Bejegyzések

Technikatörténet:Ébresztőszemüveg 1977-ből

 A Delta magazin 1977/1.számában( Elalvás elleni riasztókészülék, 6. oldal) olvashatunk egy igen különös módjáról annak, hgyan tartsák ébren a gyári gépkezelőket. Jómagam ébresztőszemüvegnek neveztem el az eszözt illetve a módszert, s be kell vallanom, nem örülnék neki, ha ilyet kellene viselnem a munkahelyemen. A munkás felvesz egy sötét szemüveget, amelyben egy fotocella van. Amíg nyitva van a szeme, addig nincs semmi bibi. Amikor azonban lecsukja a szemét, a fotocellák elkezdenek különböző sugárzásokat kibocsátani. Ráadásul az ember nem pontosan ugyaolyan módon tartja csukva a két szemét, ezt a különbséget is észleli a rendszer. És amikor már nagyon úgy érzi, hogy derék gépkezelő elaludt, jelet küld a központnak, amely gondoskodik arról, hogy derék dolgozó fel méltóztasson ébredni.  Szóval, racionális ugyan a dolog, gépkezelői munkakörben- hol az elalvás akár életveszélyes következményekkel is járhat- még hasznos is, de irodai dolgozóként,netán sportolóként, már kissé bonyolultabb a

Zoológia:A flamingók és Magyarország

 A Múzeumi Kurír című folyóirat 1974.decemberi számának 52.oldalán Fintha István precízen leírja,hol és mikor láttak Magyarországon flamingót. 1860-Nagykanizsa.1910-Hódmezővásárhely. 1922.augusztus-Dunaföldvár.1923.augusztus 13-Bánk.1944.nyár-Németboly.1955.május 26-Dunaföldvár. Azt is megtudjuk a cikkből,hogy az első flamingót 1953.július 24-én Tápiószecsőnél, a második példányt 1969.december 4-én Derecske határában lőtték le. Napjainkban,a globális felmelegedéssel már jóval gyakrabban fordulnak meg hazánkbsn flamingók,mint régebben. Kellenek az ilyen rövid,tényközlő írások a tudományos folyóiratokban. Fintha István írása kitűnő,érdekes,fontos a magyar zoológiában. 

Futurológia:Hogyan látta a jövőt 2006-ban egy német magazin?

 A futurológia,azaz jövőkutatás,napjainkra az egyik legkomplexebb tudományággá nőtte ki magát. De vajon hogyan látta egy német magazin,a Deitschland újságírója,bizonyos Rainer Stumpf a következő évtizedeket-azaz a mi korunkat? Azt kell mondjam,meglehetősen pontosan. Összeállításának legelején ugyanis címszavakban kiemelte,szerinte melyek lesznek a jövő évtized legfontosabb,leginnovatívabb gazdasági területei. Stumpf az alábbiakat emelte ki:nanotechnológia,orvosi technológia(szabad fordítás,az eredetiben Medizintechnik),biotechnológia,optikai technológia-mint később kiderül,ezen elsősorban a lézert érti-,valamint megújuló energiák. Szerintem nagyon jól eltalálta,2006-ra visszagondolva,én biztos,hogy nem állitottam volna össze ennyire precízen a listát.Szerintem egy igen fontos dolog maradt ki ebből a "jóslatból",ez pedig az adattudomány. Dehát ki sejtette ezt 2006-ban. Jó lenne,ha minden,az írott sajtó vagy az elektronikus média valamely műsorában vagy platformján jövőbelátásr

Irodalom:Görög Demeter,aki nem alkalmazta Csokonait

 Előfordult már jónéhányszor a magyar sajtó és média történetében,bogy zseniket nem alkalmaztak,kirúgtak,összeférhetetlennek bélyegezték őket,stb. Az egyik első ilyen esetről a Múzeumi Kurír című folyóiratban(1974.december) olvashatunk. Az egyik első magyar sajtótermék,a Magyar Hírmondó,egyik szerkesztői állása 1801-ben megüresedett. Nem kisebb név jelentkezett rá,mint Csokonai Vitéz Mihály.Levelére Görög Demeter,tulajdonos-szerkesztő,nem is válaszolt,csak kb. egy év múlva. Csokonai nem vette rossz néven a dolgot,leveléből-amit a Múzeumi Kurírban Molnár József közöl-kiderül,nem is érezte magát egészen alkalmasnak erre a feladatra. Saját műveket kotni,azt igen,mások műveit bírálni,ítéletet mondani-ez nem Csokonai "műfaja"volt.  A cikk nagyon remek munka,jó volt kicsit belemerülni a 19.századi irodalom és sajtó világába.

