Írott és elektronikus média régen és ma

 A Falu,Város,Régió című,területfejlesztéssel,regionális projektek kommunikációjával foglalkozó folyóirat 1999/4.számában olvashatjuk a Vidéki minták című cikket,Jürgen Peters és Ónodi Gábor tollából. A cikk egy magyar-német hallgatói csereprogramról szól. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói a németországi Börnickébe,a Fachhochschule Eberswalde Fachgebiet hallgatói a magyarországi Tiszadobra látogattak. Ha 21.századi szemmel olvassuk ezt a cikket,nagyon is korszerűnek találjuk a benne leírt oktatási-ökológiai programot. Tiszadobon az ökológia mellett a turizmus-idegenforgalom is jelentős szerepet játszott a programban. A németországi Börnicke esetbén pedig érdemes volt megfigyelni,hogyan lesz-egy képzőművész-házaspár településfejlesztő egyesületéből kiindulva-klasszikus porosz nagybirtokos faluból modern település,ahol a fiatalok is jól érzik magukat.  Kár,hogy a 2020-as években,a járvány és a háború miatti gazdasági problémák miatt a fizikai részvételen alapuló hallgatói csere

 A csomagolás a gazdasági élet egyik legfontosabb ágazata, hiszen minden más ágazatot érint. Az ÖKO ( Ökológia,Környezetgazdálkodás, Társadalom) folyóirat 1995/3. számában olvashatjuk Kossa Judit:A csomagolóanyagok használatának jogi szabályozása az Európai Unióban és hatásuk a magyar termékdj törvényre című tanulmányát, amelyből egyfajta kis európai csomagolástörténeti áttekintést kapunk.  A rendkívül átfogó írás felvázolja az európai csomagolóanyag-kérdést, különösen a környezetvédelem szempontjából. Megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tett a német kormányzat a sör és tej egyutas csomagolásának megakadályozására. Képet kapunk arról, hogyan rendelkezett az 1991-ben elfogadott úgynevezett Töpfer-törvény a csomagolóanyagok környezetbarát mivoltáról, a csomagolóanyagok tömegéről, térfogatáról, valamint az azóta már az ökológia egyik kulcsszavává vált újrahasznosításról. De rövid áttekintést kapunk a dán helyzetről ( a dánok jártak legelőrébb a környezetbarát csomagolások elterjedsée terén)

 Publicisztikával kapcsolatban ritkán használok nagy jelzőket. Most mégis kivételt teszek. A Magyar Demokrata 2021/33.számában jelent meg Ungváry Zsolt:Róma című írása. Egy képzeletbeli szónok a római elitet tömörítő szenátus előtt emlegeti fel a város hajdani nagyságát,Romulus majd a Horatiusok korát,és a hajdani nagyszerűséget veti össze a jelen erkölcsi hanyatlásával. A hanyatlás oka,szónokunk szerint nem más,mint az ősi római erények,a morál eltűnése,az etnikai felhígulás,a józan gondolkodás elsöprése. De-a szónok szerint-majd jönni fog egy új hit,egy új vallás,amely helyreállítja a birodalom hajdani dicsőségét.  Nem nehéz következtetni arra,hogy Ungváry Zsolt a 21.század birodalmainak erkölcsi válságára hívja fel a figyelmet,ókori történelmi analógiával. S a ma birodalmainak-USA,Nagy-Britannia,Németország,Franciaország-valóban szükségük lehet egy új hitre,amely helyreállítja a régi dicsőséget. S ez az új hit miért ne lehetne régi-új?Miért ne lehetne a kereszténység? Az elején azt

 Nagyon szeretem az olyan cikkeket,riportokat,szpotokat a mai sajtóban és médiában,melyek utaztátják az Olvasót:bemutatnak egy,a magyar közönség számára kevéssé ismert országot vagy várost. A Nők Lapja 2016/19.számában M.N.:Város szerelmi ajándékba című írása a Németország keleti részén fekvő Magdeburgot mutatja be. Ahogy olvassuk a kitűnően megírt és fotókkal remekül illusztrált cikket,rájövünk,hogy Magdeburg egyszerre tradicionális és modern. Hiszen mi jelképezné élesebben Németország(pontosabban,ahogy akkoriban nevezték,Német-Római Birodalom)középkori történelmét,mint az 1363-ban felszentelt magdeburgi dóm,amely gyönyörű,impozáns épület. S mi mutatná meg jobban a modern Németország sokoldalú,mások elismerésén,tiszteletén alapuló életformáját,mint a Hundertwasser által tervezett Zöld Citadella. Amely nem zöld,hanem rózsaszín,első pillantásra látszik,hogy tervezője zseni. A nevét pedig onnan kapta,hogy tetején növényeket termesztenek. S amint az a Nők Lapja cikkéből kiderül,az egész v

 Nagyon imponáló kis cikket olvastam a Természetgyógyász c.folyóirat 2005.novemberi számának 52-56.oldalán,V.T. tollából. Szinte mindent elmond a virágesszeciákról,amit egy magamfajta laikusnak tudnia kell:mire használják ezeket a készítményeket,hogyan hatnak a stressz ellen,ki volt az a Dr.Bach,hogyan készülnek ezek a virágesszeciák,mely országok tudósai foglalkoznak ezzel leginkább,s kell-e tesztelni ezeket a készítményeket. Nagyon élvezetes,jó cikk. Számomra,mint laikus olvasó számára inkább az a kérdés,hogyha egyszer stressz és más civilizációs betegségek ellenében használom a virágterápiát,akkor kell-e egyáltalán esszenciát készítenem. Nem jobb lenne a virágot a tövén hagyni,és csak nézegetni?Az is megnyugtat,nem? Szóval,lehet,hogy dilettáns a kérdésem,de szerintem jogos.

 2016-ban hunyt el Esterházy Péter,világhírű magyar író. A HVG 2020.december 10-i számának 14-15.oldalán olvashatjuk Hamvay Péter kitűnő cikkét arról,mi is lett Esterházy hagyatékának sorsa. Nos,a hagyaték java (többek között levelezések,dedikált könyvek) Németországban van. Hogy hogyan került oda és miért nem hozzák Magyarországra,arról Esterházy Margit,az író özvegye nyilatkozik:"...nem maradhat itthon,ahol életében és halála után is annyit gyalázták".  Azt gondolom,Esterházy Margitnak igaza van. Ami kígyót-békát itt Esterházyra rákiabáltak (és,tegyük hozzá,nemcsak őrá,hanem Kertész Imrére,Kertész Ákosra és még folytathatnánk a sort),azok után én,a laikus is úgy vélem,jobb helyen van az a hagyaték odakint.  De azért-derül ki a cikkből-digitalizálják. Mert-és ezt már megint jómagam teszem hozzá-élnek még ebben az országban értelmes emberek.

A címben foglalt mondat ugyan félbemaradt, de inkább nem is folytatom. Az utóbbi években olyan erős lett a különböző energialobbik ( szén, olaj, zöld, atom stb.) egymás közti háborúja- és ez már sok esetben szó szoros értelmében véve súrolja a háború fogalmát- hogy mindeközben elfeledkeztek a legfontosabb tényezőről: a felhasználóról, azaz a vásárlóról. A kisemberről.Tudják, aki a számlát fizeti minden hónapban...  A napi.hu gazdasági portálon jelent meg egy kitűnő, de tartalmában számomra elképesztő cikk a széneregia-lobbi, az atomenergia-lobbi és a zöldenergia-lobbi egymás közti csatájáról. A helyzet Európában és legfőképp Németországban olyan súlyos, hogy akár, nálunk,Magyarországon is, hamarosan rendszeressé válhatnak az áramszünetek!! Mint anno a szocializmus kezdeti periódusában...És ez most nem pánik, hanem komoly, valódi fenyegetés. Minden további magyarázat helyett itt a cikk linkje: https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/szeneromu-rwe-energiewende-energia-angela-merkel-zolde

 Nagyon furcsán viszonyul az európai mainstream média a robotizáció kérdéséhez. Többnyire ugyanis nem beszél róla, merthogy manapság az írott és elektronikus média elsőszámú törvénye, hogy ne közvetíts negatív üzenetet, csak ha irányítani is tudod az erre adott reakciókat. Márpedig az emberek félnek a robotizációtól, hiszen a régi típusú, szakszervezeti kötődésű baloldal és az ultrkonzervatív jobboldal azzal riogatja az embereket, hogy a robotok elveszik majd a kenyerüket, mehetnek közmunkásnak.  Véletlenül kezembe került a New Technology magazin/folyóirat (kinek melyik megjelölés tetszik) 2021.évi 2. száma. A nagyon színvonalas, szinte minden technológiai újításról beszámoló lap 17.oldalán olvasható Némethi Botond " Robotok hemzsegnek Amerika autóiparában" című nagyszerű cikke. Nem elsősorban az adatok az érdekesek ebből ( pl. hogy az USA autóiparában 10 000 alkalmazottra 1287 egység jut- azt azért jó lett volna elárulni a laikus Olvasó számára, hogyan számolják ki ezeket az

 Egy kitűnő,gondolatébresztő cikk jelent meg Faggyas Sándor tollából a Magyar Nemzet 2021.március 5-i számában,a 11.oldalon. Címe:Winston Churchill késő bánata.Ha nagyon röviden össze akarnám foglalni a tartalmát,így tenném:Churchill és Roosevelt tévedett Sztálin szándékait illetően. Nem mérték fel helyesen,hogy Sztálin el akarja foglalni Kelet-Európát. Azzal,hogy a második világháború végén a szövetséges hatalmak elvetették a balkáni partraszállás gondolatát,tkp.átengedték Kelet-Európát Sztálinnak,ezzel pedig mintegy megalapozták a hidegháború korszakát. Churchill vasfüggöny-távirata illetve az 1946.március 5-én elmondott fultoni beszéd már csak a kész helyzetet nyugtázza. Azt gondolom,alapvetően igaza van Faggyas Sándornak,de-és itt jön a de-játsszunk egy kicsit a történészek által olyannyira utált "mi letg volna,ha..."játékot. Mi lett volna akkor,ha Churchill és Roosevelt megsejtik,mire készül Sztálin?Jómagam azt gondolom,1944-re már nem sok választása maradt a nyugati hat

 Hatalmas bravúrt hajtott végre a magyar labdarúgó-válogatott. 2020.november 12-én,Európa-bajnoki pótselejtezőn 2-1-re legyőzte Izlandot. Az izlandiak egy kapushiba után szereztek vezetést,aztán a hajrában Nego és Szoboszlai góljaival megfordítottuk a meccset. Amelyet a közmédia m4 sportcsatornája közvetített,kitűnően. Az volt a jó az egészben,hogy senki nem adta fel,a kommentátor sem,a néző sem. Én végig éreztem,hogy meglesz. Így jöjjön be minden megérzésem. Úgyhogy ott vagyunk Európa legjobbjai között. Vár ránk Portugália,Franciaország és Németország nemzeti tizenegye. Nem lesz könnyű,de odatesszük magunkat. Csapat is,drukkerek is. Hogy ez hány pontra lesz elég?Sokra  Hiszem.

A média jóvoltából a hurrikán és a tornádó szavakat inkább Amerikához köti a nagyközönség. Pedig a globális éghajlat-változásnak köszönhetően Európában is egyre gyakoribbak a pusztító szélviharok. A Metro hírújság 2010.augusztus 25-i száma beszámol róla,hogy Németországban,2010.augusztusában,pusztító tornádó söpört végig Hessen tartományon. Lumda községben tíz épület teteje leszakadt. Sajnos,azóta hazánk is megismerkedett a pusztító szélviharok minden káros következményével. 

A mno.hu oldalán 2019.november 11-én jelent meg egy nagyon gondolatébresztő cikk Emmanuel Macron francia elnök kínai tárgyalásairól. Macron Eu-lobogók és EU-csillagok alatt tárgyalt a kínaiakkal,úgy, mintha Európa nevében beszélne. A cikk szerzője, Sitkei Levente, azt elemzi, hogyan lehetséges, hogy Macron francia elnök vált az unió vezető politikusává. Németország belső problémákkal küzd, Nagy-Britannia brexitezik, a többiek pedig, ebből a szempontból nem számítanak. Azon tűnődtem Sitkei Levente kitűnő cikkénak olvastán: szeretnék-e egy Macron irányította Európába élni? Ha válaszolni akarok erre a kérdésre, az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: 1. Macron migránspárti, az ún. kvótarendszer elkötelezett híve. 2. Macron hosszú távra tervez, nem pillanatnyi karrierpolitikus. 3. Macron a katolicizmus liberális ágának híve. 4. Macron ellen már két éve tüntet a saját népe, ő pedig vízágyúval oszlatja őket, és nem tesz különbséget sztrájkoló munkások és anarchisták között. 5.

