Írott és elektronikus média régen és ma

 A HVG hetilap 2022.június 9-i számában jelent meg egy interjú Cser-Palkovics Andrással,Székesfehérvár polgármesterével. A szokásos,önkormányzatokkal és városfejlesztéssel kapcsolatos ügyek mellett (iparűzési adó stb.),szó esik kormány és ellenzék egymáshoz való viszonyáról is. Cser-Palkovics két nagyon fontos dolgot mond ezzel kapcsolatban:1.A hatalomra került politikai erőnek gesztusokat kellene gyakorolnia az ellenzék felé,az ellenzéknek pedig támogatnia kellene bizonyos kormányintézkedéseket 2. A vidéki városokban sokkal jobb kormánypártok és ellenzéki pártok együttműködése,mint a fővárosban.Arról nem szól a polgármester,miért van ez így,de szerintem minden értelmes,a magyarországi politikára kicsit is figyelő Olvasónak vannak erről sejtései. Vagy talán:élményei.  Az interjú remek,magasan kiemelkedik a mai magyar újságírás átlagából. Gratulálok Hamvay Péternek,szép munka volt!

 A Kincskereső című,fiataloknak szóló irodalmi folyóirat 1996.októberi számában Eörsi László az 1956-os forradalom és szabadságharc gyermek-hőseiről emlékezik meg. Igen,voltak ilyen hősök,írja,de konkrét személyeket nem nevez meg. Azt viszont leírja,hogy kevés a dokumentum ezekről a gyerekekről. Inkább csak általánosságokat említ,ez pedig történelmi témájú írásnál nagyon zavaró. Azt sem magyarázza meg,ki az a Balogh Andris,s miféle versről van itt szó. A legmeglepőbb viszont az,amit Eörsi Mansfeld Péterről leír. Az ő interpretációjában Mansfeld egy autótolvaj banda feje,aki csak később lesz forradalmár. Ennek ellentmond,hogy gépjárművel fuvarozott forradalmárokat. Szóval,Mansfeld itt,ebben az interjúban,egy olyan jég hátán is megélő csibész. Nem tudom. Más történészek mást mondanak. 

 A Nők Lapja 2018/23.számában olvashatjuk Schäfer Erzsébet kitűnő interjúját Iain Lindsay újonnan kinevezett budapesti brit nagykövettel (Az élet nem egy főpróba,20-22.oldal). Lindsay egy rendkívül rokonszenves,laza,középkorú úriember,aki láthatóan igen jól prezentálja magát a sajtóban,médiában. Mindemellett szereti is Magyarországot,Juhász Gyulától és József Attilától szaval verseket,komolyan tanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv nyelvtana nehezebb,mint a japáné. Konkrét politikai kérdésekről ebben az interjúban nem esik szó,elvégre mégiscsak egy magazinról beszélünk. Mindenesetre,Lindsayról kiderül,hogy nem az a karót nyelt politikus,hanem igazi,őszinte ember. És ez a lényeg.

 A Nők Lapja 2021/41. számában olvashatják Szegő András interjúját, a 90.életévét betöltött legendás filmrendezővel, Mészáros Mártával. ( "Iskola helyett moziba jártam"). A nagyszerű interjú legfontosabb témái, elemi a következők: - Hogyan éli meg Mészáros Márta a 90.évet? - Törőcsik Marihoz való viszonya, az Aurora Borealis című film - Mészáros Márta kirgizisztáni gyermekkora, személyes és családi tragédiák - Színészek kiválasztása - Hogyan látja a rendező mestersége pillanatnyi helyzetét? - Hogyan és mit tanult Jancsó Miklóstól? - Fog-e még filmet készíteni Mészáros Márta? Az interjúból egy nagyon rokonszenves, kedves, emberszerető életigenlő asszony arcképe rajzolódik ki. Kitűnő cikk, bárcsak minden sajtó- és médiaanyag legalább ilyen színvonalú lenne! Gratulálunk Szegő Andrásnak és a Nők Lapjának!  A Nők Lapja weboldala itt található.  És Isten éltesse még sok évig Mészáros Mártát! 

