Írott és elektronikus média régen és ma

A Reader's Digest a világ egyik vezető nyomtatott médiaterméke. A 2008.augusztusi számban William Ecenbarger tollából jelsnt meg Az igazi olimpiai szellem című írás,mely olimpukonok fair play hőstetteiről szól. Olvashatunk az ausztrál úszóról, Cecil Haleyről,aki hozzájárult,hogy az elődöntőre késve érkező amerikai úszók ne essenek ki a versenyből, hanem rendezzenek nekik külön elődöntőt. A francia Lucien Duquesne 1928-ban megállt,hogy felvegye a földről a finn csodafutó,Paavo Nurmi óráját. Az amerikai Ralph Hill 1932-ben,bár feltartották az 5000 méteres futás döntőjében, nem óvott. A japán lovas,Sunzo Kido pedig inkább az állat egészséget tartotta szem előtt,semmint hogy túlhajszolja a lovat. De még a profi időkben,a 2006-os torinói téli olimpián is akadt sífutóversenyző,aki vetélytársának adott a törött bot helyett egy épet Hát igen,ez az olimpiai szellem. Azt nem értem,miért nem számol be ezekről a fair play esetekről a hazai média... A Reader's Digest cikkét csak dicsér

A média jóvoltából a hurrikán és a tornádó szavakat inkább Amerikához köti a nagyközönség. Pedig a globális éghajlat-változásnak köszönhetően Európában is egyre gyakoribbak a pusztító szélviharok. A Metro hírújság 2010.augusztus 25-i száma beszámol róla,hogy Németországban,2010.augusztusában,pusztító tornádó söpört végig Hessen tartományon. Lumda községben tíz épület teteje leszakadt. Sajnos,azóta hazánk is megismerkedett a pusztító szélviharok minden káros következményével. 

Véletlenül elkaptam a Kék Duna Rádió Délutáni Expressz című műsorát. Tovább akartam lépni,de maradtam, és nem bántam meg. Nagyon jó angol és amerikai zenéket adnak ezen a rádión,olyan előadókat hallottam,mint Rita Ora,Janet Jackson, Rihanna,Harry Styles,Loud Luxory,és még sokan mások. Jó hangulatot adott itt a karanténban. A vétel kitűnő,az adásmegszakítás szerencsére ritka. Úgyhogy minden zenerajongónak ajánlom szívből a Kék Duna Rádió Délutáni expressz című műsorát.

Mindig TV-s vagyok,és nem értem,hogy a MindigTV kínálatában szereplő médiatermékek miért nem használták/használjáki ki a koronavírus okozta válsághelyzetben számukra rejlő lehetőségeket. Rengeteg ember otthon van,majd elmegy az agyuk az unalomtól. Ki kellene kódolni a MindigTV kínálatában szereplő összes tv-csatornát,hadd lássák őket olyanok is,akik a jövőben potenciális előfizetői lehetnek ezeknek a csatornáknak illetve a belőlük összeállított csomagoknak. A nézőknek pedig hadd legyen egy kis extra szórakozásuk! Promó, ahogy ma divatosan mondják. Hogy ki dönt a kikódolásról,mely feltételeknek kell ehhez eleget tenni,azt persze nem tudom. Hogy aztán ezek a médiatermékek nem egyenlő színvonalúak? Hát, majd választ a piac. Pontosabban:a nézőközönség. 

Kezembe került a HVG 2008.10.04-én megjelent száma. A 64-65.oldalon olvasható cikket (melynek szerzőjét sajnos nem tüntették fel) ugyanazokról a problémákról olvashatunk,mint amelyek a magyar egészségügyet ma is jellemzik. A rehabilitációs osztályokon és a pszichiátrián nincs elegendő orvos és ápoló. Különösen tragikus a helyzet a pszchiátriai osztályokon,ahonnan negyvenszer annyi minkatárs távozott,mint ahány érkezett. A szaktárc kírt ugyan pályázatokat,de úgy számolnak,hogy kb.1300 orvosnak kell munkahelyet változtatni. A magyar egészségügyben tapasztalható áldatlan állapotok 2008 óta csak részlegesen enyhültek. Az egészségügyi dolgozók létszáma pedig tovább csökkent. Amúgy a HVG cikke remek,jól megírt,közérthető,de igényes nyelvezetű,a magyar printmédia átlagszínvonalánál sokkal jobb. 

Kína gazdasági sikerének okát már sokan,sokféleképp elemezték.Érdekes elolvasni Jordán Gyula írását a História történelmi folyóirat 2002/1.számának 3-6.oldalán.Jordán Gyula történetileg elemzi Kína 20.századi fejlődését,s a zsákutcák (nagy ugrás,kulturális forradalom) ellenére optimista. Úgy véli,Kína békés politikai rendszerváltással felzárkózhat a kistigrisek mellé. Szerző optimizmusa a cikk megjelenése óta nagyrészt igazolódott. Van egy mondat ebben az írásban,amin érdemes ekgondilkodnunk. A szocializmus idején a szovjet tömb országainak munkaereje 75 százalékban az iparban tevékenykedett,míg Kína munkaerejének 75 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A szocializmusban az ipar a hagyományos iparágakat és az azokkal foglalkozó gyárakat jelentette. A kínai munkaerőnek nem kellett végigszenvednie a hagyományos iparágakról a 21.századi iparra- inkább jobb úgy nondani:iparból a tercier szektorra való átállást. A világ legnagyobb országának lakossága jelentős részben a mezőgazdaságból

A Palócföld irodalmi,művészeti és közéleti folyóirat 2017/4.számában érdekes cikk jelent meg Lencsés Zsolt tollából,melyben szó esik többek között a freskóterápiáról is.Börtönben ülő elítéltek számára találták ki,merthogy szakrális térben állítólag könnyebben jó útra térnek. Az "állítólag" szó használata alapján talán már kikövetkeztette a Kedves Látogató,hogy kissé szkeptikus vagyok. Ha ugyanis a festészet mellé nem társul szívből jövő hit,akkor önmagában a freskófestés nem hoz jó útra térést. Valószínűleg tudja ezt Lencsés Zsolt is,aki római katolikus hitű, Szent II.János Pál pápával is jó viszonyt ápolt. Bevallom,számomra az írás legnagyobb értéke az,hogy megismerhetjük belőle Lencsés Zsoltot. Rendkívüli ember,már eddig is rendkívūli sikerekkel,többek között a Medici családnak is dolgozott restaurátorként, valamint a vatikáni Santa Lucia rend hivatalos festője is. További sok sikert kívánunk nagyszerű pályafutásához és a freskóterápiához!