Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogy rohan az idő...A Falu, város ,régió című tudományos folyóirat 1999/6. száma közöte Páhy Anna tervező gyakornok írását,Kétszázak klubja címmel. A lényeg:egy táblázat tartalmazza az 1999-es Top 200 magyar cégek listáját, árbevétel szerint. Hogy is néz ki az élmezőny? 1. Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt. 2. IBM Storage Products Ipari Vámszabadterület Kft. 3. Magyar Távközlési Rt. 4. Magyar Villamos Művek Rt. 5. Audi Hungária Motor Kft. 6. Philips-csoport 7. Opel Magyarország Járműgyártó Kft. 8. Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt. 9.Magyar Államvasutak Rt. 10. Metro Holding Kft. Néhány további érdekes helyezés: 16. Magyar Posta Rt. ... 25. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. ... 27. Paksi Atomerőmű Rt. ... 34. Budapesti Közlekedési Rt. ... 39. Szerencsejáték Rt. ... 41. TITÁSZ Rt. Hát, ők voltak 1999-ben a legjobbak között. Többségük ma is működik, legfeljebb átszervezetten, vagy más tulajdonossal, más néven. 

 Majd'minden nyelvben valamilyen közmondás arra, hogy " Gyakorlat teszi a mestert". Minden nép, már ősidők óta tudja, hogy ha valamilyen tevékenységet, legyen az munka, sport, gyakran,rendszeresen művelünk, akkor - egyre jobb minőségben fogjuk azt művelni - egyre gyorsabban hajtjuk végre az egyes feladatokat.  Amikor a huszadik század elején megjelent a futószalag, ezzel egyidőben megjelent a munkapszichológia tudománya is. Azzal foglalkozott, hogy egy szalagmunkás egy mozdulatot hány másodperc alatt végez el. Ford üzemei nagyon kiszámítottan, mondhatni: tudományos alapon működtek. Feltételezték, hogy a gyakorlottabb munkás pontosabban és gyorsabban dolgozik, mint a gyakorlatlan.  Vajon igazuk volt? A HVG ( szokás szerint csak a főoldalt linkeljük, tessék olvasni... hvg.hu ) 2018.augusztus 23-i számának 32. oldalán, a sajtó-szakmában csak " kis színesnek" nevezett hírek között találtam egy nagyon fontos cikket. Az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói azt vizsgá

 Az elmúlt napokban a világ vezető írott és elektronikus médiatermékei tele voltak Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi ötletével. A humoristából és tévéproducerből elnökké avanzsált, jelenleg legnehezebb feladatával bírkózó politikus szerint Ukrajnát fel kell venni az EU-ba. A személyes vonatkozásokon túl- politikai elit vagyonmentése, stb.- igazán nem látom okát annak, hogy Ukrajnát éppen most felvegyék az EU-ba. Rendkívül korrupt, gazdaságilag alacsonyan teljesítő, környezetvédelemben igen gyenge teljesítményt mutató országról van szó. Semmi értelmét nem látom ennek a dolognak. Ugyanakkor érdemes lenne folytatni a csatlakozási tárgyalásokat, és amint megfelel Ukrajna a követelményeknek, felvenni. De csak akkor, hamarabb nem. 

Mindenki, aki a gazdasági életet gyakorlati módon is művelte, vagy van saját lakása,találkozott már olyan helyzettel, hogy valami elképesztő bolond helyre kell valamit felszögelni- de vagy a szög nem elég hosszú, vagy a kalapáccsal nem tudjuk megközelíteni a kívánt pontot. A Kádár-korszakban Magyarországon népszerű Ezermester folyóirat 1972/10.számának 25. oldalán, a Nemzetközi ötletbörze rovatban van egy elképesztően jó megoldás erre a problémára. Fogunk egy csövet, vagy cső alakú valamit, aminek átmérője megegyezezik a szög fejével. Ezután veszünk egy rudat. a csőbe bedugjuk a szöget, a rudat pedig a cső végére.Tehát: -----==========--------- szeg  cső               rúd A rúdra ütünk a kalapáccsal, amely ütés előrelendíti a szeget, amely így beáll a falba. Elvileg. Már csak a megfelelő rúd alakú valamit és a megfelelő cső alakú valamit kell megtalálni, tartok tőle,hogy nem minden háztartásban vagy irodában akad ilyesmi. De azért az ötlet jó, a folyóiratot pedig érdemes lenne felélesz

 Olvasom a napi.hu online gazdasági folyóirat Jóval nagyobb a baj, mint egy évvel ezelőtt című cikkét ( Szerzője Komócsin Sándor, feltöltve 2021.május 17., hétfő). A cikk Szerzője amerikai gazdasági elemzőkre hivatkozva azt állítja, rendkívüli gazdasági nehézségek várhatók, a koronavírussal összefüggésben. Ehhez a kitűnő, jól megírt cikkhez szeretnék az alábbiakban néhány gondolatot hozzáfűzni.  Ott van először is a vállalatok készletfelhalmozása. A legtöbb nagy óriáscég úgy számol, hogy még 2022-ben is nyögjük a vírus hatásait, ezért aztán bespájzolt: rézből, műanyagból, kávéból, és mint az USA-ból érkező legutóbbi hírekből tudjuk, benzinből is. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor máris elmondhatjuk:globális hiánycikkek keletkeztek- létrejön tehát a nagy közgazdasági paradoxon, a kapitalista hiánygazdaság. Nálunk, Magyarországon, már a szocializmus idején megtapasztaltuk, milyen is egy jó kis hiánygazdaság, amikor pl. egy város összes hentese közül csak egynél lehet kapni csi

A Napi Gazdaság internetes oldalán, a napi.hu -n, olvastam Domokos László cikkét ( Elszálltak az árak, ezzel számolnak a magyarok; megtekintve 2021.május 11.9 óra 9 perc). Elgondolkodtatott. Azért gondolkodtatott el, mert visszaemlékszem boldogult és elég régi gyermekkoromra, amikor is szüleim álandóan az " áremelésekre" panaszkodtak. Valóban úgy tűnt, hogy emelkedtek a kiskereskedelmi fogyasztói árak: drágult a csoki, a Matchbox, a játékkártya, szóval, minden, ami egy gyereknek kellhet, innen tudtuk, hogy a szüleink igazat beszélnek. Emelkedtek az árak.  Aztán pár év múlva jött az egyetem, és megtanultam, hogy az árak nem mindig úgy emelkednek, ahogy azt a fogyasztók érzik. Sokszor túlpesszimistáskodjuk- aú, új szót alkottam...- a dolgokat, magasabbnak érezzük a terheket, mint amilyenek valójában. Nagyobb áremelést érzékelünk, mint amilyen a hivatalos adatokból kiderül.  Domokos László cikke szerint a magyarok 59 százaléka érzi úgy, hogy az utóbbi egy évben infláció felett ,

 Ha össz-európai ügyekben kívánok tájékozódni,rendszerint az euronews.hu oldalt látogatom. Pontos,nem elfogult,tényközlő. Egyik kedvenc médiapiaci termékem. Nagyon okos,intelligens cikkben számolt be (megtekintve 2021.február 22.,11 óra 06 perc)az euronews.hu hírportál arról,hogy az Európai Bizottság irányelveket fogadott el Európa jövőbeni,a koronavírus-járvány időszakát követő gazdaságpolitikájáról. Ezek között első helyen szerepel a gazdaság újraindítása a Covid-19 járvány után. Engedtessék meg nekem annyi szubjektivitás,hogy elmondjam:Európában mindenki úgy gondolja,hogy újra kell in dítani a gazdaságot.Csak éppen mindenk állam,minden politikai erő és minden egyes személy másképp gondolja ezt az újraindítást. Van olyan ország,amely a belső fogyasztást élénkítené,van,amelyik az exportot. Van,ahol a régi rend helyreállításáról beszélnek a politikusok,van,ahol azt igyekeznek elfogadtatni a közvéleménnyel,hogy a járvány után minden másképp lesz. Van,ahol a infokommunikációs szektor erő

Kína gazdasági sikerének okát már sokan,sokféleképp elemezték.Érdekes elolvasni Jordán Gyula írását a História történelmi folyóirat 2002/1.számának 3-6.oldalán.Jordán Gyula történetileg elemzi Kína 20.századi fejlődését,s a zsákutcák (nagy ugrás,kulturális forradalom) ellenére optimista. Úgy véli,Kína békés politikai rendszerváltással felzárkózhat a kistigrisek mellé. Szerző optimizmusa a cikk megjelenése óta nagyrészt igazolódott. Van egy mondat ebben az írásban,amin érdemes ekgondilkodnunk. A szocializmus idején a szovjet tömb országainak munkaereje 75 százalékban az iparban tevékenykedett,míg Kína munkaerejének 75 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A szocializmusban az ipar a hagyományos iparágakat és az azokkal foglalkozó gyárakat jelentette. A kínai munkaerőnek nem kellett végigszenvednie a hagyományos iparágakról a 21.századi iparra- inkább jobb úgy nondani:iparból a tercier szektorra való átállást. A világ legnagyobb országának lakossága jelentős részben a mezőgazdaságból