 Az mta.hu  honlapon olvashatjuk az Aranybulláról szóló interjú 2. részét. Ezúttal II.András egész uralkodása, annak értékelése a téma. Zsoldos Attila történész egészen más megvilágításba helyezi mindazt, amit az iskolában András király bitokadományozó politikájáról, vagy éppen a Bánk bán-féle összeesküvésről tanultunk. Szó esik a keresztes hadjáratokról, illetve a Halicsért folyó évtizedes hároúságokról is. Megtudjuk, miért értékelte az utókor IV.Bélát pozitívan, II. Andrást pedig negatívan.Az a tény is sokak számára újdonság lesz, hogy II.András adta ki az első városprivilégiumot 1230-ban. Az interjú igen érdekes szellemi kalandozás a magyar történelem " bugyraiban". Akit érdekel Magyarország középkori története, semmiképp se hagyja ki ezt a remek interjút! 

 Az 1222-ben, II .András király uralkodása idején kibocsátott, később többször módosított magyar Aranybulla hazánk történelmének egyik legfontosabb forrása. Mégis,- vagy talán éppen ezért- számtalan esetben értelmezték, újraértelmezték, ide vagy oda helyezték a hangsúlyt.  Hol tartanak ma az Aranybulla-kutatások? Hogyan vélekedik a mai történészgeneráció erről az Európában is egyedülálló történelmi dokumentumról? Erről olvashatnak elképesztően izgalmas interjút Zsoldos Attila történésszel, az Árpád-kor egyik legjelesebb magyar szakértőjével, a Magyar Tudományos akadémia weboldalán, az  mta.hu -n. Aki valamilyen szinten foglalkozik történelemmel, akár tanár, diák, egyetemi-főiskolai hallgató, vagy éppen amatőrként érdeklődik a középkor rejtelmei iránt, feltétlenül olvassa el az interjút! Kihagyhatatlan. 

 A Nyitott mondat a Népszava c.napilap kulturális melléklete. A 2020.november 6-i számban Rácz I.Péter készített nagyinterjút Herczeg Szonja iróval. A Képzeletbeli ház című,rövid történetekből álló regény szerzője elmondja,hogy könyvének fő mondanivalója az,hogy a mentális betegségben szenvedő emberek is lehetnek teljesértékű tagjai a társadalomnak. A szorongással,pánikbetegséggel küszködő emberek olykor feketébben,pesszimistábban látják a világot,de erről nem ők tehetnek,ez a betegségük része. Herczeg Szonja szerint a magyarországi ellátórendszer gyenge,nem mindenki jut el terápiára azok közül,akiknek szüksége lenne rá. Szó esik még az interjúban alkotási módszerről,közösségi médiáról,influenszerekről(nem egy-egy konkrét személyről,hanem általában a jelenségről),valamint arról,mit gondol Herczeg Szonja,milyen lesz a világ 2035-ben.  Remek interjú,ritkaság a magyar sajtóban,médiában. Rokonszenves interjúalany,aktuális és általános témák megfelelő aránya,releváns,az olvasók túlnyomó töb

 A H.O.M.E designmagazin 2019.január-februári számában olvashatunk egy interjút Kovács D. Barnával, a Barna Architects vezetőjével. Az interjú közepén mondja el szakmai filozófiáját az építész. Szerinte az építészet 50 érzelmi szint és 50 % műszaki szint. Igaza van, legalábbis szerintem, a laikus szerint. Az építészet ugyanis: a kommunikáció egy fajtája. Az alkotó vagy alkotócsoport egy épületen keresztül kommunikál egy egész tömeggel. Elmond valamit a városnak, a családnak, az intézményi megrendelőnek. A hatásos kommunikáció pedig megfelelően formába öntött érzelmeken alapszik. A formába öntés módszere, na az a tanulható. Mi, magyarok, vajon jól kommunikáló csapat vagyunk? Az utóbbi években szerintem már fejlődött az általános magyar kommunikációs kultúra, de inkább csak az audiovizuális és a narratív színtereken.Még nem tanultuk meg, hogyan kell építészeti alkotásokat- térbeli formákat- úgy igazán, szívünk-lelkünk mélyéig hatolóan befogadni. Mert az építészet alkotás, tehát egyúttal

