Bejegyzések

Turizmus:Európa egyik legszebb városa Krakkó

 Aki igazán ismerni és érteni akarja Európát,annak feltétlenül el kell látogatnia a lengyelországi Krakkóba(Kraków). A gyönyörű középkori Óváros elképesztően szép épületeit látva az egyszeri turista visszaképzeli magát a középkorba,a céhmesterek és főurak korába,fényes ünnepségekre,koronázási szertartásokra,lovagi tornákra. Az út végén pedig a Wavel gyönyörű,elmondhatlanul szép világában gyönyörködhetünk.  A középkori-koraújkori épületek kiválóan karbantartottak. Az árak kicsit magasak,kissé a német turisták pénztárcájához igazítottak.  Igényes túrabeszámolót olvashatunk a Magyar Turista című folyóirat 2007.májusi számának 36-38.oldalán. 

Futball:A Ferencváros továbbjutott,még mindig alig hiszem el

 Három nap telt el a Ferencváros-AS Monaco 1-1-re végződött meccs lefújása óta. Az újabb magyar futballcsoda pedig:a Ferencváros csoportelsőként továbbjutott,megelőzve a Monacot,a Trabzonsport és a Crvena Zvezdát.  Amikor kijött a sorsolás,nem hittem volna,hogy ez lesz az eredmény. A Monacot vártam első helyre,a három másik csapat pedig majd körbeveri egymást a második helyért. Aztán Csercseszov edző csapata felforgatott mindent. Nagyon jó érzés. Külön örültem annak,ahogy a média hozzáállt az egész Európa-liga meneteléshez. Nem zengett dicshimnuszokat a csapatról,nem temette a fiúkat,csak várta a jó eredményt. Bejött. Gratulálok a Ferencvárosnak,sok sikert a folytatáshoz!

Informatika:Már 1979-ben használtak számítógépet oktatási célra

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz

Csillagászat:Honnan van a sok hélium?

 A Delta magazin 1974/12.számában megjelent,-a-s monogrammal jelzett cikk ("Kormos" csillagok) arra a kérdésre keresi a választ,miért van sokkal több hélium a világűrben,mint amennyinek a hagyományos elméletek szerint lenni kellene. A hagyományos elmélet ugyanis azt mondja,hogy a hélium a hidrogénból keletkezik. Igen ám,de bizonyos csillagok közelében,például a mi Napunknál is,hatszor több a hélium,mint amennyinek lenni kellene. Mi az oka ennek? A cikkben szó esik a Corona Borealis egyik csillagáról,a lengyel Paczinski és a német Biermann elméletéről,arról,hogy lehetséges-e,hogy a csillagmag később keletkezik,mint maga a csillag,valamint a fehér óriások héliumtöbbletének lehetséges okairól.Tágabb összefüggésekben is értelmezi Szerző a jelenséget:elképzelhető,hogy a világegyetem keletkezésekor az egyetlen anyag a hidrogén volt?Olvashatunk az örmény Szaakjan elméletéről is.És természetesen azt is megtudjuk,mik is azok a "kormos"csillagok. Nyilvánvaló,hogy 1974 óta sok

Történelem:Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egy gyermek szemével

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc után keservés hónapok következtek Magyarország történetében. A Kádár-korszak megtorló gépzete beindult:szinte semmiért ítéltek embereket halálra vagy hosszú börtönbüntetésre. De hogyan festett a megtorlaás időszaka egy hétköznapi magyar család életében? Erről bizony a történeti kutatások csak igen visszafogottan szólnak. A szépirodalom azonban módot ad arra, hogy az egykori áldozatok kibeszéljék, kiírják magukból múltjuknak ezt a keserves fejezetét.  Így tett Zsámboki Mária is. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2010/11.számában olvashatjuk a különös című ...hétrevároma...című elbeszélését. A cím a harmincas évekbeli sláger ( refrénje:Hétre ma várom a Nemzetinél/ott, ahol a hatos megáll) parafrázisa:a csiriviri szerelmes dalból itt érzelmekkel teli találkozás lesz.  A történet a következő ( nem áruljuk el az egészet, csak belekóstolunk):egy kamaszlány szemszögéből ismerjük meg egy család 1956 utáni történetét. Az apát hét évre í

Pszichológia:Az intelligencia biológiai magyarázata,a szinaptikus intelligencia

 Az emberi intelligenciának, kétségtelenül, vannak biológiai mozgatórugói is. Amit azonban az 1970-es években a Hendrickson kutatópáros állított, miszerint az egyes ember intelligenciája attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan képesek idegsejtjei egymással kommunikálni,nos, az már merő áltudomány. A szinaptikus intelligencia elméletéről a Delta magazin ( azóta már megszűnt) 1980/8. számában olvashatunk.  Hadd soroljak most itt néhány ellenérvet: 1. Nem egyfajta intelligencia van, jelenlegi ismereteink szerint kilenc. Mindegyiknek az alapja pusztán az idegsejtek egymáshoz való kapcsolódása lenne?Példának okáért:az érzelmi intelligencia is idegsejtek működésének eredménye? 2. Pszichológiai jelenségeket pusztán biológiai okokkal magyarázni:biológiai determinizmus. 3. A környezetnek semmi szerepe sincs az intelligencia alakításában? Vagy a környezeti hatás olyan erős, hogy befolyásolja az idegsejtek ingerületátvivő képességét? 4. Hendricksonék szerint a sejteknek van intelligenciája. 5. A

Politika:Mit mérnek,hogyan mérnek a közvéleménykutatók?

 A modern politikai élet fontos szereplői a közvéleménykutatók. Többek között az is feladatuk, hogy két választás között próbálják feltérképezni a biztos pártválasztók pártszimpátiáját. Mint a kozveleménykutatok.hu  oldal adatai alapján kiderül,egészen különböző adatok kerekednek ki egy adott témáról, pártról, a különböző közvéleménykutatók esetében. Mert az eléggé fucsa, s szerintem nem csak számomra, hogy az egyik magyarországi kutatócég szerint a Demokratikus Koalíció 2022.szeptemberében a biztos pártválasztók körében 6, míg egy másik magyarországi intézet szerint 17 százalékon állt.Majdnem 200 százalékos differencia... Ez felveti a mérés módszertanának hatékonyságát, mit mérnek, hogyan mérnek,no meg felvet mást is, de azt most itt inkább nem írnám le... Viszont a mainstream közéleti médiát eléggé nehéz helyzetbe hozza az ilyesmi, mert egy adott témát feldolgozó újságíró nem tudhatja, hogyan viszonyuljon egy-egy politikushoz, mit is írjon-modjon-gondoljon róla. Megoldást nem tudok,