2020.március 9.:Az egész világon zuhantak a tőzsdei árfolyamok köszönhetően a koronavírusnak, illetve a nyersolajárak drasztikus csökkenésének. A magyarországi média mindezt agyonhallgatta, kivéve a Világgazdaság című szaklapot. A 2020.március 10-i szám címlapon hozza az eseményeket ( nem mellékesen: a címlapon virító öltönyös-szakállas bróker úr igecsak figyelemfelkeltő). Részletesen elemzi az olajár- csökkkenés okát ( Czwick Dávid írása az újság 6. oldalán nagyon okos, példaértékű, laikus számára is közel hozza a témát). A lényeg: Oroszország összeveszett az OPEC-el. Szaúd-Arábia hordonként 6-8 dollárral csökkenti a nyersolaj árát. Az viszont már kevésbé derül ki, pontosan hogyan is befolyásolja a koronavvírus ezt az egész folyamatot. Az olajválság ( pontosabban: a legújabb olajválság) 10-15 százalékos esést hozott a tőzsdéken. Szó esik arról is, milyen esélyeket kap a MOL ebben az új válságban. A megkérdezett szakértő szerint a finomított termékek ( magyarán szólva:a benzin) ár

A HVG 2019.október 3-i számának 28-30. oldalain olvashatjuk Weyer Béla kitűnő, olvasmányos, mégis pontos cikkét, mely a német gazdaság perspektíváját tárgyalja. Weyer egyetért a német elemzőkkel abban, hgy három alapvető baj fenyegeti Európa legnagyobb gazdaságát: - exportlehetőségek szűkülése - túlzottan nagy megtakarítási arány - Brexit. Alapvetően igazak is ezek a vélemények. Mégis, azt gondolom, még egy okot hozzá kellene tennünk: ez pedig a gazdasági folyamatok mögött meghúzódó szellemi tényezők együttese. Németország az utóbbi években a globalizmus útjára lépett, a globalizmus pedig- főleg az elején- nagyon drága. Egymáshoz össze nem illő embereket, elemeket, mindenféle tényezőt kell közös nevezőre hozni. Ez pedig mindig macerás. Sokba kerül. Meggyőződésem, ha Németország őrizte volna nemzetállami jellegét, az kevesebb jóléti kiadással járt volna. Ezáltal több jutott volna-másra. Itt a főoldal linkje: hvg.hu

A Gyermekünk című folyórat 1987/8. számában nagyon érdekes és szerintem még sokáig aktuális cikk jelent meg Rab László és c. Varga Sándor tollából. Arról szól, hogy mi történik azzal a gyerekkel, akik bolti lopáson kapnak. Nehéz ügy, már a nyolcvanas években is az volt. A gyerekek még nem rendelkeznek gazdasági tudatossággal, nagyon könnyen kísérthetők, nagyon gyakran elönti őket az irigység, és hát szeretnek felvágni, menőnek lenni az osztálytársak előtt. Előfordul, hogy bemennek egy boltba, és nem tudnak valaminek ellenállni. Így hát ellopják. Aztán persze lelkiismeret-furdalásuk van, ahogy az kell. A nyolcvanas években hatályos jogszabályok szerint ilyen esetben azonnal értesítették az iskolát- mint a cikkből is kiderül- nagyobb kárérték esetén pedig fel is jelentették a gyereket. A cikkben nem kapunk egyértelmű választ arra, hogy mit is kell ilyenkor csinálni. Csak azt látjuk, hogy egyik érintett sem akar döntő lépést tenni, továbbpasszolják a felelősséget. Ön mit tenne, ha

Legalábbis Porosz Tibor nevű ( vagy álnevű) Szerző szerint. Az Eszmélet című baloldali társadalomtudományi folyóirat régi, 4.számában Porosz Tibor azt bizonyítja be, hogy Sztálin volt a világ legnagyobb kapitalistája. Az Eszmélet folyóirat különben nem tartozik a fősodratú médiatermékek közé... Miért volt Sztálin kapitalista, pontosabban, miért volt a sztálinista rendszer kapitalista? Porosz Tibor szerint azért, mert Sztálin tulajdon nélküli bérmunkásokkal igyekezett modernizálni Oroszországot. Azt gondolom, ez egy kissé elméleties megállapítás, amely csak gazdasági dimenziókat vesz figyelembe. Porosz Tibor a kapitalizmus fogalmát kizárólag a gazdaságra vonatkoztatja, az ezzel kapcsolatos társadalmi dimenziókat kihagyja elemzéséből. Nem gondolom, hogy Sztálin Szovjetunióját egy lap alatt lehet említeni Angliával, Franciaországgal, vagy akár Németországgal. A sztálini Szovjetunióból ugyanis hiányzott egy nagyon fontos tényező, amely viszont a nyugat-európai országokban megvolt, ez pe

