Király Zoltán 1989-ben szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t,Kis János pedig megvédte a pártot

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t. 

A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással.

Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más európai államokban is. A bukás oka többnyire az eltérő szavazóbázis volt. A liberálisokra általában értelmiségiek,vállalkozók szavaznak,a szocdemekre inkább alkalmazottak ill.alacsonyabb végzettségűek. A kettő nehezen fér meg egy táborban.

Amúgy Ráday Eszter interjúja kitűnő,annyira mély,amennyire mélynek kell lennie.