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró

 A 168 Óra című hetilap I. évfolyamának I. száma 1989.október 24-én jelent meg. A magyarországi média akkor kezdett el foglalkozni 1956-tal. A hetilapban ( és az ahhoz kapcsolódó rádióműsorban) Rádai Eszter kérdezte Konrád Györgyöt, a neves magyar írót, A látogató című, korszakteremtő könyv alkotóját,  az 1956-os forradalomról ( illetve akkor, Pozsgai Imre nyomán, népfelkelésről). Arról, hogyan emlékeztek rá, akkor, amikor nem lehetett emlékezni. Erről szól ez a rövid interjú. Nagyon tetszik Konrád György válasza. Nem nagyítja fel saját szerepét, nem csinál hőst magából. Elmondja, hogy inkább a " magánélet szférájában" zajlott az emlékezés. Ő például, egyedül, magamagában, többször is végigjárta a fontosabb helyszíneket. Ahogy ma, a 21.században, mondanánk: emlékező túrát tett.  Jelképes számomra ez a válasz. Egyszerű, szerény. Meggyőződésem, hogy a pesti emberek többsége, ha emlékezett egyáltalán 1956-ra, pontosan így tett. Csak később, amikor már divat lett dicsekedni minde

 A magyar írott sajtó és elektronikus média az 1970-es években valamelyest nyitottá vált. Már lehetett beszélni apróbb hibákról,már nem tartóztatták le az újságírót,ha valami kisebb apró-cseprő negatívumról írt.  Példának okáért egyre többet beszélt a média Magyarország eladósodásáról,arról,hogy tartozunk a szovjeteknek is,meg a Nyugatnak is. A politikai és gazdasági vezetés-a Kádár-korszakban ez részben fedte egymást-1975-ben újabb hitelfelvételről hozott határozatot. A közvélemény,a suttogó pesti propaganda pedig megijedt... Ezért aztán Timár Mátyás,a Magyar Nemzeti Bank(MNB) akkori elnöke egyfajta "nincs semmi baj,a szekér halad"-hangvételű,kincstári optimizmust sugárzó interjút adott az akkori idők vezető írott sajtótermékének,a Népszabadságnak. (1976.július 14.). Az interjúban, némileg célzott kérdésre válaszolva az MNB elnóke elmondta,hogy azért kellett nyugati hitelt felvenni,hogy 1. Kompenzáljanak bizonyos veszteségeket-ezt a sorok között olvasni akaró Átlagolvasó úgy

 Még a nagy írókkal is megesik,hogy félreértik őket. Gilbert Keith Chesterton a 20 század első felének brit bestseller-írója és irodalomtörténésze volt. 1936-ban,egy nappal halála előtt az Illustrated London News c.lapban interjú jelent meg vele.  Az interjúban Chesterton szól Az ember,aki Csütörtök volt című regényéről. Elmondja,hogy voltak olyan olvasók,akik a könyv egyik szereplőjét Isten allegóriájaként értelmezték. Az író szerint ez hibás értelmezés. A könyv alcíme ugyanis ez:Rémálom. Márpedig,érvel az író,Istent nem szerepeltetné egy rémálomban.  Na,ezért kell elolvasni az alcímet.

 Hogy ennyire nyitott és sokoldalú. Pedig van rá példa,hogy világi egyetemeket megszégyenítő nyitottsággal,mégis,eredeti keresztény szellemiségét megőrizve működjön egy protestáns egyetem bölcsészkara. A Reformátusok Lapja 2020.szeptember 13-i számának 12-14.oldalán olvashatjuk T. Németh László kitűnő interjúját Horváth Gézával,a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának dékánjával. A cikkből olyanok derülnek ki,mint pl.  - a bölcsészkar nincs alárendelve a teológiának -az egyetemen népszerű a japán nyelv szak,most készülnek a koreai nyelv szak akkreditációjára -nagyon sok hallgató jár pszichológiára -teljesen nyitottak az online oktatassal kapcsolatos problémák megoldására -a karon több,mint 50 kutatócsoport működik,ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő -Horváth Géza docens beszél Hesse-ről,Dürrenmattról,és -kapaszkodjanak meg!-Nietzschéről. Úgyhogy ennyit a protestánsok állítólagos gondolati bezártságáról...

Szenzációs cikket olvashatunk a Szabad Föld 2020.július 17-i számának 9. oldalán. Szűcs Gábor készített interjút Csányi Sándor tanszékvezető egyetemi tanárral,akinek a vadbiológia a szakterülete. Csányi Sándor az interjúban elmondja:a koronavírus hatására az emberek elkezdtek másképp viselkedni,visszahúzódtak,ezt pedig megérezték az állatok is. A vaddisznók a városok vemdégei lettek,a rendőrpalotát elfoglalták a vadkacsák. De sok egyébről szó esik az interjúban. Például arról,hogy Magyarország miért ennyire gazdag vadakban,hogyan próbálták a régi  Szovjetunióban háziasítani a rókát,vagy arról,miért tapadnak egyes állatokhoz,pl az aranysakálhoz,téves képzetek. Különösen az antropomorfizálás veszélyeire hívja fel a figyelmet a kutató. Szűcs Gábor és Csányi Sándor interjúja példamutató lehet a magyar sajtó és média munkatársai számára. Józan,kiegyensúlyozott,ugyanakkor közérdekű témát tárgyal és informatív. Bravó,Szűcs Gábor,bravó,Csányi Sándor,bravó,Szabad Föld!

Amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.02.27-i számának címlapján rövid hírben olvashatjuk, a bíróság 4 év 3 hónapra ítélt egy 67 éves asszonyt, mert kábítószert árult. Az ügyhöz az alábbiakat fűzném: 1. Talán megérne ez szégyenteljes ügy egy hosszabb tudósítást, elvégre még a mai médiában sem mindennap fordul elő hasonló hír.Akár még interjút is lehetne készíteni a " drognagyival". Vajon megbánta, amit tett? 2. Régebben a drogozás generációs bűncselekmény volt, mára már 0-99 éves kor között bárkit elkaphatnak ilyen cselekményért. 3. Nagyon helyesen döntött a bíróság. Minden eszközzel fel kell lépni a hasonló esetek ellen. Ez pedig a Hajdú-Bihari Napló internetes oldala: haon.hu

A Magyar Demokrata 2020.01.22-i száma interjút közöl Dr. Völgyesi Miklóssal, a Kúria volt bírájával, az interjút Ágoston Balázs készítette. A fő téma az utóbbi idők magyarországi médiáját élénken foglalkoztató bírói függetlenség. Völgyesi Miklós szerint valóban születnek olyan ítéletek, melyek " irritálják a közvéleményt". A jogász hangsúlyozza a bírói függetlenség fontosságát, kiemeli, hogy Magyarországon 1689 óta létezik független bírói hatalom ( ehhez azért recenzens hozzátenné:elég hosszú megszakításokkal, mint pl. kommunizmus időszaka. Dr. Völgyesi különösen aggályosnak tartja, hogy egyes bírók kirekesztenek szakértői véleményeket. Na, ennél kicsit időzünk el. Egy szerv, pl. a rendőrség, megrendel egy szakértői véleményt. Nyilván nem ingyen. A szakértő időben elkészíti a szakértői véleményét. Erre jön egy bíró, aki nem tudja, vagy nem akarja értelmezni azt a véleményt, ezért aztán mindenki meglepetésére bejelenti, hogy kizárja a szakértői véleményt, mert a rendőrség

