Írott és elektronikus média régen és ma

 Akkoriban a régészet egyik nagy felfedezése volt,de kevés médiafigyelmet kapott...1972 és 1976 között Várna (Bulgária) mellett egy 2400-4000 éves sírleletegyüttest tártak fel,telis-teli finoman megmunkált erdélyi arannyal-számol be az Élet és Tudomány folyóirat 1978/24.száma(765.oldal). Csak a 36.sír,melynek fényképét is látjuk,több,mint ötven aranytárgyat tartalmaz.Csodás aranylelet az európai rézkorból. Több furcsaság is van a leletegyüttes körül: Több sírban csak aranyat találtak,embert nem. Ennek valamiféle szakrális célja lehet,véli az ÉT beszámolója. Olyan sír is van,ahol az emberi arcot agyagból formázták meg,aztán aranyékszerekkel díszítették. Az egyik sírban találtak egy aranyporral festett mintás agyagedényt. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy kereskedelmi célra szánt bóvliról van szó.Ez lenne a világ legkorábbi,ilyen jellegű tárgya.Vagy valaki az isteneket akarta megtéveszteni... Mindenesetre a várnai leletegyüttes hatalmas jelentőségű tudományos felfedezés. 

 Olvasom a Magyar Demokrata című konzeratív hetilap 2021/33.számának 10.oldalán Dr.Bene Éva cikkét(Népszavazás és keresztény felelősség). A nagyon szívemből szóló írás egyik mondatához szeretnék egy apró megjegyzést fűzni. Az ominózus mondat így hangzik:"A vallás,a hit és az erkölcs azonossága és ereje által fűzi össze a nemzetek széttagolt társadalmát.". Azt gondolom,hogy ez ma már nem így van. De így kellene lennie. Csakhogy a világ szekularizálódott,vallás,hit és erkölcs elszakadtak egymástól és elszakadtak a nemzettől. A hit nem feltétlenül azonos a vallással,és a vallásos ember pedig nem feltétlenül erkölcsös.  Ami pedig a széttagolt társadalmakat,a korunkban helyüket egyre kevésbé találó nemzeteket illeti:utánanéztem,a legutóbbi népszámláláskor felvett adatok szerint Magyarország lakosságának 75(!!) százaléka keresztény...Sajnos,nem látom vasárnaponként az istentiszteletre özönlő tömegeket. Hazánk társadalma,mint ahogy Európa nagy része,világi társadalommá vált. A vallá

 Van a médiában egy általános meggyőződés, miszerint a nézők- színházra, filmre, sporteseményre vonatkozik ez- imádnak bepillantani a kulisszák mögé. Ennek a kulissza-mögé-bepillantós tartalomszolgáltatásnak számtalan formája, típusa alakult ki az évtizedek során, s ha nem is özönlenek a nézők az efféle tartalmakra, mindig van egy réteg, amely fogékony az efféle kukucskálásra. Hogyan öltöznek a színészek, mit csinál a színésznő a forgatáson,mivel tölti a valóságshow-sztár a szabadidejét, stb. Mivel a kulisszák mögé való betekintés mára külön "iparággá" lett, éppen ezért eseténként már unalmassá is vált.  Csakhogy:vannak olyan újságírók, médiaszakemberek, akik minden unalmas pörköltöt finom vacsorává képesek alakítani. Közéjük tartozik Sárosi Zoltán fotós, Matis Edit/Dodi styling és Nádasi Eszter újságíró. Ők a Nők Lapja Évszakok 2020.tavaszi számában bújtak a kulisszák mögé, hogy párokba állítsanak színházi egyéniségeket: Stohl Andrást Pajer Zsófia sminkessel, Ónodi Eszter sz

 A jégbarlangok a természet legcsodálatosabb képződményei közé tartoznak. Az Élet és Tudomány (ÉT) folyóirat 1978/24.száma(751-754.o) Dr.Kessler Hubert tollából közöl kitűnő cikket az egyik ausztriai jégbarlangról. Az írás címe:Jéghegyek a föld alatt.A cikk a Salzburg tartománybeli Werfen község közelében,a Tennen-Gebirge hegységben található tüneményes földrajzi képződményt veszi szemügyre. Megtudhatjuk,milyen általános elméleteket dolgoztak ki földrajztudósok a jégbarlangok keletkezéséről,s hogy egyes nagy tudósaink miért tartották helytelennek a "jégbarlang"elnevezést. Dr.Kessler Hubert részletesen leírja a barlang feltárának históriáját,középpontban a tragikusan fiatalon,az első világháború frontjain elhunyt Alexander Mörkkel. Cikkének végén pedig leírja,hogyan keletkezett a tudomány mai állása szerint az Eisriesenwelt névre keresztelt jégbarlang. A cikk vizuális fénypontja pedig az az öt,rendkívül reprezentatív fotó,mely a jég és az ember viszonyát ábrázolja. Tudósok és

 A Folk Magazin 2011/5. számának 8-9. oldalán találkozhatunk Valter Linda írásával, pontosabban annak második részével. A cikksorozat a Spanyolországban tapasztalható udvarlási szokásokról szól. Az egyik ilyen sajátos szokás az volt- elsősorban Andalúziában- hogy a férfi levelet küldött a kiszemelt hölgy családjának, melyben leírta, ki ő, leírta, hogy nagyon tetszik neki a lányuk, és hogy tisztességesek a szándékai, magyarán: házasság céljából szeretne udvarolni. Gondolom, nem felejtette el megemlíteni, ha esetleg volt valamicska vagyona... Szóval, az ember elképed. Az egy dolog, hogy a családtagok vigyáztak egymásra, különösen a fiatalokra, de hogy az egész család azon kokettált, hogy Juan vajon megközelítheti-e Rosaliát, ez mai, 21.századi szemmel már tényleg sok. Igazi közösségi társadalom volt ez a spanyol, mindenki mindenkiről tudott valamit és mindenki mindenkinek beleszólt a dolgába. Arról már nem is beszélve, hogy sokszor a pappal íratták a legények a levelet, merthogy analfabé

 Hát Ön. És én.  2021.szeptemberében- októberében kétfordulós ellenzéki előválasztást tartottak Magyarországon. A tét: A győztes lesz Orbán Viktor kihívója 2022.áprilisában, az országgyűlési választásokon. Az előválasztást végül, némi meglepetésre, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője, Márki-Zay Péter nyerte, a Demokratikus Koalíció jelöltje, Dobrev Klára előtt.  A szavazatszámlálás után, a médiában mindkét fél az összefogás fontosságát hangsúlyozta, elismerték az eredményt, és ez már- az utóbbi idők külföldi választásának ismeretében- önmagában véve pozitívum.  A leadott szavazatokat tekintve tehát Márki-Zay Péter végzett az első helyen. Az igazi nyertes mégis a magyar választópolgár lett, azaz Ön, én, és mindenki más. Az előválasztási procedúra során megismerhettük az ellenzéki jelölteket, az egyes részterületekről vallott politikai nézeteiket, a vitakultúrájukat,habitusukat, egyáltalán: a személyiségüket. Nem mindegyikük volt egészében véve szimpatikus, de valami pozitívat min

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró