Bejegyzések

2003:Titokzatos járvány pusztított Vietnamban

 Amint a HVG 2003.május 3-i száma hírül adta(13.o.),ebben az évben titokzatos járvány pusztított Vietnamban. A vírus a bélrendszert támadta,magas lázat okozott,hasmenést,ezt követően pedig légzési és keringési problémákat. A betegek kétharmada egy napon belül meghalt. Az áldozatok kizárólag gyermekek és csecsemők. A WHO szerint a nem az akkoriban tomboló SARS vírus mutációjáról van szó.  ******** Az áldozatok többsége városban lakott. Az a légzési nehézség,az aggaszt. Nem lehet,hogy ez a 2003.évi vietnami vírus már a mi mai koronavírusunk előfutára volt?Merthogy ez nem kolera,az tuti. Az nem okoz légzési nehézségeket. Szóval,így utólag nem fogjuk tudni eldönteni,de gyanús,nagyon gyanús...

Kézzel írni,géppel írni

 A Nők Lapja 2017.január 11-i számának 43-44.oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét,melynek címe:Kézzel vagy géppel?Írjunk,gépeljünk! A cikk egy,az oktatásügyben manapság sokszor feltett kérdést feszeget:tanítsák-e az iskolában a mai gyerekeknek a hagyományos kézi folyóírást?A dolog azért fontos,mert az a gyerek,aki nem tanul meg írott betűvel kézzel írni,mindörökre és elválaszthatatlanul hozzá lesz kötve a gépekhez. Jónap Rita kitűnő cikkében ismertet pro és kontra véleményeket is. A gépírás hívei,skandináv példák nyomán,arra hivatkoznak,hogy a finn gyerekek,akik 9 éves kor után már nem írnak kézzel,sokkal jobbak a szövegértési feladatokban. Ezzel ellentétben állnak amerikai és német olvasáspazichológiai kísérletek,amelyek viszont azt mutatták ki,hogy a kézzel is író diákok jóval kreatívabbak.  A cikk Szerzője pedig egy magyar szakértővel ért egyet,aki szerint mind a kettőt meg kell tanulni,mert más-más szituációkban lehet szükség erre vagy arra az írásmódra. Magam is ezzel az álláspon

Magyar Hírlap,1938.:Gáspár Zoltán recenziója Erdei Ferenc könyvéről

 A Magyar Hírlap 1938.május 29-i számában jelent meg Gáspár Zoltán könyvrecenziója Erdei Ferenc:Parasztok című könyvéről. A cikk Szerzője nem hagyományos könyvrecenziót írt,inkább kifejtette véleményét a magyar parasztság,a nép és a nemzet viszonyáról. Akkoriban a magyar sajtó teli volt ilyen témájú cikkekkel,Gáspár Zoltán írása kiemelkedik a mezőnyből. Gáspár szerint ui.a nép,azaz a magyar lakosság túlnyomó részét adó parasztság még a nemzet alatt van,de ellene szegül a főleg a jobboldalon tapasztalható frázispuffogtató nemzetieskedésnek. Magyarul:a parasztság nem politikai nemzet akar lenni,hanem valódi nemzet. Az 1938-ban írott szavakat ki lehetne terjeszteni akár az egész 21.századi magyar társadalomra. A mai magyarság sem kér azokból,akik "nemzetet mondanak még a "Jó napot!"helyett is",viszont szeretne modern nemzet lenni.  Vajon jó úton haladunk effelé?

Ötkilós hagyma. Na ne...

 A Reader's Digest magazin 1998.augusztusi számának 71.oldalán olvasható egy táblázat. Összegyűjtötték a legfontosabb növények rekordterméseit. A világ legnagyobb hagymája 1994-ben termett Ansruther,Fife-ban,Skóciában. A hagyma tömege 5,55 kilogramm.  Mégegyszer mondom:egyetlen fej hagymáról van szó. Kizárt dolognak tartom,hogy egy ekkora mutáns növény magától jöjjön létre. Az ilyen rekordtermésekért anno fizettek is. Ha valaki rászánt pár évet,simán ki tudott tenyészteni egy óriást. Persze,lehet,hogy tényleg a természet incselkedett kicsit. Akkor viszont le a kalappal a termesztő előtt. 

