Bejegyzések

Tudod,hány barlang van Magyarországon?

 Olvasom az Élet és Tudomány c.folyóiratban (2020.47.szám,1484-1487.o.) Berentés Ágnes geológus Pandora megelevenedik. Világító ásványok bűvöletében című gyönyörű cikkét. Nézem a káprázatos,különböző UV-fényekkel megvilágított barlangi ásványokat. Nem is erről a káprázatról,varázslatról szeretnék most írni,hanem egy,a cikkben is olvasható szimpla számadatról. Tudják,hány barlang van Magyarországon?Azt gondolnánk,talán 3-400,de nem. 4100!Ebből hányat ismer egy átlagos magyar,évente talán néhányszor kiránduló ember?Nagyon keveset:Aggtelek,Baradla,és ennyi. Ideje lenne megismerkedni saját értekeinkkel,különben az "érték"belefullad az "érdektelenségbe". Nem ártana növelni az iskolai természettudományos órák számát. Talán itt kellene kezdeni.  Amúgy a cikk kitűnő,a fotók nagyon látványosak,ajánlom mindenkinek. 

Labdarúgó EB 5.A média,meg a keresztvíz

 A labdarúgó Európa-bajnokságon sorra esnek ki a nagycsapatok. A Cristiano Ronaldoval és még számtalan kitűnőséggel felálló portugálokat a ma már nagycsapatnak számító Belgium ejtette ki. A meglehetősen középszerű játékot produkáló Hollandia viszont a nemzetközi elitbe nem tartozó Csehország ellenében verzett el. Svájc pedig tizenegyesekkel ejtette ki a Griezmannal,Mpabbéval és Benzemával felálló Franciaországot.A váratlan kiesések kapcsán pedig gyakran olvashatjuk,hogy a "média leszedte a keresztvizet"a játékosokról,de legfőképp a kiesett csapatok szövetségi kapitányairól,gondoljunk itt a holland Frank de Boor-ra.  Vajon jogos a média kritikája?Részben persze igen,hiszen top klasszis futballistától minden körülmények között elvárható,hogy komolyan vegye az éppen aktuális ellenfelet és jól játsszon. A topcsapat kapitányától pedig elvárható,hogy épkézláb taktikát találjon ki.Van azonban egy tényező,amit a topcsapatok bírálói nem,vagy csak ritkán vesznek figyelembe. A jelenlegi

Majdnem továbbjutott a magyar labdarúgó- válogatott. Hogyan tovább?

 A magyar labdarúgó-válogatott elképesztő bravúrt vitt véghez. Döntetlent játszott Franciaországgal és Németországgal is. Hat percen múlt,hogy továbbjusson az EB legnehezebb csoportjából. A bánat és a felemelő öröm perceit hozták el a szívekbe,amit nagyon köszönünk. Marco Rossi tehetséges és szimpatikus csapatot állított össze. Kérdés:hogyan tovább? Mert az,hogy ezek a játékosok visszamenjenek ugyanabba a klubba edzeni,ahol az EB előtt játszottak,az nem opció. Ezeknek a játékosoknak fejlődniük kell. Ez pedig csak úgy lehetséges,ha topcsapatokba kerülnek. Chelsea,Internazionale,Real Madrid,Bayern München,ilyenekre gondolok. Mert azok a hat percek,azok abból adódtak,hogy az ellenfelek játékosai nagyon kemény bajnokságokban edződtek,a mieink közūl pedig nem mindenki. De még a bajnokságon belül sem mindegy,melyik csapatnál. A Bristol City nem ugyanaz,mint a Chelsea,a Feeiburg nem ugyanaz,mint a Bayern München. Ezt mindenki tudja,legfeljebb csak nehezen ismerjük be. Topcsapatok menedzserei,

Aki később érik,erősebb lesz,avagy mitől pusztul el egy királylazac-faj?

