Írott és elektronikus média régen és ma

Hogyan is szerepelt 2023-ban a magyarországi építőipar? Nem éppen jól. Egy eléggé szomorú, de igen színvonalas cikket találtam a vg.hu internetes portálon (Sándor Tünde:Lakásépítések: még kevesebb lakás építését tervezik, mint az első félvében. Megtekintve 2023.11.06. 10 óra 17 perctől).  A cikk szerint 43 százalékkal kevesebb új lakást  építenek idén, mint 2022-ben. Képzeljék csak el, hogy egy iparág vagy szolgáltatás iránt hirtelen közel 50 százalékkal csökken a kereslet. Mondjuk, egy boltba 50 százalékkal kevesebb vevő megy. Nem éppen szívderítő helyzet. Nem 2023 volt a hazai építőipar aranykora.  Nem tudunk mást tenni, reménykedünk, hogy 2024-ben javulni fog a magyarországi építőipar helyzete, ez az iparág ugyanis az egész gazdaságra kihatással van. Ennél csak jobb év jöhet! 

 A második világháború ( 1939-1945) lezárásában, egyáltalán: az egész világtörténelemben, kulcsszerepe volt az atombombának, melyeket 1945. augusztusában Hirosima és Nagaszaki városokra dobtak le. De hogyan született meg az atombomba? Mit tartalmazott a Manhattan-terv? Közreműködött-e a kor két kiemelkedő fizikusa,Szilárd Leó és Albert Einstein, az atombomba előállításában? Miért pont Robert Oppenheimer lett a projekt vezetője? Mi történt 1945.július 16-án Alamogordóban? Németország és Japán valóban akart-e atombombát előállítani, s ha igen, milyen sikerrel tette ezt? Ezekre a kérdésekre kaphat választ minden történelem iránt érdeklődő, tanár és diák, a Hadi Krónika című folyóirat 60.számában olvasható Az atombomba születése című cikkben ( szerzőt, sajnos, nem jelöl a folyóirat). Azt is megtudjuk, hogy 1939.áprilisában Fréderic Joliot-Curie francia fizikus egy cikkében leírta, hogy "lehetséges atomhasadáson alapuló fegyvert előállítani.". Lehet, hogy innen indult minden?

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winston Churchill, N

 Szenzációs cikket találtam az economx.hu gazdasági portálon ( Vadiúj Ford Sierrák és Escortok szomorkodnak egy elhagyott szalonban..Szerző Hegedűs Szabolcs,megtekintve 2023.10.20). Németország egyik városában egy autószalon, örökösödédsi okok miatt 35 éve üresen áll. Bizony, benne vannak az autók is! Eredeti Ford modellek, az 1980-as évek aranykorából!!  Hihetetlen! És nem lopták el, nem tették tönkre. Ez sokat elmond az ottani közerkölcsökről.  Aki nem hiszi, az eredeti cikkhez nagyon jó - és egyúttal kicsit szomorú hangulatú-videó is kapcsolódik. 

 A turizmus,idegenforgalom története ma már a gazdaságtörténet szerves része. Egy figyelemreméltó forrást szeretnék ajánlani a témával kapcsolatban. 2004.december 26-án egy 9,1-es erősségű földrengést követően cunami,azaz szökőár pusztított Kelet-Ázsiában. Többszázezer ember meghalt,óriási anyagi kár érte az érintett országokat. A The Economist gazdasági és közéleti hetilap 2007.június 30-július 6-i számában megjelent cikkhez kapcsolódó keretes írás(78.o.)arról tájékoztat,hogyan érinti a szökőár az országok turizmusát-mintegy 2,5 évvel a katasztrófa után. Három ország példáján keresztül mutatja be a cikk,milyen problémák is jelentkeztek az idegenforgalom területén. Ezek:Maldív-szigetek,Srí Lanka,Thaiföld (Phuket szigete).  Amikor csökken a vendégek száma,tér nyílik az innovatív ötletek megvalósítására. Az egyik szállodában pl. cunami-showt rendeztek. Bemutattak valamit abból a borzalmas napból.  A cunami után néhány évvel visszatértek a turisták. Hiszen Ázsia gyönyörű...

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 A Képes Újság című,egykor igen népszerű hetilap 1994.február 19-i számának 19.oldalán olvashatjuk Kovács M. kitűnő cikkét Matterhorn,a csúcsok csúcsa címmel. A cikkben a Szerző bemutatja az akkor 93 éves Ulrich Inderbinent. Az öregúr még aktív hegyi vezetőként dolgozott az Alpokban. Ő maga 350 alkalommal mászta meg az Alpok egyik legnehezebb csúcsát,a Matterhornt. Inderbinen úr tökéletes testi és szellemi frissésségnek örvendett. Panaszkodott a túlzottan óvatlan turistákra,és figyelmeztetett arra,hogy legyünk tekintettel a veszélyekre. Jómagam azon gondolkoztam,hogy is van ez a dolog a nyugdíjkorhatárral...