A HVG 2019.október 3-i számának 28-30. oldalain olvashatjuk Weyer Béla kitűnő, olvasmányos, mégis pontos cikkét, mely a német gazdaság perspektíváját tárgyalja. Weyer egyetért a német elemzőkkel abban, hgy három alapvető baj fenyegeti Európa legnagyobb gazdaságát: - exportlehetőségek szűkülése - túlzottan nagy megtakarítási arány - Brexit. Alapvetően igazak is ezek a vélemények. Mégis, azt gondolom, még egy okot hozzá kellene tennünk: ez pedig a gazdasági folyamatok mögött meghúzódó szellemi tényezők együttese. Németország az utóbbi években a globalizmus útjára lépett, a globalizmus pedig- főleg az elején- nagyon drága. Egymáshoz össze nem illő embereket, elemeket, mindenféle tényezőt kell közös nevezőre hozni. Ez pedig mindig macerás. Sokba kerül. Meggyőződésem, ha Németország őrizte volna nemzetállami jellegét, az kevesebb jóléti kiadással járt volna. Ezáltal több jutott volna-másra. Itt a főoldal linkje: hvg.hu

Egy amerikai közvéleménykutató, a Pew Kutatóintézet, 2013-ban felmérést végzett, melyek a legmegbízhatóbb nemzetek, melyek a leginkább megbízhatatlanabb nemzetek, végül: hogyan vélekednek a nemzetek önmaguk megbízhatóságáról. A felmérésről olvashatunk a Reader's Digest folyóirat 2014.októberi számában. A megbízhatósági rangsor élmezőnye így alakult:1. Svájc 2. Svédország  3. Németország A megbízhatatlansági rangsor élmezőnye pedig így: 1. Irán 2. Románia 3. India Mi, magyarok, egyik rangsorban sem vagyunk az első tízben. A nemzetek önmagáról kialakított megbízhatósági rangsora: 1. Svájc 2. Ausztria 3. Finnország Mi, magyarok, itt sem vagyunk az elős tízben. Mi olyan közepesen bízunk meg magunkban és másokban. És ez néha ....idegesítő. Ez pedig a Reader's Digest weboldala: rd.hu . Nagyon érdekes cikkek, jó viccek (tényleg jók!), meg gasztro, meg sok egyéb.

A Reader's Digest a világ egyik legnépszerűbb magazinja, népszerűségét többek között annak is köszönheti, hogy mindkét nemnek és minden korosztálynak kínál hasznos és érdekes olvasnivalót. A 2015.májusi számban igencsak érdekes cikket olvashatunk arról, mely országban mit szoktak az emberek reggelizni ( India, Indonézia, USA, Brazília, Franciaország, Finnország,Németország, Oroszország,Spanyolország, Ausztrália van többek között felsorolva), ráadásul újságírók mesélnek kedvenc reggelijükről. A történelem kedvelőinek ajánljuk  a Gil és Eleanor Kraus gyermekmentő missziójáról szóló írást, mely arról szól, hogy menekítettek ki a nácik által megszállt Ausztriából többszáz zsidó gyermeket. A kalandos olvasmányok kedvelőinek tetszeni fog Charles Anderson írása, mely az Easy Ryder nevű hajónak, és annak kapitányának kis híján tragédiába torkolló katasztrófájáról szól. Nem tudom, hányan hallottuk már Angel Wallenda nevét. Ő magyar származású kötéltáncos volt, aki rákbetegen is szeme e

Megrázó riport olvasható Pintér Balázs tollából a Magyar Nemzet 2019.április 12-i számában. Olyan építőipari szakemberek mondják el történetüket, akik megjárták a Nyugatot ( Németországot, Angliát), és csalódtak. Csalódtak, mert az ottaniak lekezelően bántak velük, a fővállalkozó nem vagy nem rendesen fizetett, kisemmizték őket, embertelen körülmények között laktak, ráadásul még a család is távol volt. Ráadásul, mint azt a riportból megtudjuk, a kint dolgozó magyarok között tombol az alkoholizmus. Mivel nem láttak más megoldást, hazajöttek és nem bánták meg. Magyarországon ugyanis építőipari konjunktúra van, ezt pedig a jó szakember ki tudja használni. Igaz, a jövedelmek alacsonyabbak, ám ezért  kárpótlásképpen más előnyöket kap a hazatért dolgozó. Szóval, odalesz a menjünk Nyugatra-mítosz. A románok mennek, meg a bolgárok. Harmadannyiért, mint a magyarok. xxxxxxxxxxxxxx Olvass könyveket! 