1989: Magyarországon és a kelet-európai térségben a nagy változások éve. Már nem kommunizmus,mert a Szovjetunió gyengül,  még nem demokrácia, mert a Szovjetunió még létezik. A Szabad Föld, a vidék lapja, akkoriban " Társadalompolitikai és családi hetilap" megjelöléssel futott. Korszakváltás volt ez a magyar sajtóban-médiában is. Még ott voltak a szocializmusra jellemző agitációs anyagok, de itt-ott már megjelent az őszinteség. A Szabad Föld 1989.április 25-i számának 2. oldalán leépítésről olvashatunk( a munkanélküliség mint a kapitalizmus jele), utána meg egy Rima mente nevű téesz sikereiről. A Gazdaság rovatban pedig arról történik dicsekvés, hogy a Tungsram részvényeit megvette egy osztrák cég. Szóval, a letűnő múlt és a születő jelen egyszerre. Ami a tragédia az egészben: az intellektuálisan jóval az átlag felett mozgó újságírók sem tudtak különbséget tenni a születő világ potenciálisan jó és potenciálisan rossz jelenségei között. Ünnepeltek mindent, ami reform. A 9.

Az általam egyébként nagyon tisztelt Bod Péter Ákosnak jelent meg cikke a Világazdaság üzleti napilap 2018.június 6- számának 8.oldalán. Ebben a Szerző az olasz kormányváltást elemzi, gazdasági szempontból. A mondatokból az tűnik ki, mintha Bod Péter Ákos szerint az olaszok euroszkepticizmusa eredményezett volna kormányváltást. Pedig nem. A Csizma lakosainak abból lett elegük, hogy az egymást követő hivatalnok-kormányok nem tudtak mit kezdeni az illegális bevándorlókkal. Most, hála Salvini belügyminiszternek, az illegális migránsokat ki fogják toloncolni. Legalábbis az ígéretek így hangzanak. Az olasz kormányváltás tehát nem azért következett be, mert az árfolyam így, az eurózóna meg úgy, hanem az olaszok meg akarják védeni saját hazájukat. Szerintem. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Isten nevében: keresztenyeknek.blogspot.com

Érdemes tavalyi gazdasági lapokat is nézegetni- kap az Olvasó egy képet arról, mit is terveztek a cégek, és mit sikerült abból megvalósítani. A Figyelő 2017.május 4-10. számában jelent meg Halaska Gábor írása, melyben összefoglalja, hogyan is akarták megvalósítani a világ vezető webáruházai a logisztikai feladatokat. Trump amerikai elnök szinte könyörgött Mr.Ma-nak, az Alibaba vezetőjének, hogy engedjenek már be amerikai cégeket a kínai piacra. Az Amazon és az Alibaba is raktárbázisokat szeretett volna kiépíteni szerte Európában. A magyarok és a horvátok is szeretnék, ha az Alibaba logisztikai központ náluk lenne. Hát, ezek voltak a tervek. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXXXXX óvatosan... penzugyitanacsok.blogspot.com

A Pesti Napló 1900.január 3-i számában érdekes vezércikket olvashatunk. A Szerző megállapítja, hogy " Magyarország lakosainak nagy többsége minden rendszeres számítás és gazdasági önfegyelmezés nélkül éli mindennapjait..." Olvasható, hogy az 1899. év nem volt jó a részvénytulajdonosoknak, de a Szerző hozzáteszi: az árfolyam visszaesésében...nagyrészt csupán képzeleti értékek megsemmisülését szemlélhetjük"..." A fantázia bizonyos könyvelési vagyonértéket hozott létre..." Tehát: 1. A magyar lakosságnak már akkor sem volt pénzügyi kultúrája             2. A virtuális gazdaság már akkor is élesen elkülönült a reálgazdaságtól

Nem feltétlenül egészséges, hogy a média bizalmatlanságot kelt a bankok, biztosítók, pénzintézetek iránt. Igaz, hogy az elmúlt időkben nem mindig viselkedtek etikusan, de be kell látni: kapitalista gazdaság nincs pénzintézetek nélkül. Ezért aztán nem a bankoktól, csak a tisztességtelen bankoktól kellene elhatárolódni. Korrekt banki és biztosítási tippek: 06 20 537 6160

A Népszabadság baloldali irányultságú, országos terjesztésű napilap. A 2011.május 6-i szám tartalmából: Orbán Viktor Németországban Angela Merkellel tárgyal, Merkel dícsérte Magyarországot és a befektetők figyelmébe ajánlotta. Az LMP mediátorokból álló különítményt létesítene az etnikai problémák megoldására. Tunéziában vádat emeltek az elnök ellen. A forradalom óta 55 párt alakult. Ártatlannak vallja magát Képíró Sándor volt csendőr, akit az újvidéki vérengzésben történő részvétellel vádolnak. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint még csak tervek léteznek a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban. Jók a gazdasági kapcsolataink Kínával, de a magyar passzívum igen nagy. A benzinár 400 forinthoz közelít. Sport: A közvélemény többsége a Barcelona győzelmét várja a BL-döntőn.