Írott és elektronikus média régen és ma

 Hú, de érzékeny téma...Az amerikai elnökválasztás szavazási szakasza és az utána következő néhány hetes igazságszolgáltatási szakasza eddig eltelt néhány napja alatt a magyar mainstream média válogatott tévedésekkel, melléfogásokkal, hazugságokkal, egyoldalúan tolmácsolt igazságokkal, téves véleményekkel bombázta a magyar közvéleményt, az pedig reagált a következőképpen: 1. Érdektelenség- ne dumáljanak már ennyit Amerikáról, inkább foglalkozzanak a hazai vírushelyzettel 2. Gúnnyal- na, két öregember csatázik a megkopott fényű trónért 3. Hitelvesztéssel- ezek a mai hírportálok nem érnek semmit, leközölnek valamit ,aztán két perc múlva már mást közölnek 4. Szilárd és megingathatatlan állásfoglalással- Trump mellett állok, Biden mellett állok, mondhattok akármit, engem nem ingattok meg. Azt gondolom, hogy egy átlagos hírportál átlagos főszerkesztője innen, Magyarországról, komoly amerikai kapcsolatok nélkül ( most nem az 1956 óta kint élő nagynéniről beszélek, aki békés nyugdíjas éveit t

 Marosvásárhely mindig is fontos kulturális-gazdasági központja volt az erdélyi magyarságnak, csak valahogy a politikai vezető pozíció megszerzése nem sikerült. Soós Zoltán húsz év után megtörte a jeget, és húsz év után Marosvásárhelynek magyar polgármestere lett.  A-szerintem szenzációsan jó- hírt a magyarországi média vegyesen fogadta. A jobbközép és a jobbszél örült, még a baloldalon is akadtak hírportálok, melyek lelkendeztek. Ám a régi reflex működik, akadt olyan liberális hírportál, amelyik így hozta a hírt: "Soós Zoltán lett Marosvásárhely polgármestere a párhuzamos szavazatszámlálás szerint." Látjuk a különbséget? " Soós Zoltán lett Marosvásárhely polgármestere" illetve " Soós Zoltán lett Marosvásárhely polgármestere a párhuzamos szavazatszámlálás szerint". Van ám különbség. Az első mondat egyértelmű tényközlés, pozitív hír. A második mondatba belekerült a " párhuzamos szavazatszámlálás" kifejezés, melyről egy átlagos választópolgárnak se

2020.március 11-én a magyar kormány vészhelyzetet hirdetett a koronavírussal kapcsolatosan egész Magyarország területére. Hogy ez milyen intézkedéseket takar pontosan, arról itt egy link, mely Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közösségi oldala: https://magyarnemzet.hu/belfold/a-12-legfontosabb-tudnivalo-a-jarvannyal-kapcsolatos-intezkedesekrol-7875878/ Kérünk mindenkit, tartsa be a vírussal kapcsolatos egészségügyi és jogi szabályokat! Ha hírekre kíváncsi, csakis megbízható médiaplatformokon tájékozódjon! Tisztelettel és reménységgel:a blog Szerkesztője

A Hitel című irodalmi-kulturális folyóirat 2016.márciusi számában olvasható egy tervezet. Ebben a tervezetben magyar írók azt kérik, hogy engedélyezze a hatalom ( mivel 1957.áprilisi a keltezés, immár a Kádár-hatalomról beszélünk) az Arany János Irodalmi Társaság, a Magyar Írás folyóirat, illetve a Magyar Írás Szövetkezet működését. A tervezetet aláírták:Bernáth Aurél, Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Szabó Pál, Tamási Áron. Impozáns névsor. A hatalom mégsem engedélyezett semmit. Ehelyett létrehozták az Élet és Irodalom folyóiratot. Ha engedélyezték volna- bár a történelemben nincsen " ha"- akkor vagy - nyitottabbá, többpólusúvá vált volna a Kádár-korszak irodalmi élete 1956.után - az egymással marakodó szekértáborok szétszedték volna a magyar irodalmat. Döntsön a Kedves Olvasó! 

Megdöbbentő. Megdöbbentő, hogy amíg a hazai írott és elektronikus média tele van a legócskább politikai sárdobálással, addig oly kevés tér jut ezeken a platformokon a magyar innovációnak. Éppen ezért nézegetek olykor szaklapokat, mint például az Innotéka, amely valódi értékeket közvetít, és nem utolsósorban: nem hangol le. Szokás szerint a főoldalt linkeljük . A 2019.szeptemberi szám 40. oldalán, keretes írásban olvashatunk arról, hogy magyar részvétellel készült az új szuperszámítógép, mégpedig Bolognában, a tervek szerint 2020.nyaráig be is fejeződik a projekt. Az Innotéka szerint az új technológiát a vegyiparban, gyógyszeriparban, az MI-kutatásokban, az önvezető járművekhez kapcsolódó infrastruktúrában lehet majd alkalmazni. Szurkolunk a kutatóknak a sikerért. Egyúttal megkérdezhetjük a hazai mainstream médiát: eddig erről miért nem tudtunk? Visszatérünk az alulmenedzselt magyar tudomány korába? Vagy már ott is vagyunk?

A Valóság folyóirat 1992/7. számában olvasható Varga M. János: Magyar paradoxon? című írása. Voltaképpen egy igen éles bírálat ez, melyre Luigi Luca Cavalli-Sforza professzornak a Scientific American 1991.novemberi számában megjelent cikkére reagál. Cavalli-Sforza szerint a magyar paradoxon az, hogy míg génállományunk túlnyomórészt európa, addig nyelvünk finnugor gyökerű. Varga M. János nem igazán érti, hogy miért olyan nagy paradoxon ez. Hiszen nem egyedi eset, hogy népek genetikai "profilja" és nyelve eltér. Szerző szerint az eltérés egyik legfőbb oka, hogy a magyarság már a Kárpát-medence elfoglalása előtt sem volt egységes: keveredetünk altáji, török, iráni és szláv népekkel. Tovább változott a génállomány a 18.századi nagy betelepítésekkel, valamint a 19.századi nagy asszimilációs kísérletekkel. Nagyon érdekes a cikk, mivel vlóban létünkről szóló tudományos problémával foglalkozik: honnan származunk? Kik az őseink? Mi számít jobban: a nép vagy a nyelv? Ajánlom e cikk

Robert Fico, Szlovákia talán legismertebb politikusa, megint bejelentett valamit. ( Figyelem! Az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű hírportálnak, csak a főoldalát linkelem, ugyanis az a fixa ideám van, hogy tessenek olvasni, komoly dolgokat is: ujszo.com ) Ezúttal azt jelentette be Fico, hogy nem ragaszkodik ahhoz, hogy ő vezesse a jelöltlistát. Bocsássanak meg nekem, de én ezt nem hiszem. Nem hiszem, hogy Robert Fico, akit hívei úgy imádnak, mint valami szentet, beérné a második, vagy az ötödik netán a huszadik hellyel. Ez a bejelentés Fico részéről pusztán taktikai húzás, vagy éppen egy jó mondat, mellyel a politikai uborkaszezon idején bekerülhet a médiába. Azt is bejelentette Robert Fico, hogy ő a cenzúra áldozata. Mindjárt elkezdek röhögni. Pontosan ő az, aki hivatali ideje alatt a leginkább korlátozta a szlovákiai sajtószabadságot. Robert Fico tehát megint megnyilvánult verbálisan. Nagyon profin csinálta, kétségtelen, hogy jelenleg Fico Szlovákia legprofibb politikusa.  Jól ke

Ó, de milyen szegények vagyunk mi, magyarok! Éhezünk, fázunk, nem telik még kenyérre sem. Alig tudunk elvergődni a hónap végéig. Na, erre fel olvasom a HVG 2019.augusztus 13-i Hírlevelét. Százmillió forintokat költünk kaparós sorsjegyre havonta! De jól megy nekünk! Azért kíváncsi lennék, hányan szenvednek Magyarországon kaparós sorsjegy-függőségben? Mert ez is a szerencsejáték-függés egyik fajtája. Hölgyeim, uraim! Nyertek már Önök ezzel valamit? S ha nyertek, nem lehet, hogy többet veszítettek? Csak a főoldal linkjét teszem ki, tessenek olvasni! hvg.hu

