Így készül a vers-Illyés Gyula szerint

 Számtalan költő leírta-vagy próbálta leírni- már, hogyan " készülnek" a versei, legnevezetesebb ezen alkotások között Weöres Sándor:A vers születése című doktori disszertációja. Weöres szerint a vers a ritmusból, a zenéből születik, valami furcsa, a lélek mélyésről feltörő ritmusból. 
Illyés Gyula kissé másképp gonodlkodik erről. A Tisztatáj című, méltán rangos irodalmi folyóirat 1973/9. számának 46-47.ooldalán olvashatjuk az Élmény és vers. Utószó egy verseskönyvhöz című írását. Ebben azt írja: "A vers két fordulóval készül. Az emberből egy közlendő kitürekszik...". Illyés szerint tehát valamiféle gondolat az, ami teremti a verset. Magát a művészeti alkotást pedig a költő a "második körben" teremti, amikor is verssé formázza a gondolatot.
 
Nem hangzik ez nagyon "intellektuláisan"? - kérdezem magamtól, mint 21.századi Olvasó ( és versrajongó).Arra a következtetésre jutok, hogy nem. Az úgynevezett öszötönös művészet- ha egyáltalán létezett- legkésőbb a 20.századra véget ért. Petőfi, aki rendkívül szerette magát ösztönös művészként prezentálni ( sokáig az irodalomtörténet is bedőlt ennek az önreprezentációnak), igen alapos műgoddal készítette verseit. Illyésnek van igaza. 
Weöres Sándor költészete pedig annyira különleges, egyedülálló a világirodalomban, hogy tőle elfogadhatjuk a zeneiséget, mint kiindulópontot. 
Nem elég tehát gondolni valamit, vagy valami pikáns rímet találni: alapos megformázás szükséges.Amatőr költők figyelmébe...