Írott és elektronikus média régen és ma

 A Bárka a békéscsabai Jókai Színház kéthavonta megjelenő folyóirata. Irodalom,művészet,társadalomtudomány-ez áll a címlapon a tematikai megjelölésben. Most a 2026/1.szám tartalmából szemlézünk! A békéscsabai Munkács Mihály Múzeum igazi különlegességekkel szolgál a látogatóknak. Ezeket a furcsa,valamely szempontból rekordot jelentő műalkotásokat mutatja be a folyóirat cikke-Háy János novellája arról szól,hogyan születik egy novella. A háttérben pedig egy legendás magyar költő is felbukkan,ugyanaz,aki Lackfi János írásában is-Vörös István versében azt kérdezi az Olvasótól,hogy miért kell mindent olyan sokszor felmondani,elismételni. És miért érzünk olykor versolvasás közben valami furcsa,bizsergető halálfélelmet egy-egy vers olvasása közben?-Korrekt és szakmailag megbízható recenzió a 2025.év irodalmi Nobel-díjasának,Kraszhorkai Lászlónak A magyar nemzet biztonsága című könyvéről-Halmai Tamás szonettkoszorúja:Jeremiás húga. Halmai Tamás egy kitűnő Csoóri Sándor-elemzéssel is szerepe...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat,a magyar irodalom egyik legjelentősebb folyóirata. A 2013/4.szám tartalmából: Garaczi László versei hiányról,betöltöttségről-Mit tehet egy apa,ha rájön,hogy lánya felnőtt filmekben szerepel?Megtudhatjuk Darvasi László Apának hiányzol c.novellájából-Lackfi János ikerversei (Rettegő;Vakmerő) az emberi személyiség két arcát idézik meg. Hol az egyik vagyunk,hol a másik-Krusovszky Dénes gyönyörű,emlékezetes versei,köztük a Kavafisz és nem. Arról szól,hogy kultúra manapság már nem ad vigasztalást-Géczi János:Gránátalma című műve egy jeruzsálemi út élményanyagából íródott-Sopotnik Zoltán:A látnok fáradt című verse maradandó értéke irodalmunknak-Bartók Imre Ujjak című novellája az emberi megbocsátás nehézségeiről szól-Tanulmány a barokk zenéről. Az akkori elméleti írók szerint a jó zenemű oly módon épül fel,mint a szónoklat-Bálint Péter alapos és széles látókörű tanulmánya a magyar népmesékben olvasható átokmondásokr...

 Az irodalomban mindig ott rejtőzik a játék eleme. Mindenki, aki szereti a jó, veretes irodalmat, egy kicsit Homo ludens is.  A Lyukasóra ( a Magyar Írók Egyesületének folyóirata) 2021/3-4. számában olvashatjuk Szilágyi László bravúros versjátékát. Arthur Rimbaud verse, A részeg hajó, egy időben kultikus magasságokba emelt vers volt, nyolc különböző magyar fordítás készült belőle. Szilágyi a nyolc fordításból csinált egyet, mégpedig úgy, hogy minden egyes versszakot ( van bőven belőle: Rimbaud költeménye 25 strófából áll, többségük a b a b rímképlettel) más-más fordításban hozott. Az eredmény- ahogy a Szerző, mert ez esetben tekinthetjük őt Szerzőnek- mondja, " kompozit" vers, méghozzá kitűnő.  A rend kedvéért soroljuk fel a fordítók nevét abc-rendben: Dunajcsik Mátyás, Franyó Zoltán, Kardos László, Lackfi János, Rónay György, Tímár György, Tornai József, Tóth Árpád. Hasonló irodalmi játékot érdemes lenne megpróbálni mondjuk, Goethe:A vándor éji dala című versével, vagy S...