Írott és elektronikus média régen és ma

 Van a télnek egy rokonszenves arca:magas hegyek között,havas, párás tájakon, fenyők között sétálni vagy biciklizni. pótolhatatlan élvezet, mindenkinek szüksége van rá. A Turista Magazin című, igen színvonalas folyóirat 2011.januári számának 26. oldalán olvashatjuk Kreicsi Gábor írását, címe: Osztrák hegyi utakon.Zillertaler Höhenstrasse. Egy, az osztrák Alpokban vezető 48 kilométeres biciklitúrát ír le, hajnalban felfelé, este lefelé. Gyönyörű alpesi növényzet, a völgyekben pára- merthogy a felhők felé is megyünk. Igaz, a kitűnő illusztrációkon hó éppen nincs, de olykor az is akad.  Sajnos, egyre ritkábban.A globális éghajlatváltozásnak köszönhetően Európa egyik büszkesége, az Alpok, folyamatosan átalakul. Egyre kevesebb lesz a síelésre alkalmas hó, az az "alpesi romantika", ami a 19-20. század képeslapjairól oly jól ismert, nem soká eltűnik ( ha az éghajlatváltozás így folytatódik). Vigyázzunk jobban a Földre, mentsük, amit még lehet, nehogy a következő generációnak az alpe

 Számtalan költő leírta-vagy próbálta leírni- már, hogyan " készülnek" a versei, legnevezetesebb ezen alkotások között Weöres Sándor:A vers születése című doktori disszertációja. Weöres szerint a vers a ritmusból, a zenéből születik, valami furcsa, a lélek mélyésről feltörő ritmusból.  Illyés Gyula kissé másképp gonodlkodik erről. A Tisztatáj című, méltán rangos irodalmi folyóirat 1973/9. számának 46-47.ooldalán olvashatjuk az Élmény és vers. Utószó egy verseskönyvhöz című írását. Ebben azt írja: "A vers két fordulóval készül. Az emberből egy közlendő kitürekszik...". Illyés szerint tehát valamiféle gondolat az, ami teremti a verset. Magát a művészeti alkotást pedig a költő a "második körben" teremti, amikor is verssé formázza a gondolatot.   Nem hangzik ez nagyon "intellektuláisan"? - kérdezem magamtól, mint 21.századi Olvasó ( és versrajongó).Arra a következtetésre jutok, hogy nem. Az úgynevezett öszötönös művészet- ha egyáltalán létezett- legk

 Salvador Közép-Amerika egyik állama, a 20.században nagyon súlyos történelmi tragédia sújtotta. 1980-1992. között rendkívül véres polgárháború söpört végig az országon, melybe - igaz közvetett módon-beleavatkozott a hidegháború korának két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az USA is. A polgárháborúnak az 1992.januárjában aláírt békeszerződés vetett véget. De a félelem és a bizonytalanság még sokáig megmaradtak. A BBC Világtörténelem című folyóirat 2018/4. számának 42-45. oldalán egy szemtanú, Maria Teresa Gutierrez meséli el háborús élményeit, aki a baloldali felkelők oldalán harcolt, kétéves fiát is hátrahagyva. Rendkívül megrázó, korabeli képekkel illusztrált,szubjektív emlékezés ez,nehéz belegondolni, min mehettek keresztül ezek az emberek.Akiket érdekel Közép-Amerika, esetleg a hidegháború korának történelme, feltétlenül olvassa el a cikket, mely egy televízióműsor anyagának írott változata!

 A Turista Magazin című folyóirat 2011.áprilisi számának 13. oldalán olvashatunk rövid ismertetőt (Kreicsi Gbor:Szent Rita sziklája.Az umbriai Cascina,13.o.) Olaszország egyik kevésbé ismert, de minden szempontból gyönyörű turistacélpontjáról, az Umbriában található Cascináról. A város legfontosabb történelmi hagyománya Szent Rita története: a férjét és két fiát háborúban elveszítő asszony békét teremtett a királypártiak és a pápapártiak között. 1900-ban avatták szentté. Rita egy Cascinához közeli faluban, Roccaporenaban született- derül ki a cikkből. A település ma mindössze húsz házból áll. Ami a fotókon látszik, az gyönyörű. Érdemes tehát ellátogatni Cascinába és a közelben fekvő Rocaporenába. Hegyes-völgyes táj, de mai modern viszonyok között már aránylag könnyen megközelíthető. Itt pedig a Turista Magazin weboldalán böngészhet!

 A Nők Lapja 2022.június 8-i száma interjút közöl Csányi Vilmos etológussal. A Szerző V.Kulcsár Ildikó,a cím:"Legkevésbé agresszív állat=ember". Három dolog fogott meg elsősorban ebben a könnyed stílusú,mégis,nagyon komoly témákat feszegető cikkben. Az első a cím. Tényleg a legkevésbé agresszív állat az ember?Csányi Vilmos szerint igen,hiszen nincs még egy faj,mely ekkora testméretű egyedekkel rendelkezne és mégis nyolcmilliárd élne belőle a Földön. Csányi Vilmos szerint kizárt,hogy nagyobb emlősfajokból ennyi egyed éljen a bolygón. A másik téma,ami megfogott,a természetes és mesterséges közösségek közötti különbség. Régen az emberek természetes közösségekben éltek,feltétel nélkül elfogadták a csoportnormákat. Ma mesterséges közösségekben élünk,amelyek egy részéhez önként csatlakozunk,más részéhez nem. Ha úgy érezzük,a csoportnormák érdekeink ellen valók,kiléphetünk. Ha viszont kilépünk,önmagunkat építjük a közösség helyett. Az interjúban nem szerepel ez a szó, de ki kell mon

 Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában,az 1211-1212.oldalon,Szegő Miklós:Mire vigyázzon,ha egészségesen akar sétálni? című írásában elolvashatjuk,hogyan kell helyesen sétálni.Merthogy még ezt a látszatra egyszerű tevékenységet is el lehet ám rontani! A főbb pontok a következők:Nem néz le,mert az terheli az ízületeket. Nem telefonál. Nem lép túl hosszút,mert az egy brit kutatás szerint stresszt okoz. Megfelelő cipőt választ. Kihúzza magát!Magasra emeli a vállát,hogy táguljon a tüdeje!Egyébként 30 perc séta 150 kalóriát éget,és 19 %-al csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Most, hogy már mindent tudunk,indulhat a séta. Amúgy a cikk kitűnő...

 Ha szeretne hoszabb túrákat tenni tavasszal valami jó kis strapabíró kerékpárral, és közben meg-meglátogatni a túraútvonal mentén fekvő települések történelmi és építészeti nevezetességeit,ajánlom a Magyar Turista című folyóirat 2007/9. számában leírt, és gazdagon illusztrált közép-dunántúli túrát! A Tóth Péter által írott túraajánló cikk ( Az Országos Kerékpáros Körtúra 6. rész. Közép-Dunántúl 14-15.oldal).  Megnézhetjük Öveges József professzor szülőházát, Szentgyörgyvölgy halmazfalvát-ennek az a lényege,hogy nincsenek az európai településszerkezetben megszokott utcák- Velemér fazakaskultúrájában gyönyörködhetünk, vagy éppen az Árpád-kori Bucsu templomában. Megcsodálhatjuk a Kőszegi-hegységet az Írott-kővel, Magyarország egyik legszebb hegyével.  Nem tudom, jártak-e valaha a Sibrik-kastélyban, jómagam azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. Az 1610-es években építették, egy korábbi, Árpád-kori épület alapjaira.  A túra egyik-vagy helyesebb lenne itt névelőt használni:a- fénypontja Nagyc