Gasztro:Ilyen sültcsirke-receptet bárki kitalál

 A Rakéta Regényújság,követve egyre nagyobb számú hölgyolvasójának igényeit,a rendszerváltáshoz közeledve az irodalom mellett/helyett,színvonalas gasztrorovatában recepteket kezdett közölni. Az 1988/14.számban például elolvashatjuk a Tyúk negyven gerezd fokhagymával nevű,igencsak finom,fűszeres sültcsirkereceptet. Tudni kell,hogy a nyomtatásban megjelenő gasztroreceptek ugyanazt a jogi védelmet élvezik,mint bármely más cikk. Tehát,ha valaki arra adja a fejét,hogy sütésre-főzésre okítson másokat,mindig érdemes egy kicsit eltérni a már közölt ételreceptektől. Bizonyos típusú ételrecepteket bárki tud írni. Itt az én verzióm:Tyúk harminckilenc gerezd fokhagymával. Illetve,fűszerekre érzékeny gyomrúaknak:Két tyúk harminckilenc gerezd fokhagymával. Na,milyen? Amúgy a rovat és a recept kitűnő. Sültcsirke,sok fűszerrel.

Zene:Nagyon jó kritikát kapott a magyar médiában Pat Metheny

 A Magyar Narancs 2022.május 5-számának 40.oldalán olvashatjuk Zipernovsky Kornél kritikáját Pat Metheny budapesti komcertjéről(amelyről,véleményem szerint,szólhatott volna kissé bővebben is a magyar sajtó és média). A Szerző kiemeli írásában azt,hogy Metheny igencsak nyitott a fiatalabb generációkkal való együtt-muzsikálásban. Szól még hangszeres zsenialitásáról:játszik akusztikus-,basszus-és elektromos gitáron is. A kritika,bár igen rövid terjedelmű,rendkívül korrekt,kedvcsináló. Ha sosem hallottam volna Methenyről,a cikk elolvasása után furdalna a kíváncsiság.  Azért-bár megemlíti a Szerző-jobban kiemeltem volna azt a 42 húrost...Igen,egy gitáros,akinek van egy különleges hangszere,egy 42 húros gitár.El tudják ezt képzelni? Ez már az úgynevezett könnyűzene nagyon magas szintje. Gratulálunk!

Jog,dialektika,krimi:A logikai sor felépítése

 Harold Q. Masur: Egyikből következik a másik című kriminovellája a Rakéta Regényújság 1988/27. számában jelent meg. A történet egy könyv társszerzősége körül forog, és hát, mint minden krimiben, gyilkosságot kell megoldani a nyomozónak. Van azért ennek a kriminovellának némi kapcsolódása a joghoz, dialektikához is, ezek pedig a az alábbiak: 1. Jó lenne, ha az életben/ a nyomozásnál egyik dologból következne a másik. Nincs az ember számára jobb probléma a lineárisan felépülő problémáknál. Csakhogy a világ nem ilyen, hanem bonyolult, sokösszetevős, irracionális, így aztán nem kiszámítható. A 21.századi embert eluralja a bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlanságának érzése. Az innen-onnan felszedett hír-morzsákból csak nehezen építhtő fel a logikai sor. 2. Vigyázni kell erre a társszerző-dologra, aki írásra adja a fejét, társszerzőség esetén jobb, ha jogásszal kísérteti figyelemmel az alkotói folyamatot.  Amúgy a novella-  megjegyezném, hogy a Rakéta Regényújság szerkesztője semmit nem