A Reader's Digest ( továbbiakban RD), a világ egyik legnépszerűbb folyóirata, foglalkozik komoly és bulvár témákkal egyaránt, teszi mindezt igencsak magas színvonalon, értő, igényes szerkesztéssel és nyelvezettel. Az 1994.augusztusi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Milyen szenvedéseken megy át egy család az ostromlott Szarajevóban? Megtudhatjuk egy bátor kislány naplójából. - Hogyan vélekednek a németek Németországról? ( Ne feledjük:1990-ben volt a német egyesítés!). Mitől félnek legjobban? Meglepő, de a németek 20 százaléka antiszemita! - Hogyan tett szert egy házaspár egy muzeális értékű indián kenura? - Ki volt Alphonse Mucha és miért tartjuk nagyra ma is a művészetét? - Hogyan érintette a belgákat szeretett királyuk, Baldvin halála? Miért szerette őt annyira az ország népe? - Hogyan befolyásolja az asztmások egészségi állapotát a környezet? - Miért akarják tönkretenni a kínai kommunisták a Jangce folyó egy szakaszát? A cikk korát megelőző módon bírálja Kín

Minden labdarúgó VB-n már az első fordulóban akadnak meglepetések,nincs ez másképp a 2018-as oroszországi világbajnoksággal sem. A csoportkör első fordulójában Mexikó csapata legyőzte a világbajnoki cím védőjét, Németországot. A közmédia m4 sportcsatornáján élőben is élvezhettük a meccset, mely igen szórakoztató volt, ráadásul a közvetítés remekül adta vissza a derbi hangulatát. Özil, Kroos, Werner és a többiek nem játszottak gyengén vagy fantáziaszegényen. Egyszerűen csak sehogyan semmi nem akart bemenni. A mexikói kapus, Ochoa, szerintem a világ legjobb három kapusának egyike, remek reflexekkel, elképesztő ruganyossággal. Mexikó megérdemelten nyert, mert a gól után, bár visszaálltak védekezni, voltak helyzeteik. Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Magyar Hírlap 2018.május 22-i számának 6. oldalán olvashatjuk Őry Dóra írását, mely igen figyelemreméltó tényeket tartalmaz a német migrációval kapcsolatosan. Többek között azt is olvashatjuk- a Der Spiegelre hivatkozva- hogy Németország 2022-ig 78 milliárd eurót fordít a migrációval kapcsolatos kiadásokra, ebből- s most jön a lényeg- 31 milliárdot költenek a migráció megelőzésére, okainak felszámolására. Na, itt van a kutya elásva. A németek ezzel beismerték, hogy Orbánnak volt igaza. Merthogy Magyarország már 2017-ben elindította a Hungarian Helps programot, mely pontosan ezt teszi: a helyszínen segít a bajbajutott embereken. Nem a problémát hozza ide, hanem elmegy és megoldja a gondokat, ott, ahol azt kell. Nem mellékesen: védi az üldözött keresztényeket is. A németek fáziskésésben vannak. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: penzugyitanacsok.blogspot.com

A Magyar Hírlap polgári közéleti napilap 2018.május 18-i számának tartalmából, röviden, pusztán az érdeklődés felkeltése céljából: - Varga Mihály szerint a kormány kitart amellett, hogy nem kell emelni a lakosság és a Magyarországon működő vállalkozások adóterheit - Az MSZP-nek nagyon sok vidéki alapszervezete megszűnt, a helyiek nem kapnak támogatást a pártközpontból. Sokak szerint az volt a baj, hogy Gyurcsány Ferenc feltűnt a színen. - Az EU országainak vezetője Szófiában tárgyaltak. Megegyeztek abban, hogy tartják magukat a Teheránnal kötött szerződés tartalmához, valamint abban, hogy mentességet akarnak a védővámok alól. - Horst Seehofer német belügyminiszter szerint változtatni kell Németország menekültügyi rendszerén, különben elözönlik Európát a migránsok. - Egyházak finanszírozása: sokak szerint nem jó a jelenlegi 1+1 százalékos rendszer. - Sport: Elhagyja a Juventust Gigi Buffon, az olasz klub legendás kapusa. A Magyar Hírlap majdnem egy teljes oldalt szentel a témának- tel