A Székelyföld kulturális folyóirat 2008.januári száma érdekes interjút közöl Sebők Klára színművésznővel. Számomra azért volr érdekes olvasni ezt az interjút, mert ha nekem, mert ha nekem, kis- magyarországi magyarnak azt mondják, soroljon fel öt jó színészt, akkor ilyeneket mondok, hogy Latinovits, Mensáros, Bessenyei, Ruttkai, Mészáros Ági- talán egyetlenegy " határon túli" sem lesz közöttük. Merthogy boldogult ifjúkoromban soha nem láttam határon túli színházak előadását. Sebők Klára elvezet bennünket egy másik színházi világba. Ahol nem a pongyola szórakoztatás az érték, és nem kizárólag a bevétel, hanem a magyar szó, a romániai magyarság kulturális képviselete. Nekünk, akik nem Ceaucescu Romániájában éltünk, ez szokatlan, akik onnan jöttek át, azoknak meg a mi kis kádárista Magyarországunk volt szokatlan, a maga kádárista protofogyasztói társadalmával, pazarló életmódjával, sok esetben szellemi igénytelenségével. Ez persze nem jelenti azt- és Sebők Klára sem ezt mondj

Etiópiáról általában akkor lehet hallani-látni-olvasni a magyar médiában, amikor valami kalóz ott garázdálkodik, vagy kitört a második legsúlyosabb éhínség. Indiáról pedig akkor szoktunk olvasni, ha lezuhan egy repülő, vagy a hídról a mélybe zuhan egy vonat. Éppen ezért örvendetes, hogy 2019.augusztus 19-én a magyar média is világgá kürtölte: Etiópiában és Indiában összesen 550 millió fát ültettek. Mégpedig azrt, hogy visszaerdősítsék az országokat. Bravó! Szerintem ez a 21. század környezettörténetének eddigi legnagyobb eseménye! Ezt nem tudta volna megtenni sem az USA, sem Kína, csak ez a két ország. Kellett hozzá kb. 50 millió ember, no meg szervezés. Meg össztársadalmi akarat. Úgyhogy annyit mondhatunk: skáig virágozzék még az az 550 millió fa. És ne vágják ki.... Annyira kényelmes nem vagyok, hogy rögtön a cikkhez irányítalak. Itt a főoldal: origo.hu

A Heti Válasz 2002.11.08-án megjelent számában olvashatunk interjút Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Parragh László hangsúlyozza a magyar vállalkozások védelmét ( a 2000-es évek elején kulcskérdés volt, hogy Magyarországon és a többi volt szocialista országban a multik milyen befolyást szereznek és ezt hogyan érvényesítik). A közelgő uniós csatlakozással kapcsolatban (ami 2004-ben valósult meg), Parragh óv a túlzott optimizmustól. Azt mondja, lesznek győztesek és vesztesek. Ebben igazolta őt a történelem. Valóban voltak és vannak győztesek és vesztesek. A polgárok nagy része vesztesnek érzi magát, a győztesek meg nem mutatkoznak, csak kaszálnak. A rét felett árny suhan, nagy madár árnya...Valahogy így vagyunk mi ezzel az Európai Unióval. Egy szervezetet látunk, amely iszonyú pénzt öl a magyar gazdaságba, hogy aztán még iszonyúbb pénzt kivehessen onnan. Egy szervezetet látunk, melyet elárasztottak a liberálisok, még konzervatív pártokat is. normákat n

Érdekes- talán nem ez a megfelelő szó-  figurája a 21.századi magyar politikai életnek ez a Márki-Zay Péter. Hódmezővásárhely polgármestereként vált ismertté ( ekkor szerzett egy " örök barátot" Lázár János személyében...), aztán kiderült róla meg a családjáról ez meg az, múlt héten pedig olyat mondott, hogy azzal valószínűleg örökre elintézte magát a gyermekes nő választóknál. Márki-Zay szerint - legalábbis ezt mondta...- a testi fenyítésre szükség van. Valami kanadai szabályozást idézett. Nem tudom, van-e politikus Magyarországon, aki ezt a dumát így bevállalta volna. Ez ugyanis karaktergyilkosság. Márki-Zay önmaga karakterét gyilkolja. Ziccer a fidesznek, ki is használták szépen. Az origo.hu-n is írnak róla. Emlékszem, annak idején Keegan angol szövetségi kapitánynak kellett lemondani azért, mert szerinte a mozgássérültek egy része magának köszönheti állapotát. Nekem nem tetszik ez a Márki-Zay. Az egész figurában valami- nem jót érzek. Csúnya játék ez. És velünk, vála

