Írott és elektronikus média régen és ma

 Kezembe került a Debreceni Szemle c.tudományos folyóirat 1998/2.száma,s ebben volt szerencsém olvasni Pusztai Gábor:Egy hazánkfia a holland gyarmati irodalomtörténetben. Székely László a Holland-Indiákon című,kitűnő és gondolatébresztő tanulmányát. Remek publikáció ez,eredeti forrásokra alapozva. Olyan magyar alkotó embert mutat be,akit mi itt Magyarországon kevéssé ismerünk, Hollandiában viszont jelentős irodalmi személyiségként tartják szánon Székely László Ajakon született,Kisvárdán és Debrecenben járt iskolába,de egy idő után megúnta a tanulgatást,és Szumátrára költözött. Ez a sziget akkor a Holland-Indiáknak nevezett terület része volt. Székely László itt munkafelügyelő lett,több ūltetvényen is kipróbálta magát. Aztán elcsábította egy ültetvényes feleségét,akivel aztán összeházasodtak. A helyi holland közösség erre kitaszította őket.  Mindezen kalandos életút mellett Székely László regényeket írt,melyek itthon is megjelentek. Kassákot(akit itthon a kor gyanakvással kezelt),Márait

 Igazán nem akarok megbántani senkit,de tegnap este a Real Madrid és a Chelsea lejátszotta minden idők egyik legunalmasabb BL-elődöntőjét. Az első félidőben még voltak események,Pulisic és Benzema gólja is szép volt a maga nemében. Aztán jött a 2.félidő,meg a nagy semmi. Unalmas,semmitmondó.... ...a két csapat játékerejéhez méltatlan félidő. Fantáziátlan pozíciójáték,tili-toli. Támadás semmi. Két ilyen tehetséges,nagy múltú csapat,mint a Real Madrid és a Chelsea,lejátszotta minden idők egyik legunalmasabb labdarúgó BL-elődöntőjét. Érdekes volt,ahogy a meccset Magyarországon közvetítő közmédia m4 sportcsarorna reagált az egész jelenségre. Ilyenkor borzasztó nehéz dolga van a riporternek,kommentátornak. Azt nem mondhatja,hogy uncsi a meccs,mert akkor elkapcsol a néző. Úgy szokták ilyenkor,hogy úgy állítják be,mintha a magasröptű taktikai elképzelések miatt lenne izgalommentes a találkozó. Itt szó sem volt erről. Ennek ellenére jól megoldották a médiamunkások. Amíg lehet,próbálták megakad

 Sean Kingsley brit régész,szakterülete a tengeri régészet. Közel egy évtizede kutatja a bibliai Salamon király élettörténetét,különös tekintettel a jeruzsálemi templom építésére. A nemzetközi médiában (pl. The Guardian) is nagy érdeklődést keltettek kutatási eredményei,melyeket magyar nyelven az izraelinfo.hu oldalon olvashatunk. 4 alapvető pontban foglalhatjuk össze Kingsley kutatásainak eredményét. 1. A bibliai Salamon király valóban élő,történelmi személy volt,ezt megerősítik főníciai írásos anyagok is. 2. Valóban Salamon király építtette az első jeruzsálemi templomot. 3. A templomhoz még Hispániából,a mai Ibériai-félszigetről is hoztak építőanyagot.Ez az ókorban óriási távolságnak számított. 4. Ezeket a Salamonnal szövetséges főníciai uralkodó,Hirám,hajóflottájának közvetítésével juttatták el a messzi Jeruzsálembe. A bibliai régészet tehát újabb feldedezéssel támasztotta alá,hogy a Biblia igazat ír. 

 A telex.hu-n,a hazai internetes média egyik zászlóshajóján,olvastam egy cikket George Lucasról. Klág Dávid írta,a címe:George Lucas sokkal többet tett a filmért,mint azt a Csillagok háborújából gondolnánk. Elég hosszú a cím,sejtjük,hogy miért...A cikk egyébként kitűnő:arra akar elmozdítani bennünket,hogy Lucasról ne csak a Csillagok háborúja jusson eszünkbe,hanem két más dolog is.1.Mecénásként támogatott sok rendezőt,filmet,még Kuroszawa egyik filmjéhez is ő szedte össze a pénzt 2. Az elsők egyike volt Amerikában,aki karakterformáló digitális technikákat alkalmazott alkotásaiban. A cikk kitűnő. Én viszont azon gondolkodtam el,mekkora sztárok,mondhatni: globális hősök voltak a 20.században a nagy filmrendezők. Amerikában,Európában Spielberg,Lucas,Kuroszawa,Fellini,Fassbinder,Tarkovszkij,Jancsó,Buñuel és még sokan mások,elnézést a kifelejtett nevekért,szóval,ezek az emberek elképesztő sztárok voltak. Voltaképpen róluk szólt a média. Ellenben ma hány nemzetközileg elismert filmrendezőt i

 A kormany.hu oldalon jelent meg azoknak az intézkedéseknek a listája,amelyek akkor lépnek életbe,ha Magyarországon sikerült 4 millió embert beoltani (az origo.hu,a legnagyobb magyar internetes média is közli ezt a listát). Ezek között szerepel,hogy ha elértük a 4 millió beoltottat,akkor védettségi igazolvánnyal látogathatók lesznek a könyvtárak,színházak,mozik. Úgyhogy most csak ülök,és várom,hogy megérkezzen a védettségi igazolvány. Remélem,a héten megkapom. Amúgy meg azt gondolom,hogy mindenki oltassa be magát. Ugyanis COVID-világjárvány van. Valamilyen ellenanyagnak lenni kell a szervezetben,mert ha nincs,az ember túl nagy kockázatnak teszi ki a szervezetét. Nekem ez a véleményem. Nem vagyok orvos,de azért a józan eszem megvan. Jobb az oltás,mint a vírus.

 Az Alföld folyóirat 2019/9. számában olvashatjuk Ronn Wiegand korszakalkotó versét,Kőrizs Imre fordításában. A Csak recept című alkotás az irodalom-és úgy általában a művészetek-helyes befogadásáról szól. Azzal,hogy Wiegand tételesen kimondja,hogy "A vers csak recept",ezzel elveti az irodalom önmagáért valóságát. Mert a vers,a kép,a zene csak eszköz valamihez,amit legtalálóbban életnek nevezhetünk,és amihez,mint Wiegand írja,jó nagy adag éles ész kell. Megvan bennünk,csak elő kellene hozni. Menni fog?

 Végigszemléztem a főbb internetes médiaorgánumokat. Arra voltam kíváncsi,hogyan,milyen hangnemben számolnak be a magyarországi nyitási intézkedésekről.  Kellemesen csalódtam. Mind a kormánypárti,mind az ellenzéki médiumok objektíven,tárgyilagosan számoltak be az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett nyitási intézkedésekről. Az ellenzékiek általában kommentár nélkül,a kormánypártiak pedig egyszerűen és pozitívan. (2021.április 23.délelőtt 10 órai állapot). Úgyhogy örültem.