A Magyar Nemzet polgári napilap- véleményem szerint a magyar média egyik zászlóshajója-  2019.október 25-i száma interjút közöl Fürjes Balázzsal, a kormány Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárával. Szó esik a Liger projektről, a következő vekben megrendezendő sporteseényekről. a fő téma persze az: hogyan fog együttműködni a kormány az ellenzéki fővárosi vezetéssel? A kormány, persze, korrekt próbált lenni. Aztán, hogy a projektek mennyire rendelődnek alá különböző politikai játszmáknk, nem tudni. Az a helyzet: nem vagyok pesti, de féltem Budapestet. Valami rosszat érzek, itt belül... magyarnemzet.hu

A The New York Times 1894.október 3-i számában interjút olvashatunk Sherlock Holmes detektívhős megalkotójával, Sir Arthur Conan Doyle-lal. A cikk elején azt emelik ki, hogy Doyle szenvedélyesen vonzódott a spiritizmushoz, ezért látogatott Amerikába ( valójban beteg feleségét vitte gyógykezeltetni). Maga az interjú eléggé rövid és felszínes, nem is maradt fenn az újságíró neve, ami az akkori médiaviszonyokat illetően eléggé szokatlan. Szóval, megkérdezik szegény írót, mit szól Allen Poe-hoz illetve más egyéb kollégákhoz, Doyle pedig sportszerűen elismeri érdemeiket. Ennyi. Fél hasáb az egész. Ma már le sem közölnének ilyen gyenge nívójú interjút. Ennyi. Tanulság nincs.

Azt gondoljuk, hogy a tanárait fenyegető netán tettleg bántalmazó agresszív diák a magyarországi rendszerváltás terméke. Azt gondoljuk, hogy abban az áldott jó kádári békeidőben soha nem fordult elő ilyesmi. Dehogynem! A Gyermekünk folyóirat 1986/8. számában interjút közölt Kozma Tamással, az Oktatáskutató Intézet tudományos tanácsadójával. ebben Kozma Tamás említ egy esetet, amikor az osztályozni kívánó tanárnőt a drága aranyos gyermekek tűzoltókészülékkel fenyegették. Arról nem szól az írás, mikor és hol történt ez, arra viszont kíváncsi lennék, hogy abban az időben, a liberális reformpedagógia kezdeti időszakában, milyen következménye lett a dolognak. például: kicsapták-e a gyermeket az iskolából. Aki tud valamit az esetről, írjon!

A Székelyföld kulturális folyóirat 2008.januári száma érdekes interjút közöl Sebők Klára színművésznővel. Számomra azért volr érdekes olvasni ezt az interjút, mert ha nekem, mert ha nekem, kis- magyarországi magyarnak azt mondják, soroljon fel öt jó színészt, akkor ilyeneket mondok, hogy Latinovits, Mensáros, Bessenyei, Ruttkai, Mészáros Ági- talán egyetlenegy " határon túli" sem lesz közöttük. Merthogy boldogult ifjúkoromban soha nem láttam határon túli színházak előadását. Sebők Klára elvezet bennünket egy másik színházi világba. Ahol nem a pongyola szórakoztatás az érték, és nem kizárólag a bevétel, hanem a magyar szó, a romániai magyarság kulturális képviselete. Nekünk, akik nem Ceaucescu Romániájában éltünk, ez szokatlan, akik onnan jöttek át, azoknak meg a mi kis kádárista Magyarországunk volt szokatlan, a maga kádárista protofogyasztói társadalmával, pazarló életmódjával, sok esetben szellemi igénytelenségével. Ez persze nem jelenti azt- és Sebők Klára sem ezt mondj