Mi, magyarok, kissé elmaradtunk a világélvonaltól az innováció területén- mégis, vannak sikerágazatok. Ezek egyike a víz alatti fotózás. Közvetlen gazdasági haszna ugyan csekély, viszont a különböző írott és elektronikus médiumok számára remek anyagot készítenek a magyar búvárfotósok. A Fotómozaik című szakmai folyóirat 2001.szeptemberében az egyik első ilyen pályázatról ad hírt. Az Aqua Magazin olvasói nevezhettek két db. fotóval. Egészen komoly volt a díjazás: nagy értékű fényképezőgépeket osztottak ki. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Megnézed ezt a blogot? versekesnovellak.blogspot.com

A Mozgó Világ című folyóiratot általában a balliberális médiatermékek között helyezi el a magyarországi besorolás. Úgy vélem mégis érdemes olvasni, mert ahogy nagyapám mondogatta. mindent lehet jól csinálni, és mindent lehet rosszul csinálni. A 2017/12. szában például egészen tisztességes interjú olvasható Ungváry Krisztiánnal, mely interjúnak nem az a témája, hogy Orbán Viktor ígymegyúgy, hanem az, hogy magyar kormányok emlékezetpolitikája nem épül kellően a szaktörténészek munkásságára, és ez igaz is. Kovalovszky Márta: Szicília című írása jó , csak kissé túlírt, Dalos György regényrészlete, mely az orosz cári családról szól, viszont remekmű. De a leginkább Erős Ferenc: Hidegcsók című írása maradt meg bennem. Szándékosan nem írom ide, miről szól, mert akkor oda a meglepetés.Nagyon tetszett a folyóirat végén olvasható írás, László Ferenc: Zsűri kerestetik című munkája. Minden tévénéző szíves figyelmébe ajánlom. A mozgó Világ 2017/12. számát pedig minden érdeklődő értelmiségi figyel

A Videoton labdarúgócsapata az FF Malmö otthonában ért el 1-1-es döntetlent, BL- selejtezőn. A mérkőzést a közmédia sportcsatornája, az m4 közvetítette. Véleményem szerint a kommentátor nem tudta helyére tenni ezt az eredményt. A magyar bajnok ugyanis kiválóan, taktikusan, okosan játszott, úgy, ahogy magyar futballcsapatot már régen láttam játszani. A svédeken nyomás van, mert idegenben lőtt góllal jelenleg a Vidi áll továbbjutásra. Nego gólja esélyes a forduló gólja címre. A kommentátor ehhez képest alulártákelte ezt az idegenbeli 1-1-et. Azt mondta, az eredmény nem tökéletes. De, az. Ha győztünk volna 1-0-ra, a visszavágón a svédek hatalmas nyomás alá helyezték volna a magyar kaput. Így óvatosabbak lesznek, és ez nekünk jó. Hajrá, Vidi!

Az Alföld Debrecenben megjelenő kulturális folyóirat, már régóta meghatározó tényezője a hazai intellektuális médiának. Nincs politikai vagy gazdasági irányultsága, népieknek és urbánusoknak, balosoknak, jobbosoknak, avantgarde-oknak és klasszicizálóknak. A 2012/8. számban olvasható Poós Zoltán: A daráló című verse. Szerintem a 21. századi magyar létösszegző líra eddigi gyöngyszemei közé tartozik. Az elmúlásról, a földi élet ideiglenességéről szól, a láthatatlan világ fölényét hangsúlyozza a látható világgal szemben. A dara, mint metonímia nagyon szokatlan a magyar irodalomban, jelentése többrétű. Jelenti egyfelől disznók táplálékát- az emberi élet is így végződik, az ember ( vagy ahogy a versben írják: férfi) táplálékot fogyaszt, és táplálékként végzi. Aztán jelenti a dara a mulandóságot, a könnyűséget, az elillanást. Nagyon illik a tartalomhoz a versszerkezet: 7-3-6-3-5-3 soros versszakokból áll- ha tovább folytatódna eljutnánk a 0-3 egymásutánig. Nagyon szép vers, mindenkinek ajánl

Miközben a világ sportszerető közvéleményét lázban tartja az oroszországi labdarúgó VB, addig a magyar futballélet sem alszik. Amint azt az origo.hu portál 2018.június 20-án hírül adta, leváltották a belga Georges Leekenst, a magyar labdarúgó-válogatott százhúsz éves történetének egyik legsikertelenebb szövetségi kapitányát, és helyette kinevezték a temperamentumáról és kiváló edzői tudásáról híres olasz Marco Rossit, a Honvéd korábbi sikeredzőjét. Mi mást kívánhatnánk az olasz szakembernek:legyen szerencséje! Mert Magyarországon bármilyen focicsapat sikeres irányításához jó alapos szerencse is szükségeltetik. Anélkül nem megy. Ahol közepes képességű játékosokat oktatnak közepes képességű edzők, ott egy szövetségi kapitány csak magára számíthat. origo.hu xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt is! konyv-ajanlo.blogspot.com

A Pannon Tükör Zalaegerszegen megjelenő kulturális folyóirat. A 2012/1. szám közli Simek Valéria: kezet nyújtanak c. versét. A vers, az én olvasatomban ( ami természetesen lehet hibás) arról, szól, hogy az idő az emberi élet szerves része, az idő folytonos múlásától az ember megnyugszik, megpihen, az eltelő évek ritmusa valami békességet hoz az ember életébe. Nagyon szép vers, okos, mértéktartó, az idő antropomorf ábrázolása pedig igencsak ritka dolog- ha nem éppen újdonság- a magyar költészetben.

Újabb magyar sajtótermékkel lett szegényebb Románia. A Nagyváradon megjelenő Reggeli Újság ugyanis 2018-ban megszűnt. Állítólag azért, mert a tulajdonosok nem tettek eleget különböző üzleti kötelezettségeiknek, így példának okáért nem fizették ki a nyomdai költségeket, mire a nyomda megtagadta a Reggeli Újság kinyomtatását. Mindig fáj a szívünk, ha Románia elveszít egy magyar médiapiaci terméket. Sajnos, a magyar identitás gyengül arrafelé, így aztán minden írott és elektronikus orgánumnak kitüntetett szerep jut a magyarság, mint nép, összetartozástudatának erősítésében. Reméljük, a Reggeli Újságot hamarosan követi egy másik, újonnan induló médiapiaci termék, melyre a magyar Olvasók is vevők lesznek. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Istenben kell győzni: keresztenyeknek.blogspot.com

Szlovákiában szadista idegenellenes gyilkosság történt- erről számol be a szlovákiai magyarság legismertebb, legnépszerűbb hírportálja, az ujszo.sk. A dunaszerdahelyi illetőségű Juraj Hossu úgy megverte a fülöp-szigeteki Henry Acordát, hogy az belehalt a bántalmazás miatt keletkező sérülésekbe. Nem arról van szó, hogy Hossu védekezett volna: kifejezetten idegengyűlölő, rasszista gyilkosságról van szó. A gyilkos mobiljával felvette, ahogy áldozata vergődik. Ocsmán,y undorító emberi lény. Mélységesen elítéljük a rasszizmus mindenféle formáját, ezt pedig pláne. Azért is bántó a dolog, mert nevéből ítélve a gyilkos magyar felmenőkkel rendelkezik. Pont egy szlovákiai magyar, akinek tudnia kell, milyen érzés gyűlölet áldozatává válni, pont egy ilyen ember követte el ezt a brutális, eléggé el nem ítélhető gaztettet. Így dupla szégyen. Nemcsak Szlovákiára. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Nézd meg ezt az oldalt: konyv-ajanlo.blogspot.com