 A pszichológia egyik legismertebb és legnépszerűbb ága a fejlődéslélektan. A tudományág egyik nagy kérdése az,hogy az ember egyes életkori szakaszainak van-e mindenkire érvényes,kötelező feladata. E.H.Erikson szerint van. Erről a Közösség folyóirat 2018/4. számában olvashatunk(Dr.Kálmánchey Márta:Fejlődési feladataink). Az óvodáskorban felszabadult játékosság a jellemző,a serdülőkorra az önazonosság-keresés,a felnőttkorra a gondoskodás stb. Tehát minden egyes életszakaszra jut valami általánosan kötelező feladat. Erikson ezen elméletének kritikusai -s erről már nem szól a cikk-inkább az egyéni élethelyzetek fontosságát hangsúlyozzák. Pl. vannak emberek,akiknek felnőtt korban kell önazonosságot keresniük,pl. ha új országban kezdenek új életet. Vannak idősek,akiknek gondoskodniuk kell,pl. akkor,ha házastársuk lebetegszik. Szóval,az elmélet kritikusai szerint Erikson egy sémát vázolt fel,amelytől mindenféle irányban lehetnek eltérések. 

 Mindig élvezettel olvastam az olyan beszámolókat, melyekben régészek, paleontológusok írják le, hogyan sikerült egy-egy értékes leletet felfedezni, az utókor számára megmenteni. Az efféle cikkek nemcsak az adott tudományterület szakemberei számára lehetnek érdekesek: ha netán egy pályaválasztás előtt álló ifjú pásztázza végig a sorokat, esetleg kedvet kaphat ahhoz, hogy a szóban forgó szakterületet válassza hivatásául. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/32. száában olvashatjuk Katona Lajos Tamás cikkét A baróti őselefánt címmel. Nagyon érdekes, egészséges izgalmakat keltő olvasmány. Arról szól, hogy 2008-ban, egy bányában, megtalálták és megmentették egy őselefánt ( masztodon) lábcsontjait. Remek stílusban íródott beszámoló, szinte ott érezzük magunkat, amikor a markológép " valami különöset" tesz hozzáférhetővé, vagy, amikor Szerző éppen preparálja a csontokat. Érdemes lenne a cikket középiskolákban, biológiaórákon ismertetni. Eleven, ugyanakkor bevezetést

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé

 A HVG hetilap 2023.május 18-i számában olvashatjuk Nagy Gábor:A múltat végképp című,kiváló írását. A cikk Japán és Dél-Korea viszonyát,ezen viszony jelenlegi állását mutatja be. Szó esik Jun Szuk Jeol dél-koreai és Kisida Fumio japán miniszterelnökök találkozójáról,megtudjuk,milyen étel az omurice. Részletes képet kapunk arról,milyen hatása volt a két ország kapcsolatára a dél-koreai legfelsőbb bíróság 2018-as döntésének,illetve,hogy miért vette le Japán a megbízható kereskedelmi partnerek listájáról  Dél-Koreát ( nem akarom megfosztani az  Olvasót az újdonság varázsától,annyit  elárulok:itt bizony történelemről,mégpedig a  második világháborúról van szó...). Azt is megtudjuk,milyen szerepet játszik a japán-dél- koreai politikai kapcsolatok alakulásában az USA. Nagy Gábor cikke kitűnő. Objektív,elfogulatlan. Tartalmazza a fontos tényeket,ugyanakkor nem szakértő olvasó számára is érdekes. Ez a cikk mérce lehet minden újságíró számára. Feltétlenül ajánlom minden,Ázsiával bármilyen szint

 A Kádár-kocka egy lakóháztípus,melyet az 1960-as évek Magyarországán kezdtek el építeni. Kockaház,egyszerű kivitelben,két-három szoba,hozzá kiskert. Mai falvainkban több százezret látni belőlük.Voltaképpen a korszak ittmaradt,élő jelképei ők.Meglehetősen furcsa,de jó ötlet képzőművészeti tárlaton bemutatni ezeket a sajátosan kelet-közép-európai épületeket. A Magyar Narancs hetilap 2022.december 1-i száma számol be egy kiállításról(Dékei Kriszta:Nosztalgia nélkül),melyet az Art Department galériában mutattak be,2022.decemberében. Rajk László építész és Birkás Ákos festőművész mint művészeti alapmotívumokra, tekintett ezekre az épületekre,és erre készített különböző variációkat. Rajk pl. felforgatta,feje tetejére állította a falusi kockaházat-mintegy a korban gyakran használatos "felforgató elem" utólagos megtestesüléseként. Remek kiállítás lehetett,Dékei Kriszta cikke is remek. 

 Az Erdélyi Gyopár turisztikai folyóirat 2005/6. számában kitűnő túrabeszámolót olvashatunk arról, hogyan jutott fel az Alpok egyik legismertebb és legnehezebb csúcsára, a Matterhornra egy háromszékiekből álló csapat. ( Bedő Zoltán:Háromszékiek a Matterhornon). Szó esik arról, hogy Nyugat-Európában mennyivel inkább adnak a tisztaságra, mint az akkori Keleten ( azóta azért a kelet-Európai térség is fejlődött ezen a téren...). Megtudjuk, hogyan érte el a csapat a Furka-hágón ( ösvény korlátok nélkül, alpesi területen- már ehhez is kell bátorság). Nagyon plasztikusan látjuk magunk előtt, amikor a kis csapatot elkapta egy téli hóvihar a sötétben( "Minket nem zavart"- írja a Szerző. Örülök.).Egy érdekes jelenségről is ír a Szerző: a hegyivezetős partikról. Turisták mindenáron fel akarnak jutni a csúcsra, fotókat készíteni, a vezetők azonban tisztában vannak a realitásokkal, ebből néha konfliktus támad. Szóval, nagyon érdekes cikk,őszinte és realista, az Olvasó úgy érzi magát, min

 A Magyar Narancs hetilap 2021.január 21-i számában jelent meg egy szenzációsan jó színikritika Puskás Panni tollából. Címe:A történelem mellékszereplői. Az írás Radu Afrim rendező Grand Hotel Retromadár illetve az előadás előzményeként felfogható Retromadár blokknak csapódik és a forró aszfaltra zuhan című produkcióját értékelte. Méghozzá nagyon jól,feltéve ugyanazt a kérdést,amit a rendező:mi,egyszerű emberek,a történelem mellékszereplői,mikor számolunk le a diktatorikus politikai rendszer emlékével,a huszadik századi múlttal?Nehezebb megszabadulni egy tapétától,mint tudomásul venni,hogy az ország vezetőjét mostantól nem XY-nak,hanem NZ-nek hívják. Érzelmileg manipulált társadalomban élünk,az elengedés pszichológia attitűdje még nem alakult ki. Mint egy búvópatak,időről időre visszatérnek a már-már elfeledett múlt bizonyos elemei.Nem tudunk csak úgy szakítani a múlttal. Miután elolvastam a Magyar Narancsban megjelent kitűnő kritikát,megnéztem az előadást online,a Tompa Miklós társula

 Dobrudzsa Románia területén található, a Duna és a Fekete-tenger által határolt terület. Van ugyan szomorú történelmi múltja, de itt most nem erről szeretnék beszélni, hanem ennek az Európában egyedülálló vidéknek elképesztő természeti szépségeiről. Az Erdélyi Gyopár című turisztikai folyóirat 2005/6. számában jelent meg egy nagyon jó cikk, Madarak az őszi Dobrudzsában címmel, szerzője Szabó D. Zoltán illetve a fotós Jakob Augustin. Remekül megfigyelhetők Dobrudzsában a madarak élőhelyei, táplálkozásuk, viselkedésük. Nagyon fajgazdag vidék ez, a cikk az alábbi madárfajokról tesz említést: - vörösfarkú egerészölyv - békászó sas - kígyászölyv, - fekete és fehér gólya - héja - kékes rétihéja - búbos vöcsök - kuvik - búbos pacsirta - rózsás gödésny - füstifecske - ugartyúk - borzas gödény - fenyérfutó - havasi partfutó Nem akármilyen biodiverzitás. Ajánlom a cikket mindenkinek, aki valamilyen formában madarakkal foglalkozik. Feltétlenül el kell ide látogatnia! A cikk pedig, még egyszer mo

 1970 egy forró éjszakáján francia geológusok tartottak hazafelé a szaharai éjszakában. Amikor megálltak egy ponton,hogy helyzetüket meghatározzák,lenéztek a lábuk alá. Csodálatos és meghökkentő volt,amit láttak. Csontok mindenütt. A többiről már Maron Ferenc:Holtak városa a Szaharában című cikke számol be,mely a Delta ismeretterjesztő folyóirat 1972/5. számában olvasható. A francia geológuscsapat megtalálta a Szahara őslakóinak egyik temetőjét. Tintane és Chami területén,amely ma Mauritániához tartozik,megkezdődtek a rendszeres feltárások. A neolitikus korból származó leletek között akadt olyan halott,akinek kezét megkötözték. Kitaláljuk,hogy miért?

 Ha az ember angol vagy amerikai kórházi sorozatot néz,tudja,hogy az orvosjelölteket arrafelé rezidenseknek hívják és szólítják,és ezt ott mindenki rendben lévőnek találja. Ám a szó alkalmazása nem mindenki szerint helyes. Kezembe került az Orvosok Lapja 2008.szeptemberi száma,amelyben olvashatjuk Dr.Tóth Emil korábbi osztályvezető főorvos cikkét,melynek címe:Illemtan az egészségügyben. A kitűnő cikk végén a doktor úr kifejti,hogy szerinte a "rezidens"szó használata a magyar orvosi gyakorlatban helytelen. A szó latin eredetije ugyanis a resideo,amely ügyintézőt,helytartót jelent. Tóth Emil doktor úr szerint jobb lenne a "gyakornok","orvosgyakornok"szó vagy a "központi gyakornok"kifejezés használata.  Önnek mi erről a véleménye?

 Amióta intézményes irodalomoktatás létezik hazánkban,folyik a vita arról magyartanárok,középiskolások(és nyugodtan ide vehetjük még az irodalomtudósokat,politikusokat,oktatáskutatókat,szülőket és még sok mindenkit) között,hogy kell-e középiskolában a régebbi korok magyar irodalmát tanítani. Az egyik tábor szerint ezek a szövegek túl nehezek egy középiskolásnak. A másik tábor szerint az mégsem járja,hogy úgy érettségizzen le valaki,hogy nem olvasott Csokonait,Jókait,Mikszáthot. Szeretném leszögezni,hogy jómagam ezzel a "másik tábor"-ral értek egyet.  Olvastam az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Jéga-Szabó Krisztina:Legendahántás című írását. Szerző egy könyvismertetésbe ágyazva fejti ki véleményét a kérdésben.Minden magyartanárnak javaslom a cikk elolvasását.Hogy mi a véleménye Jéga-Szabó Krisztinának a tanítsunk-avagy ne tanítsunk kérdésben,azt itt most leszek olyan szíves nem elárulni.Akkor mi értelme volna a teljes cikk elolvasásának? Van egy kis szellemi

 A Kistermelők Lapja 2022.augusztusi számában jelent meg Wekerle László:Feléledhet a háztáji sertéstartás című cikke.Számomra döbbenetes adatokat közölt. 2005.decemberében Magyarország sertésállományának 60 százaléka gazdasági társaságok,40 százaléka magánszemélyek kezén volt. 2019.decemberében a sertésállománynak már 81,6 százaléka volt gazdasági társaságok kezén,18,4 %-a egyéni gazdálkodóknál. A helyzet az,hogy a falusi magánháztartások közúl egyre kevesebben tartanak sertést. Szerző szerint ennek három oka van.1. A fiatalok egyre inkább otthagyják a falvakat 2. Sokkal egyszerübb megvenni a sertéshúst a szupermarketben 3. A sertéspiacon folyton változnak a felvásárlási árak-többnyire nem a termelők javára. Wekerle László szerint az lehetne a megoldás,ha a külónböző,ezzel foglalkozó egyesületek összefognák a gazdákat. Valamint újra kellene nyitni az úgynevezett vágópontokat. Az sem rossz ötlet,hogy a megszokott 100-110 kilogram helyett 130 kilogramm testsúlyra hízlalják a sertéseket.

 Szakcsi Lakatos Béla,a magyar és az egyetemes jazz-muzsika kiemelkedő alakja 2022.októbere óta nincs köztünk. Az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Végső Zoltán tollából olvadhatunk a kitűnő zongoristáról kitűnő cikket-mely,sajnos,egyben nekrológ is. Végső szerint Szakcsi Lakatos legfőbb érdeme az,hogy a magyar jazz 30 éves lemaradását behozta-azért szerintem lennének,akik ezzel a "30 éves lemaradás"-szókapcsolattal vitába szállnának. Kiemeli,hogy Szakcsi Lakatos 4,rendkívül sikeres lemezt jelentett meg Amerikában. Méltatja,hogy a cigányfolklór elemeit is beültette zenéjébe. Szól a kitűnő muzsikus által rendkívül kedvelt hangszerekről,a Hammond és Fender orgonákról,valamint Szakcsi Lakatos Chick Coreával való remek munkakapcsolatáról. Kiemeli a zenész rendkívüli emberi tulajdonságait,segítőkészségét. Remek nekrológ,mely egyben szakmai-emberi portré is. Máris megyek a legnépszerűbb videómegosztó portálra,és nézegetem Szakcsi Lakatos videóit.