Munkapszichológia: gyakorlat teszi a mestert?

 Majd'minden nyelvben valamilyen közmondás arra, hogy " Gyakorlat teszi a mestert". Minden nép, már ősidők óta tudja, hogy ha valamilyen tevékenységet, legyen az munka, sport, gyakran,rendszeresen művelünk, akkor
- egyre jobb minőségben fogjuk azt művelni
- egyre gyorsabban hajtjuk végre az egyes feladatokat. 

Amikor a huszadik század elején megjelent a futószalag, ezzel egyidőben megjelent a munkapszichológia tudománya is. Azzal foglalkozott, hogy egy szalagmunkás egy mozdulatot hány másodperc alatt végez el. Ford üzemei nagyon kiszámítottan, mondhatni: tudományos alapon működtek. Feltételezték, hogy a gyakorlottabb munkás pontosabban és gyorsabban dolgozik, mint a gyakorlatlan. 
Vajon igazuk volt?
A HVG ( szokás szerint csak a főoldalt linkeljük, tessék olvasni...hvg.hu) 2018.augusztus 23-i számának 32. oldalán, a sajtó-szakmában csak " kis színesnek" nevezett hírek között találtam egy nagyon fontos cikket. Az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói azt vizsgálták, a gyakorlattal együtt jár-e a munkafolyamat ( azaz a mozdulatok) gyorsulása.
Egy alaptevékenységet, amely számítógéphez kapcsolódott( hagyományos lövöldözős játékban kellett eltalálni egy objektumot),elsőre átlagosan 215 millisecundum alatt végeztek el az önkéntesek. Viszont, ha engedték őket a mérés előtt gyakorolni, akkor 20-30 millisecundummal gyorsabban történt meg a mozdulat helyes elvégzése. Tehát, hiába engedték a kísérleti alanyokat az éles mérés előtt gyakorolni, a " munkatempó" mindössze 10-15 százalékot gyorsult. 
Hát, ez nem tudom, jó hír-e a szalagmunkával foglalkozó cégeknek, számomra ez az adat, ez a csökkenés nem tűnik soknak. Viszont, ha egy terméket négy-öt mozdulattal állítanak elő, akkor a 4x10-15% már igenis sok, ennyi időt nyerhet a munkaaadó, ha gyakorlott dolgozókat alkalmaz.Vagy, ha türelmes a kezdővel,s hagyja, hogy az új dolgozó gyakorlottá váljék. 
Érdemes lenne a hazai sajtónak, médiának egy kicsit részletesebben foglalkozni a dologgal, hiszen egész gazdasági életünket érintő témáról van szó. Tehát a kérdés: a gyakorlat növeli-e a munka gyorsaságát? S ha igen, mennyivel?

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Környezetvédelem és adórendszer- ritkán hallunk erről a médiában

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk