Írott és elektronikus média régen és ma

 Valamikor a 2010-es évekbe jutott eszébe valakinek, hogy meg kellene kezdeni a fiatalok bevezetését a pénzügyek világába.Méghozzá az iskolában.  Az ötletet én már akkor is nagyszerűnek tartottam, azzal a kiegészítéssel, hogy előbb talán a felnőtteket kellene pénzügyileg eligazítani, mert a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a fejlett országok mércéjével mérve katasztrofális. A legtöbb magyar felnőtt nem tudja, mi a különbség a kötvény és a részvény között.  Így azután megkezdődött Magyarország menőbb iskoláiban a pénzügyek oktatása. Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.áprilisi számának 16-20.oldalán interjú olvasható Horváth Ilona mesterpedagógussal, az újfajta oktatási  program egyik legelső művelőjével.  Minden pedagógusnak és minden pénzügyesnek érdemes lenne elolvasnia ezt az írást. Nemcsak arról kapunk képet, mit is tudnak a fiatalok a pénzügyekről, hanem arról is, milyen nehézségeket kellett legyőzni az első évfolyamokon. Nagyon tanulságos, érdekes cikk, mindenkinek ajánlom. 

 Nagyon örültem, amikor kezembe került az Ezredvég című folyóirat 2012.május-júniusi száma. Először a tartalomjegyzéket néztem végig, s a közepén kezdtem olvasni a mondott sajtóorgánumot, aztán egyszer csak, hipp-hopp, eszembe ötlött, hogy mi lenne akkor, ha az elejét is elolvasnám. Elvégre... Nem bántam meg. Elsőrangú verssel nyit ugyanis a folyóirat ( főszerkesztő: Simor András). Papp Lajos: kétezertizenkettő című költeménye egyfajta sűrített látképet ad erről a mai viálgról: a szegénységről, a társadalmi széttagoltságról, az egységes célok hiányáról, a becsapásról és önbecsapásról, a szellemi értékek térvesztéséről. Talán nem haragszik meg érte senki, ha ideírom a vers 5. és 6. versszakát: tűpontos látlelet.  " Lázadhat itt az értelem./A láza sápadt, fénytelen./S tenni bármit is képtelen./Itt a gyávaság végtelen.// Ez nem igazság-akarás,/ csak szájalás,csak szavalás,/ palástolás, eltakarás;/bűvészkedés, hazug varázs.".  Ebben a nyolc sorban, úgy vélem, benne van mindaz, am

 Sokan, főleg a fiatalabbak közül, azt sem tudják, mi a hajdina. Jómagam sokáig azt hittem, hogy a köles másik neve, de ez nem igaz, csak annyi a hasonlóság a két növény között, hogy mindkettőt kása alakjában fogyasztották leggyakrabban. Magas szénhiráttartalmú növény, gazdag vitamintartalommal, és magas vérnyomás ( hypertonia) ellen is igen hasznos.  A Diabetes című folyóirat 2014/4.számának 30-31. oldalán Bezselics Ildikó három, hajdinával remekül készíthető ételt mutat be. Ezek: az Ázsiai zöldségleves hajdinával, a Currys répatorta hajdinával, illetve a Tömagolajos hajdinasaláta. Egyszerű ételek, boltokban kapható alapanyagokkal, jó receptleírásokkal. Minden gasztro iránt érdeklődőnek ajánlom szíves figyelmébe. No, és persze a diabetesszel élőknek. 

 Megmondom őszintén, ha megkérdeznének, hol található a Csanyik-völgy, egy darabig pislognék, aztán feladnám. ("Diósgyőr környéke" a helyes válasz). Éppen ezért olvastam nagy örömmel A Mi Erdőnk folyóirat 2021/1. számában Berczeli P. György cikkét, mely a legendás völgyet, a Selmecbánya szomzédságában található Kisiblyét is bemutatja, ez utóbbi helyen tanulmányi erdő található.  Szóval, hogy megértsük:A trianoni béke után Selmecbánya Csehszlovákiához került, kellett egy másik városban alapítani egy erdészeti és bányászati főiskolát. Ez a város lett Sopron. A soproni diákok tanluátak itt, a Csanyik-völgyben illetve az itt található Kisiblyén. Ez a főiskola kapott egy tanulmányi erdőt a Csanyik-völgyben, melyet a hazai erdészeti szakma legendás alakja, Kaán Károly irányított. Nagyon komoly, nemzetközi szintű kutatások folytak itt.  A kitűnő cikk elsősorban azoknak szól, akik már valamennyire járatosak az erdészet világában. A magyar erdészet, illetve a magyar oktatás történetén

 Hogyan változott meg Európa országainak politikai térképe? Milyen pártok, politikai erők szerepeltek sikerrel a 2023-as választásokon, s mely politikai erők számára jelentett csalódást 2023? Erről szól a Demokrata című hetilap 2023.november 29-i számában megjelent cikk ( Bencsik Gábor:Európa új utat keres, Demokrata,34-35.o.).  Szerző sorra áttekinti, mely európai országokban tartottak választásokat abban az évben, ezeken hogyn szerepeltek a jobb- illetve baloldali pártok. Az alábbi országok politikai helyzetét elemzi röviden a cikk írója: - Ausztria - Hollandia -Lengyelország - Németország - Olaszország - Skandináv országok A záró bekezdésben pedig az Európai Unió lehetséges jövőjéről olvashatunk. Kitűnő írás, objektív, korrekt, kitűnő áttekintés a 2023.év eseményeiről. 

 A Mandiner című hetilap 2023.51-51.száma interjút közöl a nagyon szimpatikus Kokas Katalin- Kelemen Barnabás zenészházaspárral ( Farkas Anita:Jó ilyenkor a csendnek támasztani a létrát. Mandiner, 2023.51-52.szám, 80-85.o.). Az interjúnak a lényege a családi élet, munka és magánélet egyeztetése, a közelgő karácsonyi ünnepek. Nagyon szép, megnyerő családot ismerhetünk meg. Egy mondat azonban szemet szúrt a cikkben, és nem adott okot örömre. A 84. oldalon olvashatjuk, hogy 2022-ben Magyarországon összesen 28 fő érettségizett zongorából. Ez rettenetesen kevés.Bartók, Kocsis Zoltán és Fischer Annie országában! Vajon miért csökkent le a fiatalok érdeklődése e hangszer iránt? Egyrészt azért, mert a zongora alapvetően a klasszikus zene interpretálására alkotott hangszer, a klasszikus zene iránt pedig általában csökkent az érdeklődés. A rap - pontosabban a rap folytonos hallgatása- tönkretette a fiatalok zenei ízlését. Azonkívül a zongora a legdrágább hangszer, a legtöbb szülő nem engedheti me

 Magyarországon és sok más európai országban számtalan család, vállalkozás, intézmény került nehéz helyzetbe amiatt, mert nem tudta fizetni banki hitelének törlesztőrészleteit. Az EU hozott egy határozatot, mely szerint ezen hitelek esetében akár a kamatcsökkentés vagy az adósság részleges elengedése is szóba jöhetett.  Csakhogy 21 európai országban ezt nem hirdették ki- köztük Magyarországon sem. Ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított ezen országok ellen.  Mindez az index.hu egyik cikkéből (Bereznay István: Újabb kötelezettségszegési eljárások indultak Magyarország ellen. Megtekintve 2023.01.26.9 óra 39 perc) derül ki. Ha belegondolok, hány család, hány ember életét tette volna könnyebbé, ha kihirdetik ezt a rendelkezést...Ennek hiányában ugyanis a pénzintézetek nem tudták elengedni az adósságot, igen szűk határok között mozogtak, ha egyezkedni akartak az ügyféllel.