Írott és elektronikus média régen és ma

 Van egy nagyon jó cikk(több is van,de most csak az egyikről írunk)a Reader's Digest magazin 1996.augusztusi számában. Daniel Goleman írta,és az érzelmi IQ-ról,azaz az EQ-ról szól.Nagyon eleven,mindennapi példákkal alátámasztott,pörgős és okos kis írás. Goleman szerint az érzekmi IQ összetevői az alábbiak:önismeret,a hangulat irányítása,önmagunk motiválása,a hirtelen késztetéseknek való ellenállás képessége,emberismeret. Azért érdekes ez a felsorolás mert a magyar pszichológiai szakirodalom és ennek nyomán a magyar média,leginkább csak az utóbbit sorolja az EQ összetevői közé. Goleman szemlélete sokkal átfogóbb,divatos szóval:holisztikusabb. Érdemes elolvasni,így 25 év után is nagyon frissnek,újszerűnek hat. 

 Ha valaki szereti a mély pszichológiát és egyben kemény társadalmi kritikát ötvöző filmeket,akkor ne mulassza el a román Adina Pintilie:Ne érints meg!(Touch Me not!) című filmjét. A főhős,Laura (Laura Benson) komoly szexuális problémával küszködik:nem tűri az érintést. Pszichológusa javasol neki egy sajátos terápiát-hogy ez mi,azt itt nem áruljuk el,tessék megnézni a filmet! Pintilie filmjének hangulata szerintem-egyszerűen nem jut eszembe pontosabb kifejezés-kesernyésen franciás. Minden megdől,amit Európában a szexualitásról tanítanak,illetve amit a mainstream média erről a pubkikumnak közvetít. Laura világa annyira egyedi,mégis:mindannyiunkra jellemző,hogy minden nező csak tanulhat ebből a filmből. Nők,férfiak,idősek,fiatalok egyaránt.

 A HVG 2020.december 10-i számának 37. oldalán olvasható a Malacuk lesz c. cikk, szerző nevének megjelölése nélkül. Ebben egy kanadai pszichológiai vizsgálatról írnak, mely kimutatta, hogy a gyermekek már 3 éves kortól kezdve takarékoskodnak: félreteszik az üveggolyókat stb. A kis kapitalisták pedig 12 évesen már " bonyolult pénzügyi stratégiákat" képesek kidolgozni. Ezért aztán a szülőknek érdemes pénzügyi tudatosságra nevelni a gyermekeiket. Nekem emögül a kis írás mögül kilóg a lóláb: nem valami biztosító vagy tőzsdei kereskedő rendelte ezt az egész pszichológiai vizsgálatot? Amúgy meg: ha visszaemlékezünk hányattatott gyermekkorunkra, mi is gyűjtöttünk kincseket, elástunk dobozokat stb. A gyerekek, különösen a fúk, szeretnek kincseket gyűjteni, eldugni. Ennek megállapításához nem kell pszichológiai vizsgálat. abban viszont igaza van a kanadaiaknak, ( s ezt szajkózza a média is: tényleg nem ártana a nagyobb gyerekeket nagyobb pénzügyi tudatosságra nevelni. Ez pedig a HVG w

 A Nők Lapja 2017.január 11-i számának 43-44.oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét,melynek címe:Kézzel vagy géppel?Írjunk,gépeljünk! A cikk egy,az oktatásügyben manapság sokszor feltett kérdést feszeget:tanítsák-e az iskolában a mai gyerekeknek a hagyományos kézi folyóírást?A dolog azért fontos,mert az a gyerek,aki nem tanul meg írott betűvel kézzel írni,mindörökre és elválaszthatatlanul hozzá lesz kötve a gépekhez. Jónap Rita kitűnő cikkében ismertet pro és kontra véleményeket is. A gépírás hívei,skandináv példák nyomán,arra hivatkoznak,hogy a finn gyerekek,akik 9 éves kor után már nem írnak kézzel,sokkal jobbak a szövegértési feladatokban. Ezzel ellentétben állnak amerikai és német olvasáspazichológiai kísérletek,amelyek viszont azt mutatták ki,hogy a kézzel is író diákok jóval kreatívabbak.  A cikk Szerzője pedig egy magyar szakértővel ért egyet,aki szerint mind a kettőt meg kell tanulni,mert más-más szituációkban lehet szükség erre vagy arra az írásmódra. Magam is ezzel az álláspon

Tényleg létezik egységes babanyelv? Vagy minden csecsemő és kisbaba másképp sír,másképp gügyög? A Reader's Digest folyóirat,a printmédia világszinten is egyij legjobb terméke,2008.augusztusi számában közli Helen Signy cikkét,aki Priscilla Dunstan elméletét ismerteti. A zenéstből édesanyává lett Dubstan szerint a kisgyernek minden kommunikációs megnyilvánulása felosztható öt "alapkifejezésre. Ezek a következők: Nééé:éhes Hééé:rossz közérzet Ouuu:fáradt Iőőő:szélgörcs Ééé:büfi Dunstan szerint ha ezeket a jeleket megtanulják a szülők, nem kell éjjelente tanakodniuk,hogy most vajon mi a baja a lurkónak,hanem csak le kell olvasni illetve meg kell hallani az adott jelet,és annak felismerése után negfelelően cselekedni. A Reader's Digest cikke kitűnő. Szerintem Duncan elmélete részleges. Nem számol az anya kommunikációjával. A kisgyerek mindig az anyát figyeli,tehát kommunikációja is szükségképpen igazodik az anyához. Nincs tehát- szerintem legalábbis-világszerte megjel