Írott és elektronikus média régen és ma

 Amint azt például az origo.hu -n olvashatjuk ( megtekintve 2022.május 25, 20 óra 2 perc)Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, 2022.május 25-én  rendkívüli bejelentést tett. Két pénzalapot hoz létre kormány, egyiket a rezsicsökkentés finanszírozására, másikat a honvédelem megerősítésének finanszírozására. A multinacionális cégek extraprofitjának egy része ezekbe az alapokba folyik majd be. Az alábbi szektorokat érinti a döntés:bank, biztosítás, kiskereskedelemi láncok, távközlési cégek, energiaipari vállalatok, távközlési cégek.  Az ellenzék felemádan reagált a bejelentésre. Az LMP például még egy harmadik, fenntarthatósági pézalapot is létrehozna. A DK szerint a vállalatok az emberekkel fogják megfizettetni a kieső bevételt, ezért ellenzik a javaslatot. A Mi Hazánk szerint a FIDESZ tulajdonképpen az ő két évvel ezelőtti ötletüket lopta el.  A nagyvállalatok reagálását még nem ismerjük ( 2022.05.26.,10 óra 28 perc). Közgazdászok szerint elsőszámú kérdés az, hogy mitől minősül egy

 Ha mevizsgálnánk, az ókori Egyiptom történetének mely szegmenseit, emlékeit, korszakait tárgyalja legtöbbet a sajtó, a média, akkor kettőt emelhetnénk ki: - a gizai piramisokat - Tutanhamon sírját Mindenki, még a régészek, egyiptológusok is úgy tudják, hogy Tutanhamon fáraó sírját Howard Carter fedezte fel, természetesen munkatársaival együtt. A BBC History című történelmi folyóirat 2020.áprilisi számának 28. oldalán található egy rövid, fél oldalt sem kitevő közlemény, Joann Fletcher egyiptológua tollából.  Szerző szerint Tutanhamon sírjának első megtalálója nem Carter volt, hanem az amerikai Ernest Harold Jones nevű régész, méghozzá 13 évvel korábban, 1909-ben. A cikk szerzője szerint Jones a környékbeli, szintén nem elhanyagolható jelentőségű temetkezési helyeket, pl. Horemheb sírját tanulmányozta, el is jutott addig, hogy felfedezze a KV58 sorszámú sírt. Betegésge (TBC) és szerteágazó tevékenysége miatt azonban tovább nem jutott. A nagy elődnek, Jonesnak, még az emlékét is elfeled

 A Rakéta Regényújság 1974-1994.között megjelenő irodalmi folyóirat volt. Közölt verset,novellát,regényrészletet,folytatásos regényt,krimit,útleírást,szinte minden irodalmi műfajnak otthont adott. A közönség pedig imádta. Az 1988/4.számban olvashatjuk Andy A.Curtis:Smilling hadnagy kételkedik című kriminovelláját. A bevezető részben három végzős nyomozónövendék közül Smillingnek jut a sors,hogy a gyilkossági csoporthoz osszák be. A novella második része pedig maga a bűnügy. Egy szenátor lányát,vejét és unokáját elrabolják. A szenátor(aki a lányánál csak a festőművész vejét utálja jobban) telefonon beszél a kislánnyal,aki kódolva elmondja neki,hol is tartják fogva a családot. Aztán jön a szabadítóakció,Smilling hadnagy információi alapján... A mű befejezése,azaz a krimi megoldása-véleményem szerint-kiábrándítóan közhelyes. Nem akarom elárulni,pontosan hogyan is végződik a történet,hiszen blogunk elsőszámú feladata éppen az olvasásra való ösztönzés.  Ahhoz képest,hogy igazi,angolszász kr

 Már ez is történelem...2018-ban megváltozott Magyarországon a mobiltelefon-szerződésekhez kapcsolódó hűségidő- számolt be minderről a HVG hetilap 2019/2. száma. A 52 oldalon található hír szerint a fogyasztók elégedettek az új konstrukcióval, jobbnak tartják ezt a lehetőséget, mint a korábbit. A rendszer azóta is így működik, csak akkor lehet kétéves hűségidőt előiírni,ha készülékvásárlás is kapcsolódik az új szerződéshez.  Annyit recenzens hozzátenne, hogy bár a világ fejlettebb részein- ahogy korábban mondtuk, Nyugaton-  is van hűségidő, ott kínálnak enélkül is lehetőségeket a mobilszolgáltatók, persze, drágábban.  Itt a hvg weboldala: hvg.hu

 Földünk nagyon sok növényfaja úgy szaporodik,hogy magjait,spóráit a szél elfújja,s szerencsés körülmények között a mag jó talajra esik, s még a hőmérséklet is megfelelő,ezáltal a növény fejlődni kezd. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/41. számában,az 1292.oldalon olvashatunk Alexander Sentinella és munkatársai kísérletéről. Azt vizsgálták meg 1392 faj esetében,hogy a globális éghajlatváltozás hogyan hat majd ezen növények szaporodási képességére. Meglepő eredményekre jutottak.  Eddig azt gondoltuk-ezt közvetítette az ismeretterjesztő média is-,hogy a trópusi növények szigorúan csakis trópusi éghajlaton képesek szaporodni. Sentinella és munkatársai kísérletei kimutatták,hogy a trópusi növények 80 százaléka képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz-valamilyen szinten,persze...20 százalékuk számára viszont a klímaváltozás előbb vagy utóbb a fajpusztulást jelenti.  Persze,örülhetnénk,hogy a vizsgált fajok 80 százaléka megmenekül. Csakhogy a maradék 20 százalék is irtó magas szám,figyelembe

 Mivel süssünk,főzzünk:állati zsírral vagy növényi olajjal? A Modern kori Paleo magazin 2017/3. számában olvashatjuk Dr.Radnóti Alice figyelemreméltó cikkét,A növényi olajok diadalútja címmel. Megtudhatjuk,milyen állati zsiradékokat használtak távoli őseink a sütéshez,főzéshez. A Szerző részletesen kifejti,mi a különbség az ókori görögök által használt olivaolaj és a mai repceolaj között. Elgondolkodhatunk azon,valóban olyan egészséges-e az omega 6 zsírsav,mint ahogy azt nekünk tanították. Megismerkedünk a transzzsírok káros hatásával,az ezzel kapcsolatos magyarországi szabályozással.  Visszamegyünk a 19.századba,megismerjük az egyik legismertebb amerikai vállalatcsoport kialakulásának történetét. Megdöbbenhetünk azon,micsoda kapcsolat van a növényi olaj,a gyapotipar és a szappangyártás között. 21.századi szemmel elképesztő. Annyi kiderül a cikkből,hogy Szerző nem lelkesedik a növényi zsiradékért,de azért objektív marad,a tudományos ismeretterjesztésen belül mozog. Mindenkinek,aki vala

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet.