotósnak is nagyon ügyelnie kellett, hogy elkapja a megfelelő pillanatot. A 20.század első felében rengeteget fejlődött a nyomdatechnika is: leírnak egy esetet, a tudósító elkészített néhány képet egy ünnepségről, ezeket futárral beküldte a szerkesztőségbe. Majd tovább fényképezett. még az utolsó képeket csinálta, az esti lap máris az utcán volt, benne az ő elsőőként készített fényképeivel!  És még mon

 Talán a nap meteorológiai ( de lehet, hogy a természettudományos világ egészét érintő)  híre Európában, hogy az amúgy rendszerint négy évszakos Kárpát-medence keleti részén- azaz Magyarország keleti megyéiben- 2023. április 6-án délelőtt esett a hó. Szép, apró hószemcsék voltak ezek, melyeket az erős , gomolygó szél bizony befújt az esernyők alá. A közszolgáltatások nagyjából tűrhetően működnek, nincs pánik, az emberke, ha időjásárólm eteorológiáról van szó, már nem lepődnek meg semmin.  Az a helyzet, hogy ahogy súlyosbodik a glovális éghajlatváltozás, kirajzolódik egy tendencia: A kárpát-medence egyre inkább két évszakos időjárási zóna lesz. Emlékeznek: tavaly, 2022. októberében még 24 fok is volt! A négy évszakból marad kettő:a tél meg a nyár. A tavasz, meg az ősz pedig kulturális emlékezetünk része lesz. Sajnos. Én szeretem a tavaszt.  Annak különösen örülök, hogy a helyi média nem keltett pánikot. 

 Van, aki nem látta A remény útja című filmet? Feltétlenül nézze meg, ennél briliánsabb és eredetibb operatőri munka kevesebb van a filmtörténetben. Az operatőr Ragályi Elemér, az egyik leghíresebb magyar kameramann, aki gyakorlatilag a 20.század minden nagy rendezőjével dolgozott, Emmy-díjat nyert, Kossuth-díjat kapott, szóval ismert és elismert alakja volt a filmes szakmának.  2023.március 30-án ,életének 84. évében hunyt el. A magyar internetes portálok- életművének jelentőségéhez képest- igencsak visszafogottan emlékezek meg róla. Tartsuk emlékét életben, nézzük meg legalább A remény rabjai illetve a Raszputyin című filmeket. 

 Vannak azok az amerikai filmek, amikor az elnök, vagy üzletember beül a luxuslimunziba, és elindulnak az elnöki palota felé. Aztán útközben megáll a kocsi, és más irányt vesz:az elnököt, vagy üzletembert, vagy bármi hírességet, elrabolják, vagy letartóztatják, vagy titkos helyre viszik, stb.Bizonyára mindenki látott már ilyen filmet-még ha nem is jegyezte meg a tartalmát vagy a rendezőjét.  A valóság, néha, másolja a filmeket. 2022.végén a perui elnök, Pedro Castillo autókaravánja a mindennapi rend szerint indult az elnöki palota felé, aztán menet közben a sofőr fülére szólt valaki. A derék gépkocsivezető pillanatra megállt, majd a szokott útvonalról letérve,egészen másfelé fordult. Az elnököt- aki baloldali volt, és sok jót ígért a szegényeknek, de ebből semmit nem tartott be- egyenesen a rendőrségre vitték, ott helyben letartóztatták,börtönbe zárták. A vádak a Latián-Amerikában megszokottak: korrupció, nepotizmus, és egyéb.   Castillo elnök egyébként érezte, hogy baj lesz, mert egy

 A magas infláció miatt Magyarországon igencsak megemelkedett az élelmiszerek ára. Csakhogy elérte azt a pnotot, amikor a vásárlóknak már nem vették meg azt, amit korrában megvettek. A kiskereskedelmi áruházláncok firgalma visszaesett.Így hát elindult az árháború.  A legnagyobb magyar nyomtatott és online sajtó- és médiatermékek naponta beszámolnak arról, hogy melyik áruházlánc melyik termékének árát mennyivel csökentette.  A vg. hu oldalán azt olvasom, hogy az egyik áruházlánc már 3800 forint/kg áron adja a trappistasajtot.  Nos, az a helyzet, hogy én 2023. március 19-én, vasárnap, az egyik áruházban (amely nem szerepel a médiában megjelent cikkekben) 2699 forint/kg áron vettem a trappistasajtot. Nem azt mondom, hogy ne lehetne ennél olcsóbb, de azért ez már sokkal emberibb ár, mint a 4-5000 forintos. Vettem is jó sokat. finom is volt, olcsó is volt. 

 Nagyon gyorsan pörögnek napjainkban az események, ami 2012-ben zajlott,az ma már nyugodtan tekinthető történelemnek. Mondjuk így: jelenkortörténet. A sajtó, a média ma már mindenről beszámol, percről percre elemez mindent,gyakorlatilag mindenki élőben követheti a nagy eseményeket.  A Newsweek amerikai hetilap 2012.április 23-i száma Franciaország jelenkori történelmének egyik legnagyobb botrányáról, Dominique Strauss-Kahn pénzügyi vezető botrányáról közöl elemző cikket (Does Sarko Miss DSK? Why the Libertine would have Been an Ideal Opponent.írta Christopher Dickey24-27.o.). A cikk azt vizsgálja, hogyan érinti Nocolas Sarkozy elnököt ( akit a sajtó Sarko-nak becézett), és az ő, illetve pártja választási esélyeit a botrány. Ajánlom ezt a cikket Franciaországgal foglalkozó történészeknek, politológusoknak. Nagyon tárgyilagos, több perspektívából vizsgálja a dolgokat,elemző, érthető nyelvezetű.  Mint ismeretes,Sarkozy 2012-ben megbukott...

 Ezt az idegen eredetű szót én sem ismertem,egészen addig,míg kezembe nem került a Delta magazin (azóta már megszűnt ismeretterjesztő folyóirat) 1974/9. száma. Ebből megtudhatjuk,hogy a speleonauták különleges könnyűbúvárok,akik víz alatti barlangok,járatok kutatásával foglalkoznak. Násfay Béla cikkéből megismerjük egy konkrét expedíció,a csarnóházi barlang felderítésének történetét. Ennek a nagyszerű teljesítménynek az adja különlegességét,hogy a búvárok a velük együtt dolgozó technikusokkal együttműködve kiépítettek egy 140 méter hosszú,működőképes telefonvonalat is-a barlangban. S mindezt 1973-ban,a mainál sokkalta kezdetlegesebb technikai feltételek közepette. A barlangi könnyűbúvárkodás valami extrém sport,melyben különlegesen bátor emberek teszik próbára magukat? Semmiképpen sem. A speleonauták-ez is kiderül a cikkből-rendszeres segítségére vannak geológusoknak,őslénykutatóknak,vízügyi szakembereknek. A barlangi könnyűbúvárkodás tehát egyszerre sport és tudomány.  A Delta magazin

 Honnan lehet ismerős Tarnów neve? Valami történelmi dolog lehet, ugye...hát persze: 1794-ben itt született Jozef Zacharias Bem, általunk ismert nevén Bem József, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hőse. Innen lehet ismerős Tarnów neve.  A Turista Magazin 2011.májusi számában Nagy Árpád tollából olvashatunk megkapó cikket erről a lengyel városról, ahol a legtöbb magyar ember még biztosan nem járt. Van itt Petőfi és Bem nevét viselő székelykapu, sőt, más magyar vonatkozású történelmi esemény is köthető Tarnów nevéhez:amikor Mohács utáni zűrzavaros évtizedeinkben Szapolyai János királyt riválisa, Habsburg Ferdinánd átmenetileg kiűzte az országból, Szapolyai Tarnów várában készítette elő a nagy visszatérést, maley sikerült is neki, egészen 1540-ig ült a magyar trónon.  Sőt, visszatérve Bem józsefhez:van egy hatalmas körkép az 1849.március 11-én vívott nagyszebeni csatáról. Ez a körkép a tarnówi Városházán tekinthető meg.  Amúgy az egész város telis-tele van reneszánsz és gó

 Komlós János a kommunista diktatúra (huszadik század második fele, Rákosi- majd Kádár-korszak) egyik kegyeltje volt. Kiváló szellemi képességű, de erkölcsileg kifogásolható ember volt.1945 után ÁVH-s tisztként dolgozott, majd a kultúraés a média területén tevékenykedett, az akkoriban születő Magyar Televízióban rengeteget láthatták a nézők. Komlós megalapította a Mikroszkóp Színpadot, ahol is szigorú cenzúra mellett kabaréműsorokkal szórakoztatták a nézőket ( igaz, hozzátehetjük, legendás művészek léptek fel ezekben a szórakoztató előadásokban, akik annyira jól játszottak, hogy a nézőnek eszébe sem jutott, hogy ő most milyen politikai konstelláció részese).A sok poén és a jó színészi játék elfedte a lényeget... Az origo.hu háromrészes cikket közöl Komlós Jánosról, a huszadik századi Magyarország jellegzetes, mindenki által ismert alakjáról. Főleg történelem valamint média-és színháztörténet iránt érdeklődő fiataloknak ajánlom a cikket, de idősebbek is nyugodt szívvel elolvashatják- h

 1949.februárjában már közeledett a bajnokságok tavaszi szezonja (akkoriban a januárt még nem tekintették tavasznak, mint manapság), a csapatok sorra játszották az előkészületi mérkőzéseket. Pécsett, Pécsbányatelep városrészben a helyi Dinamó csapott össze a PMSE csapatával,300 néző előtt. A mérkőzés 3-1 lett a Dinamó javára, a Dunántúli Napló szerint mind a 4 gól potyagól volt.  Azonban a mérkőzésen szurkolói rendbontásra- azaz:bekiabálásokra- is sor került. Erről ezt írja a Dunántúli Napló 1949.február 1-i száma:" A pécsi közönség ismét levizsgázott vasárnap,és igen sok jóérzésű szurkolót olyan kijelentés megtételére ragadtatott,hogy a pécsi sportközönség nem érdemel NB I-es csapatot...Ezek a botrányéhesek vasárnap is felváltva gúnyolták és " röhögték ki" az ellenfél játékosait,bizonyára azzal a céllal, hogy azok idegeik felett uralkodni ne tudjanak,s a végén egymást rugdossák...az az érces hangú, " sületlen" közbekiabálásairól ismert szurkoló ne gondolja, ho

 A Nagy-Britannia és Kína közötti szerződés értelmében 1997-től hong Kong visszakerült Kínához. Ahogy közeledett ez a bizonyos 19997-es év, a nemzetközi sajtó és média egyre inkább aggódni kezdett...A Newsweek című amerikai hetilap ( olyan népszerű volt az olvasók körében, hogy cég beszüntette a printelt kiadást, de az olvasók nyomására egy év múlva mégis újraindították) 1996.junius 24-i száma közli Lynette Clementson cikkét ( Little Red Schoulhouses.Teaching children a new way to think after 1997. 27.o.), amelyben hongkongi magániskolások fejtik ki véleményüket a közelgő csatlakozásról. Volt, aki aggódott, volt, aki nem. Működtek már ekkor kínai pedagógia elvek szerint működő iskolák is, a cikk főként ezekre koncentrál.Volt, akit csak az érdekelt, hogy az ohiói egyetemre kapott ösztöndíja ne vesszen kárba.  Az egész cikkből árad valami naiv fiatalság. Úgy érezték a megkérdezettek, bárhogy is alakuljanak a nagypolitikai dolgok,nekik mindenképpen jó lesz. Kínában is jó lesz, meg a hong

 Hihetetlenül gazdag az emberi kreativitás,mindig is az volt és mindig is az lesz. A Hobby Elektronika című szakfolyóirat 1996/1.számában (Reinicz Béla:Hang(ulat)os tábortűz,21-23.o.),tehát még jóval a computerek széleskörű elterjedése előtt egy magyar szakember tábortűz hangját utánzó zajgenerátort tervezett és készített,elektrotechnikai tudásbázissal és eszköztárral. Aki kevesli a szerkezet hangerejét,kívülről csatlakoztathat  hangszórókat a készülékhez. Kandalló tüzének  pattogását is remekül utánozza Reinicz Béla készüléke. Igazi romantika... Azóta már persze computerizálódott a zajok-zőrejek előállításának iparága.De azért jó tudni,hogy a szánítógépek korszaka előtt voltak  tehetséges magyar ujítók. Jó lenne,ha többet  láthatnánk-olvashatnánk a 21.század újítóiról,kreatív hazai zsenijeiről is. Amúgy-ha még nem derült volna ki-véleményem szerint a cikk kitűnő,a mai kor technika iránt érdeklődő fiataljainak pedig ott vannak a kapcsolási rajzok...

 Bár használom,nem tartozik kifejezett érdeklődésí körömbe a tömegközlekedés,úgy vagyok vele,ha időben jön és célba ér a busz,akkor már kitűnő... Egy HVG-cikkre (Ez a vonat elment.Visszavont HÉV-beszerzés.HVG,2021.április 15.60.o.) mégis felfigyeltem. Eredménytelennek nyilvánítottak egy budapesti HÉV-szerelvények korszerűsítésére kiírt tendert,arra hivatkozva,hogy nincs pénz új szerelvények beszerzésére. A cikk azt sugallja,hogy a főváros által kiírt pályázatot a kormány (az állam)fújta le. Gulyás Gergely és Mager Andrea (akkor állami vagyonért felelős miniszter)neve meg is említődik a cikkben. Két kérdés merül föl az "eccerű halandóban":1.Ha nincs pénz,akkor miért írták ki a tendert? Mennyibe került a tender kiírása,az írásos anyag elkészítése?2. Mi történt azóta az ügyben? Aki a 2. kérdésre tudja a választ(örömmel venném,ha nemcsak  sajtóból,médiából),kérem,írja meg  kommentben! Az is érdekelne,hogy igaza van-e a HVG-nek és valóban az állam állította volna le a beruházást! 

 Gyászol a világ.A nem túl vidám 2022.esztendő utolsó napjára is jutott szomorú esemény.2022.december 31-én elhunyt Joseph Aloisius Ratzinger emeritus pápa,aki 2005-2013. között XVI.Benedek néven irányította a római katolikus egyházat. Szigorú,konzervatív pápa volt,akit sokan a 20-21.század egyik legnagyobb teológusának tartanak. Azóta a sajtó,a média már nyilvánosságra hozta teológiai végrendeletét,németországi szülőháza pedig valóságos zarándokhely lett.  Legyen neki könnyű a föld!

 Vigyáznunk kell magunkra,egészségesen kell táplálkoznunk, kellő mennyiséget és kellő intenzitással kell mozognunk. Mindenképpen el kell kerülnünk a cukorbetegséget. Már csak azért is,mert egyes esetekben a láb amputációjával is végződhet. Ez derül ki Prof.Dr.Daróczy Judit:A cukorbeteg láb ellátása című cikkéből,mely az Orvosok Lapja 2022/3. (júliusi) számának 34-36.oldalán jelent meg. Nagyon csúnya láb-elváltozásokat láthatunk a cikkhez kapcsolódó illusztrációkon,ezek a fényképek már önmagukban is visszatartó erőt jelenthetnek a cukorbetegség kockázati tényezőitől. Arról is szó esik a cikkben,hogy a cukorbetegek 19-34%-a találkozik a lábseb problémájával. Riasztó adat,hogy Magyarországon a 100 000 főre jutó alsó végtagi major amputációk aránya 41,4,a nemzetközi adat pedig 18. Majdnem háromszoros a különbség. Borzasztó...A neves Szerző arra is kitér cikkében,hogy hazánkban kevés a speciálisan képzett ápoló,a podiáter. Az ő munkájuk sok amputációt megelőzhetne. Nincs más választásunk,tá