Emlékeznek még a 2003-ban kirobbant sültkrumpli-konfliktusra?

 Annak idején tele volt ezzel az írott és elektronikus média. Franciaország kormánya nemet mondott az USA vezett koalíció iraki háborújára,erre az amerikaiak olyan dühösek lettek,hogy átnevezték a náluk francia burgonyának hívott sültkrumplit. Legalábbis ez volt az,ami a médiában lejött erről az egészről. A HVG 2003.május 3-i számában megjelent cikkből (Nagy Gábor:Washingtoni feszültségkeltés.Nagyhatalmi dac. HVG,2003.május 3., 19-20.o) azért kiderül,hogy ennél azért komolyabb volt a dolog. Az USA megpróbálta Franciaország helyzetét aláásni a NATO-ban,azáltal,hogy a Franciaország által nem komolyan vett Védelmi Tervezési Tanácsot próbálták megtenni legfelsőbb döntési fórummá. Sőt,az Irak elleni támadás kudarca után ellentét robbant a külügyi és a hadügyi tárca között. Erről persze mi,magyarok,semmit nem tudtunk,csak a sültkrumpli-probléma áradt minden csatornából. Mi a tanulság?A média leegyszerűsít. Aki komolyabban akar tájékozódni,annak komolyabb forrásokat kell használnia. Ennyi.  A

Szívinfarktus,mint gyógymód-te vállalnád?

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. Nem is csoda. Sokszor elképesztő,ám sokak érdeklődésére számot tartó témákkal foglalkoznak. A 2000.decemberi számban (85-92.o.) pl. olvashatunk egy amerikai férfiról,aki IHSS nevű betegségben szenvedett. Ez tulajdonképpen a szívizom megnagyobbodása,amit gyógyszerekkel lehet karbantartani,de a beteg állapota folyamatosan romlik. Angliában azonban kifejlesztettek egy módszert. Alkoholt fecskendeznek a szívbe ( hogy el ne felejtsem:nyitott szívműtétről beszélünk)ezáltal szívinfarktust idéznek elő(!),így aktiválják a szív elhalt részeit. A módszer abban az időben kísérleti stádiumban volt,s őszintén szólva,ma sem hangzik valami megnyugtatóan. Szívinfarktus,mint gyógymód?Hááát.... Jeff Greaves mindenesetre bevállalta, és nyert. Ahogy a cikkben olvashatjuk,egy évvel a műtét után már szörfözik a srácokkal.  Bátor ember.  Amúgy Debra Gordon cikke kitűnő,mindenkinek ajánlom elolvasásra,utána pedig érdemes alapos

Tamás Gáspár Miklós rávilágít a Marx utáni marxizmus lényegére

 A merce.hu internetes portálon olvashatjuk Tamás Gáspár Miklós:Marxizmusról és egyebekről c.írását (megtekintve 2020.november 19,18 óra 17 perc). A kitűnő vitacikk egy jobboldali szerző írásával polemizálva fejti ki a ma olvasóinak a marxizmus lényegét. Választ kapunk sok más mellett arra is,mi a különbség Marx és a halála után kibontakozó marxista filozófia között. Ha jól vettem ki TGM írásából,Marx azt állította,hogy a proletároknak van osztályöntudatuk. Aztán ahogy teltek az évek,bebizonyosodott,hogy a munkáspártok nem az osztályöntudat,hanem a materiális érdekek mentén szerveződnek. Ezért kellett Kautskynak,Trockijnak és Leninnek módosítani az eredeti tanokon. Szerintük van ugyan a munkásságnak osztályöntudata,de kell egy élcsapat,amely ezt irányitja,felszínre hozza,aktivizálja. Ez lett-erről TGM már nem ír- a kommunista párt.  Ha jól megértettem TGM írását,akkor ez a folyamat zajlott le. Amúgy az írást minden történésznek ajánlom,hiszen a marxizmus ismerete nélkül nem érthető a 1