Írott és elektronikus média régen és ma

A Nemzeti Sport 2020.július 29-i számának címlapján Milák Kristóf úszó világbajnokunk látható, az alábbi mondat kíséretében:"Tényleg zseni vagyok." A dolog több,mint elgondolkodtató. Mert a cikket tovább olvasva kiderül ugyan,hogy némileg ironikus megjegyzésről van szó,a címlapon azonban ez nem látszik. Magyarországon egy fiatal sportolónak nagyon kell vigyázni az arculatára. Még a látszatát is kerülni kell annak,hogy esetleg elbizakodottá válna. Milák Kristóf pedig nem elbizakodott-igen,de akkor ennek a médiában is tükröződnie kell. Ez a mondat,pláne a Nemzeti Sport címlapján,nem szerencsés. Félreérthető. A jövőben jobban meg kell fontolni,hogyan és mit nyilatkozunk. A cikket pedig,elkészülte után,de még a megjelenés előtt,célszerű átnézni. Amúgy nagyon kedvelem Kristófot,szurkolok neki. De a médiával óvatosabban!

A Szín-Közösségi művelődés című folyóirat 2018.áprilisi számában remek cikket olvashatunk a kecskeméti fiatalok közösségi művelődéséről. (Szappanos Sára-Fekete Beatrix:Boldog szetésnapot,Kék Elefánt!) A cikkben bemutatják többek között a Hírös Agóra Kulturáliy és Ifjúsági Központot,az ELEVEN közösségi teret,a Kék Elefánt Közösségi Tér és Ifjúsági Irodát.Méltó tiszteletüket fejezik ki ezzel. Nekem az egész cikkben legjobban az összefogás tetszett. A Z generáció igenis produktív és nevelhető. Nagyon komoly, értelmes célokra mozdítható társaság. A kecskeméti szakemberek részéről pedig nem hiányzik a megfelelő motiváció.

A magyar média, Istennek hála, eléggé fogékony a történelmi kérdésekre. Igaz ez a bal -illetve a jobboldali médiumokra egysaránt, persze, más-más stílusban és más--más konkrét problémákkal. A napokban bontakozott ki egy történészvita, mely a szabadkőművességnek a magyar történelemben és a trainoni traumában való szerepéről szólt. Hozzászóltak Romsics, Karsai, Ungváry, Szakács és mások. A probléma az ezzel, hogy igazábl már nem tudjuk, pontosan ki és miért robbantotta ki a vitát. Ha például elolvassuk a mno.hu-n ( letöltve 2020.július 28,10 óra 21.) a Pont, mint a létező szocializmus! című Szakács Árpád-cikket, akkor azt mondjuk magunkban: jó, jó, de akkor most ki veszett össze kivel? A hozzászóló automatizmusnak veszik, hogy minden olvasó pontosan tájékozott erről a történészvitáról. Pedig, lehet, hogy nem. Aki például nyaralni volt az elmúlt két hétben, és nem foglalkozott se politikával, se hírportálokkal, annak a derék Olvasónak bizony fogalma sincs az egészről. Annak az egész csak

A nemzetközi média híranyagát szemlézve meg kell állapítsuk,Izrael állam nem most éli történelmének legvirágzóbb korszakát. Nem megfelelő módon kezelték a koronavírust,sem a kormány,sem a társadalom. Az emberek egy része egyszerűen nem tartotta be a szabályokat. Súlyos gazdasági válság,a lakosság 21 százaléka munkanélküli.A kisvállalkozásoknál dolgozók között még enél is rosszabb az arány. Ellentétek a kormányon belül,Netanjahu jelenlegi és Ganz soron következő miniszterelnök között. A kis pártok politikájuk népszerűsítésére használják a kornavírus-járvány okozta helyzetet. Külső támadás,Libanon felől. Valószínűleg irreguláris erők, de most, 2020.július 27-én este erről még semmit nem tudunk. Izrael tehát válságos periódusát éli. Nagy kérdés,milyen hatással lesz ez a tény a Közel-Keletre. 

A hazai média egy része hangos hisztériát csapott az iskolaőrök intézménye körül,úgy állítva be a dolgot,mintha vámpírokról netán kocsmai verekedőkről volna szó. Ezzel szemben a Hajdú-Bihari Napló 2020.július 22-i számának 1. és 3.oldalán nagyon higgadt,okos cikk jelent meg Bucsi Bernadett Ildikó és Szakál Adrienn tollából. A cikk egy sajtótájékoztató anyagát tartalmazza,amely sajtótájékoztatón Pósán László országgyűlési képviselő és Tirpák Zsolt,a DSZC kancellárja tartott. Nagyon előremutatón,perspektivikusan beszéltek az iskolaőrség intézményéről,rámutattak,hogy nem pusztán a rendfenntartás,hanem a megelőzés az iskolaőrök legfontosabb feladata. Nagyon tanulságos olvasmány a Napló cikke,azt tanulhatjuk meg belőle,hogy nem szabad egy szakmai kérdésből politikait faragni. 

Hát, ezért érdemes hetilapokat olvasni... Greczula Levente László a Mandiner hetilap 2020.évi 28.számában kitűnő elemzést tett közzé a CDU (Németország emblematikus politikai pártja) elmúlt 75 esztendejéről. Cikkében részletesen szól a párt megalakulásának körülményeiről, értékeli Adenauer kancellárságát, nem túlzottan pozitívan minősíti Erhard időszakát, majd kiemeli a Magyarországon talán kevésbé ismert Kiesinger korszakát. A húsz év ellenzékiség időszaka után a hazánk számára sem közömbös Helmut Kohl kancellárságának legfontosabb eseményeiről szól. A mai német kancellárról, Angela Merkelről szólva Greczula Levente kiemeli: bár az utóbbi időszak eléggé döcögősre sikerült, "ha helyzet van, mindig van igény Merkel pártjára". Ezekkel a szavakkal zárul a Mandiner hetilap kitűnő cikke, mely példamutató lehet minden, politikai elemzéssel foglalkozó újságíró számára. Tárgyilagos, sem személyi- sem pártpolitikai elfogultság nem érhető tetten, és am számomra különösen szimpatikus

A keresztény tanítók,pásztorok,lelkészek egyre hangsúlyosabban vannak jelen a közösségi médiában és a videomegosztó portálokon,valamint a blogszférában. Ez jó,ennek keresztény emberként örülök,hiszen Márk evangéliumának szellemében hirdettetik az Evangélium. Csakhogy van a dolognak egy nem annyira kedves oldala is. Ez pedig a viták,kommentek. Időnként egyes keresztény testvéreket túlzottan elragad a szenvedély,és ezzel a szenvedéllyel kezdik el átkozni-a másik keresztény testvért. Démonizált vagy,hamis tanító vagy,megátkozlak-ilyen és ennél is durvább hozzászólások ékesítik a közösségi média keresztény tartalmait. Olykor a trágársagig fajul a hitvédelem.Jézus nem ezt tanította. Kedves testvérek!Ne egymást tekintsük már ellenségnek,inkább hirdessük az evangéliumot,mert erre lettünk elhivatva. Ne azt lássák-olvassák a világiak,hogy Isten gyermekei hogyan káromolják egymást a feltámadás kérdéseről vallott eltérő nézetek miatt. Normális,kulturált stílusban is el lehet "beszélgetni&