Székely Lászlót a holland és a magyar irodalom is tiszteli

 Kezembe került a Debreceni Szemle c.tudományos folyóirat 1998/2.száma,s ebben volt szerencsém olvasni Pusztai Gábor:Egy hazánkfia a holland gyarmati irodalomtörténetben. Székely László a Holland-Indiákon című,kitűnő és gondolatébresztő tanulmányát. Remek publikáció ez,eredeti forrásokra alapozva. Olyan magyar alkotó embert mutat be,akit mi itt Magyarországon kevéssé ismerünk, Hollandiában viszont jelentős irodalmi személyiségként tartják szánon

Székely László Ajakon született,Kisvárdán és Debrecenben járt iskolába,de egy idő után megúnta a tanulgatást,és Szumátrára költözött. Ez a sziget akkor a Holland-Indiáknak nevezett terület része volt. Székely László itt munkafelügyelő lett,több ūltetvényen is kipróbálta magát. Aztán elcsábította egy ültetvényes feleségét,akivel aztán összeházasodtak. A helyi holland közösség erre kitaszította őket. 

Mindezen kalandos életút mellett Székely László regényeket írt,melyek itthon is megjelentek. Kassákot(akit itthon a kor gyanakvással kezelt),Márait,Vaszary Gábort és másokat fordított hollandra. Tulajdonképpen ő volt az,aki a 20.század első felének magyar irodalmát megismertette a holland közönséggel. A magyar irodalomtörténet egy időre elfelejtette nevét,aztán,az utóbbi időben,ha lassan-lassan is,de mintha elkezdenénk emlegetni. Méltán.

Pusztai Gábor tanulmánya azért tetszik nekem,mert holisztikus szemléletű:egyszerre életrajz,irodalomtörténet,társadalomtörténet.Bemutatja a holland gyarmatokon foglalkoztatott kínai munkások sanyarú életét. Így már érthetőbbé válik,miért cserélgette olyan gyakran Székely a munkahelyeit...És érthetőbbé válik ez az egész csábítás és viszony:mindketten más életre vágytak. Egymás számára voltak menekülés.

De hogyan kerül egy jó képességű,szabolcsi fiú a Holland-Indiákra?Erre vonatkozólag Pusztai Gábor tanulmánya nem ad információt. Csak találgathatunk,ami tudománytalan. De azért egy elmélettel előállhatunk. Annak idején a jobb családok a problémás fiataloktól (pl.viszony férjes úriasszonnyal,csekkhamisítás,egyéb bűncsekekmények,stb.),úgy szabadultak meg,hogy a fiatalurat elküldték a gyarmatokra. Hátha ott megnyugszik. Nem lehet,hogy Székely Lászlótól is ily módon igyekezett úgymond megszabadulni a család?Nem tudjuk. Talán soha nem is fogjuk megtudni. Mindenesetre bármit is tett Székely László,az irodalomtörténet soha nem fogja őt elfelejteni. 

És ez már nem kicsi siker.