 Alig ért véget a 2022.évi labdarúgó VB,máris megy a komoly vita azon,hogyan is kellene világbajnokságot rendezni a jövőben. Infantino FIFA-elnök háromévente akar VB-t,vannak,akik szerint növelni kellene a résztvevő országok számát,mások szerint csökkenteni. Itt most leírom az én elképzelésemet. Nem hasonlít azokhoz,melyek a mainstream médiában megjelentek.Nem tartom magam szakértőnek,egyszerű futball-kedvelő ember vagyok. Nekem az a legnagyobb bajom a jelenlegi lebonyolítási rendszerrel,hogy ha holnaptól újrajátszanák a VB-t,valószínűleg egészen más eredmény születne.Ezzel senkit sem akarok megbántani,senkinek az eredményét nem akarom lekicsinyelni. De tudomásul kell vennünk: van a világon 25-30 válogatott,amely bármikor le tudja győzni a másikat. Majdhogynem azonos szintre került a világ futballelitje.Nüanszok döntenek egy-egy meccsen.Mind a csoportokba sorolás,mind az egyenes kiesés igazságtalan. El kell törölni a selejtezőket,és a világranglistát venni alapul. 1-16 lesz az A csopor

 Aki látta vasárnap délután a 2022.évi labdarúgó VB döntőjét,talán egyetért velem abban,hogy az utóbbi évek legjobb világbajnoki döntője volt. Argentína tizenegyesekkel győzte le Franciaországot.A mérkőzés első fele az argentínoké volt,a második fele a franciáké. Messi és Mbappé is kitűnően játszott,rajtuk kivül Di María játéka és Lloris védései, főként az az utolsó perces spárga, maradnak emlékezetesek. A nemzetközi média sokáig fog még beszélni erről a meccsről,az emberek viszont nem. Pedig nagyon jó kis világbajnoki döntő volt. Csak hát nyakunkon vannak az ünnepek,a karácsony,a megélhetési gondok,meg miegyéb.Túl fogunk ezen a meccsen lépni-pedig hosszú évek után ez volt az első igazán jó döntő.   A csalódott Mbappét maga a francia államelnök,Emmanuel Macron,vigasztalta.Az argentin kapus az öltözőben poénkodott,sokak szerint nem szalonképesen.Franciaországban elkeseredett szurkolók vandálkodtak, Argentínában pedig megkezdődött a siesta,a népünnepély. Ne feledjük,a hatalmas ország a d

 Nagyon sok sajtó és médiatermék szakértője mondta már el véleményét a Marokkó-Portugália 1-0 VB-negyeddötőről. Csatlakozom én is,bár szakértőnek azért nem tartom magam. Szerintem Marokkó azért nyerhetett,mert 1. Kitűnő a védelmük 2. Néhány portugál játékos nem vette komolyan az ellenfelet 3.A sajtó,a média Cristiano Ronaldo megnyilvánulásaival volt elfoglalva 4. Iszonyú sok portugál helyzet maradt ki. Szerintem ez a 4 ok. Gratulálok Marokkónak a 4 közé jutáshoz,sajnálom Portugáliát. 

 Sem a média,sem a fogadóirodák nem sejtették,hogy Spanyolország válogatottja kiesik a 2022.évi labdarúgó VB nyolcaddöntőjében. A spanyoloknál nyoma sem volt a megszokott kreativitásnak.Mint a programozott bábuk,úgy mozogtak.Marokkó kihasználta ezt,a tizenegyespárbajban pedig az elképesztően ideges spanyol lövőket a marokkói kapus alaposan megleckéztette.A spanyol sajtó és média a meccset követően Luis Enrique szövetségi kapitányt támadta,mondván:nem hagyott elég teret a spanyol futballisták kreativitásának. Portugália viszont elképesztően kreatív játékot mutatott a kissé gépiesen játszó Svájc ellenében és 6-1 arányban győzött. Goncalo Ramos,a Benfica játékosa életében először volt kezdő és életében először lőtt mesterhármast. A svájci védelem meg olyan volt,mint amikor a diák kimegy felelni és az első kérdés után közli:elnézést,tanár úr,de nem készültem. Ez egy ilyen meccs volt,lesznek nehezebb feladatai Portugáliának és a svájciak sem felejtettek el futballozni,ezen az estén ez így s