Kézzel írni,géppel írni

 A Nők Lapja 2017.január 11-i számának 43-44.oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét,melynek címe:Kézzel vagy géppel?Írjunk,gépeljünk!

A cikk egy,az oktatásügyben manapság sokszor feltett kérdést feszeget:tanítsák-e az iskolában a mai gyerekeknek a hagyományos kézi folyóírást?A dolog azért fontos,mert az a gyerek,aki nem tanul meg írott betűvel kézzel írni,mindörökre és elválaszthatatlanul hozzá lesz kötve a gépekhez.

Jónap Rita kitűnő cikkében ismertet pro és kontra véleményeket is. A gépírás hívei,skandináv példák nyomán,arra hivatkoznak,hogy a finn gyerekek,akik 9 éves kor után már nem írnak kézzel,sokkal jobbak a szövegértési feladatokban. Ezzel ellentétben állnak amerikai és német olvasáspazichológiai kísérletek,amelyek viszont azt mutatták ki,hogy a kézzel is író diákok jóval kreatívabbak. 

A cikk Szerzője pedig egy magyar szakértővel ért egyet,aki szerint mind a kettőt meg kell tanulni,mert más-más szituációkban lehet szükség erre vagy arra az írásmódra. Magam is ezzel az állásponttal értek egyet. 

Mint már említettem,a cikket kitűnőnek tartom. Elgondolkodtatja az Olvasót,ugyanakkor objektív is. Nyelvezete,stílusa pedig mindenki számára érthető,követhető. Akár géppel szokott írni,akár kézzel.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindent radíroz mindenről

 Nézegeti az ember a régi tudományos folyóiratokat,és olykor szeme-szája tátva marad...Az Élet és Tudomány 1975/8. számának 45.oldalán egy kis tízsoros,fényképes hír tudatja a magyar valósággal,hogy az NSZK-ban (fiatalok kedvéért:ez volt Nyugat-Németország,azaz Németország kapitalista fele) forgalomba hozták a mindent radírozó radírt. Radíroz fémről,fáról,műanyagról,bőrről,továbbá kisebb felületeken tud glettelni és mattírozni is.Mattírozásnak azt nevezték,amikor fényesre varázsoljuk a parkettát. Letisztít makacs  foltokat,rozsdát, mindenféle oxidációt,festékfoltot.Mindeközben kíméletes az anyaggal.  A mi magyarországi életünkből ez a csoda,sajnos,kimaradt. Viszont:nálunk volt már zselés radír,már az 1980-as években. Az menő volt,bizony,menő a suliban. Nem volt sem tartós,sem erős, viszont jól nézett ki. 
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró párizs körményki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar monarchia, új államok jöttek létre.  A Dmokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt jutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon? Hogyan reagáltak erre a magyarság különböző társadalmi csoportjai? Később pedig hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyonintelligens, és elgondolkdtató interjú. Az ember arra gondol, érdemes volna a pszichológiai megközelítést a történettudomány más területein is jobban érvényesíteni.  (Sinkovics Ferenc-T.Szántó György:Trianon ma is ható mérge. Demokrata, 2023.szeptember 27., 42-44.o.) 
További információk