Írott és elektronikus média régen és ma

 Újraszabályozták a lejtős területeken folytatott mezőgazdaság helyzetét. Erről írt az Agrárunió című szaklap 2023.áprilisi száma. A vonatkozó cikk a 12-14.oldalon található. A Közös Agrárprogram keretein belül elfogadott új szabály az,hogy 12 százalékos vagy annál nagyobb meredekségű lejtős területen tilos kapásnövényeket termelni-s egyéb növényfajok termesztése is csak engedéllyel lehetséges. A rendelkezés célja a talaj megóvása az eróziózól,a biodiverzitás fokozása. Magyarán:vihar után nyakunkba ne zúduljon a sár.Főként a hegyes-dombos területen gazdálkodóknak okoz fejfájást a rendelkezés,bár a cikk szerint pl. a Zala megyei gazdák elfogadták azt-azt azért el tudom képzelni,hogy mondtak egy-két kedves szót... A cikk kitűnő,ajanlom minden mezőgazdásznak,környezetvédőnek. Érdemes elolvasni!

 Megnéztem a 2022-ben bemutatott A bálna című filmet. Hogy tetszett?Hát, 10 pontból 6 pontot adnék rá. Darren Aronofsky alapötlete-gyakorlatilag az egész film egyetlen zárt térben játszódik-zseniális,de 120 percen át...a vége felé már szabadulási kényszerem volt. Valaki vigye már ki szegény Charlie-t a levegőre-ezt gondoltam.Brandon Fraser színészi játéka elképesztően jó. A gesztusok,a szünetek,a hangerő folyamatos változtatása-engem lenyűgözött.De a mimika,az az igazán verhetetlen. Ami viszont nem tetszett a filmben,az egyrészt a szerintem kissé elnyújtott cselekmény,azbolykor eröltetett szentimentalizmus,no és a végtelenül oda nem illő zene. Mint egy nyugdíjasok természetjáró kirándulásáról szóló házi doku,olyan érzésem volt a zene hallatán. Nem rossz önmagában,csak nem illik ide.  Mindent összevetve:A bálna szerintem közepesen jó film,ha van időnk,érdemes egyszer megnézni. 

Ha Magyarországon egy média körkérdést intéz hétköznapi emberekhez, a megszólalók általában véget nem érő panaszáradatban törnek ki. Kiöntik a szívüket.  A Méhész Újság szakfolyóirat 2022.júliusi számában körkérdést intézték Magyarország ismert méhészeihez, véleményük szerint milyen volt a 2022-es mézhelyzet. Legnagyobb meglepetésemre a termelők keveset panaszkodtak. Volt, aki kifejezetten jó termésről számolt be. Inkább csak két dolog okozott fejfájást a termelőknek: - egyes vidékeken az akácméz hivatalos felvásárlási ára csökkent, miközben a méhészek költségei rendkívüli mértékben nőttek - nagyon nehéz munkaerőt találni, a méhésznek mindet magának kell elvégeznie.  Összességében véve azonban az interjúk pozitív kicsengésűek. Látszik a megkérdezett szakembereken, hogy nagyon szeretik azt, amit csinálnak. Elhivatottak.A fényképeken is teljesen pozitív a testbeszéd.  Példamutató hozzáállás, remek, szakmailag is releváns cikk, és nem kincstári, hanem őszinte optimizmus. Jó volt olvasni. 

 Időről időre felbukkan a nemzetközi tudományos ( és olykor a mainstream) médiában az a gondolat, hogy genetikai módosítások segítségével ki kellene tenyészteni olyan méheket, melyek ellenállnak a növényvédő szereknek. Legutóbb a Méhész Újság című szakfolyóirat 2022.júliusi számának egyik cikkében ( A génszerkesztés előnyeiről és hátrányairól.20-21.o.) találkozni ezzel a elképzeléssel- a szerző nem ért egyet az elmélettel).  A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy az immunitás növelésével egyúttal növelni lehetne az életben maradt méhek populációját, egyedszámát.  A dolog azonban több ok miatt sántít. - Ha adott területen hirtelen megszaporodna a méhpopuláció, felmerülne az a lehetőség, hogy megfelelő élőhely és táplálék hiányában a rovarok egymás ellen fordulnának. Hiszen növényből ugyanannyi lenne, mint tavaly, méhből viszont több. - Pszichológiai nézőpont: Tegyük fel, kiskerttulajdonos vagyok. Ha tudom, hogy az általam használt növényvédő szer nem karosítja a méheket, bátrabban ha

 Hét kis véletlen-ez a címe Gothár Péter 2021-ben bemutatott filmjének. A kiváló rendezésen túl Rezes Judit és Mészáros Blanka remek alakítását kell kiemelni.Számomra arról szól ez a film,hogy mindannyian érdekesek és értékesek lehetünk egymás számára,ugyanakkor mindannyiunknak megvan a saját sorsa,saját végzete. A Magyar Narancs hetilap 2021.május 20-i számában jelent meg (-ts- jelöléssel) egy kitűnő filmkritika. Személyes,egyedi paradigma meglétét tükröző,érzékeny és gondolatgazdag írás. A címe:Az utolsó művészfilm. Véleményem szerint ez nem jó cím. Mert mindig is lesznek a hétköznapi tingli-tangliknál mélyebb,valóságérzékenyebb filmek. A rendező-zseniktől senki nem tudja elvenni az alkotás jogát,legfeljebb ideig-óráig korlátozni azt. Úgyhogy nem ez volt az utolsó művészfilm. Fognak még születni művészfilmek. Csak szülessen rájuk elegendő néző is. 

 Sajnos, sem általános, sem középiskolai történelemkönyveink nem tárgyalják a Hajts testvérek munkásságát. A médiában is alig esik szó róluk.Pedig nagyon fontos szerepet játszottak a huszadik század magyar kulturális életében.  Az idősebb testvér, Hajts Lajos, a térképeszet terén alkotott maradandót. 24 éven át volt a Ludovika Akadémia tereptan tanára. Kartográfiáról írt munkáin a szakma generációi nőttek fel. A fiatalabb testvér, Hajts Béla, inkább a turizmus területén vált ismertté. A Magyarországi Kárpát Egyesület Iglói Osztályának elnökeként mindent megtett, hogy a természetjárást megszerettesse fiatallal, öreggel. Ötszáz fős turistakört vezetett. Földrajzi könyvgyűjteménye országos hírű volt. Haláláról címalpon emlékeztek meg a korabeli helyi lapok.  Akit érdekel a Hajts testvérek munkássága, a Magyar Turista folyóirat 2007.januári számában talál róluk cikket ( ( Dr. Polgárdy Géza:A propagátor és bátyja, a térképész). 

 Aki esetleg azt gondolja, hogy ráér a gyermek idegennyelv-tanulását elkezdeni öt-hat éves korban, az téved. Már a magzat is képes megkülönböztetni azokat a különböző nyelveket, melyeket az anya pocakjában hallott. Mindez kiderül a Károli Magazin című lap 2019 őszi számában közölt interjúból ( Nem lehet elég korán kezdeni?-nyelvtanulás már csecsemőkortól) melyet Farkas Jázminnal készített a lap újságírója, akinek nevét valamilyen okból nem tüntették fel. ( ez a magyar sajtóban divó szokás szerintem nem jó szokás).  Szóval, ha egy magzathoz, amíg a pocakban tartózkodik, a felnőttek két különböző nyelven beszélnek, akkor világra jőve a csecsemő már meg tudja különböztetni a két nyelvet.  Óriási.  A Károli Magazin a Károli Gáspár Református Egyetem lapja.