 Az Élet és Tudomány c.közkedvelt folyóirat 2020/47.számának 1500.oldalán (természetesen folyamatos a számozás egy esztendőn belül,így jön ki ez a nagy szám) elolvastam Molnár Csaba cikkét,melynek címe:A kétféle királylazac igazából egyféle. A cikk arról szól,hogy megvizsgálták a korábban külön fajnak vélt tavaszi és az őszi királylazacot,és kiderült,hogy valójában egy faj. Csak az őszi ivarérésű fajtának valahogy hamarabb kifejlődik mindene,hamarabb megerősödik,ezért erősebb lesz,mint a tavaszi faj.  Lehet,merül fel bennem a kérdés,hogy az embereknél is így működik?Aki hamarabb érkezik,az a nyerő,mert több ideje van megerősödni? És aki hamarabb érkezik,szükségképpen elfogyasztja az erőforrásokat a későn érkezők elől? Beugrott az "iskolarendszer"szó,hirtelen nem is tudom,mi okból...Amúgy az ÉT cikke kitűnő,kellemes olvasni. Az azért érdekelne,hogyan reagáltak a dologra a jurok indiánok.

Arany János:Az asztaltáncoltatásról

 1853-1854. folyamán valóságos asztaltáncoltatási őrület lett úrra Magyarországon. Főleg az úgynevezett "jobb társaság" tagjai, Pesten és vidéken egyaránt, éjjel-nappal szeánszokat tartottak, ahol is, csodák csodájára, mindig megmozdult az asztal. Még a Magyar Tudományos Akadémia is vizsgálóbizottságot állított fel " a jelenség tudományos hátterének kivizsgálására". Hogy az a bizottság végül milyen eredménnyel zárta tevékenységét, arról nincs információ... Szellemi életünk több kiválósága is beleesett ebbe a csapdába. Hogy az okkultizmusra mindig is fogékony Madách elhitte a hókuszpókuszt, azt megértem. De hogy a racionális, józan, jó keresztény hírében álló Arany János is, az már kész csoda...Pedig igaz: Nagykőrösön többször is résztvett Juliska lányával ilyen szeánszokon, még pársoros cikket is írt a jelenségről a Pesti Hírlapba. "A szemek poézise..." kezdetű, mindössze 10 soros írás lényege,hogy asztaltáncoltatás közben mindig nyitva kell tartani a szem

Délen meleg van, jön északra a borostyán-sodrómoly

 Az Élet és Tudomány című folyóirat weboldalán ( eletestudomany.hu ) találtam egy érdekes cikket ( megtekintve 2021.június 17., 9 óra 7 perc) egy új állatfaj megjelenéséről. Dél-Magyarországon, Baranya megyében találkoztak a kutatók a jobb híján borostyán-sodrómoly nevű lepkefaj példányaival.  A történetben az az érdekes, hogy ez a faj eredetileg Dél-Európában élt. Csakhogy a globális felmelegedés hatására az eredeti élőhelyen csökkent a levegő páratartalma, a lepke pedig felköltözött északra. Mára már Amszterdamtól Londonig találtak belőle példányt. Ilyen ez a huszonegyedik század: a felmelegedés hatására számos faj költözik a hűvösebb, csapadékosabb vidékekre. Délen meleg van, hát jönnek északra. Mint a borostyán-sodrómoly.  A cikk kitűnő, szemléletes, minden művelt ember számára érthető, ajánlom mindenkinek olvasásra! 

Labdarúgó EB 4. Tíz perc alatt három gólt kapni?Magyarország-Portugália 0-3

 Annyira örültem!Olyan jó volt nézni a Magyarország-Portugália EB-meccset!A magyar válogatott hősiesen küzdött,a portugálok valahogy nem tudták tudásuk javát adni. Ronaldo pl. önmagához képest teljesen szürke volt.  Aztán jött a 84.perc és kaptunk egy gólt. Nem lett volna ezzel semmi baj,EB-címvédőtől gólt kapni nem szégyen. Hanem a magyar csapat!Látszott az arcokon,a játékosok mozgásán,hogy lélekben ezt a meccset feladták. Jött a második gól,majd a harmadik. Magyarország-Portugália 0-3. Mondhatni,papírforma. De kérdem én,az egyszerű néző:miért adták fel?Nem volt más alternatíva,csak a 0-0?Nem beszélték meg az öltözőben,mit kell csinálni akkor,ha Portugália gólt lő a végén?Olyan tanácstalanok voltak a magyarok,és Marco Rossi kapitányon sem láttam semmi jót.  Mert ha csak egy-nullra kapunk ki,a nemzetközi média elismeréssel ír Magyarország csapatáról,hiszen alaposan megszorongatta a címvédőt. Így,hogy 3-0 lett a vége,a média csak annyit mondhatott:ha nehezen ugyan,de csak-csak érvényesü