Írott és elektronikus média régen és ma

 Bevallom, nem igazán szeretek álmokkal foglalkozni. Az álom, szerintem,az többnyire irracionális valami, amely a való, éber élet mozaikjaiból épül fel. Többnyire nincs semmi terápiás haszna az álom-elemzésnek, ezt vallják manapság a pszichológusok és pszichiáterek is. Mégis, olykor erőt vesz rajtam a kíváncsiság, és bele-bele pislantok álmokkal foglalkozó cikkekbe, könyvekbe, média-anyagokba. A Csend Hangjai című spirituális magazin II.évfolymának 4. számában olvastam Czanik Csaba Árpád:Álmok elemzése, a spirituális és szellemi megközelítésben című cikk-sorozatának II.részére, melynek címe: Álmodó és a test. Leginkább az  álmok irányításáról szóló rész ragadott meg a cikkben. Merthogy, igen az emberek képesek irányítani saját álmaikat, erre amúgy azért van szükség, mert amit álmodunk, az hatással van ébrenlétünkre is. Czanik Csaba Árpád egy kétlépcsős módszert javasol álmaink irányítására. 1. Álmodd azt, hogy álmodsz! Hát, nem tudom, nekem már ez az első lépcső is okozhat gondokat, de

 Az ember igyekszik egészségesen étkezni. Ennek egy formája,amikor kifejezetten egy adott betegség vagy betegségcsoport ellenében táplálkozunk,igyekszünk olyan ételeket fogyasztani,amely megelőzi egy adott probléma kialakulását. A média ehhez minden támogatást megad,sőt,mondhatni elárasztja a nézőt,a hallgatót,az olvasót jótanácsokkal. A világ egyik legismertebb magazinja,a Reader's Digest 2009.áprilisi számának 28.oldalán Janis Graham tollából olvashatunk szembetegségek kialakulását megelőző táplálkozási trükköket. A cikk nagyon jó,tömör összefoglalás (bár tudomásom szerint a zöldhályog szót egybe kell írni, persze lehet,hogy tévedek),a lap szélén pedig az a kis képecske,egyfajta zöldség-saslik,kifejezetten inspiráló,hogy azt ne mondjam,étvágygerjesztő.  Szóval,Graham cikke szerint a zöldhályog ellen legjobb a sárgarépa illetve a leveles kel,szürkehályog ellen a narancslé,sárgafoltok ellen pedig a teljes kiőrlésű gabonafélék. Az nem világos,hogy gyógyító vagy pedig preventív célla

 Annak idején a média nagyon sokat foglalkozott a koszovói háború egyik rettenetes következményével:a taposóaknákkal. Nem maradt ki a sorból a Reader's Digest,a világ legolvasottabb magazinja sem. A 2000.októberi szám 96-102.oldalán olvashatjuk Stéphane Calmeyn írását, Kockázat az életért című cikkét, melyet én magam kitűnő írásnak tartok. Hogy miért? 1. Nagyon érzékeny és fontos a téma. A taposóaknák kérdésköre a világ sok országában okoz problémát. 2. Szakmai részleteket is közöl (megtudhatjuk,milyen a jugoszláv PROM-2 ugróakna,vagy hogy hol található az aknamúzeum,hogyan működik a higanyakna stb.),nyelvezete mégis közérthető. 3. Nagyon szépen és jól mutatja be a hősőket,az aknaszedésre kiképzett francia katonákat. Egyszerű hősökként,akik végzik a dolgukat.  4. Az írás felépítése:fokozatosan növekvő feszültség,drámaiság,majd a végén,a traktoros epizóddal,félig-meddig humoros feloldás. Nagyon jó. Calmeyn cikke az újságírás legnemesebb hagyományait követő riport. Gratulálunk! És pe

 A Reader's Digest magazin 2000.októberi számában olvashatjuk Andrea Barnetnek a Harlemi Kórusiskoláról írt cikkét. A Harlemi Kórusiskolát Walter Turnbull alapította. Az volt a cél,hogy nehézsorsú srácoknak,akiknek sok esetben hiányzik az apja,olyan iskolát alapítson,ahol közismereti és zenei tárgyakat egyaránt tanulhatnak. Nagy szervezőmunkával,óriási pedagógia érzékkel ezt meg is valósította. S hogy miért írtam azt,hogy a nehezebb utat választotta? A mai amerikai fiatalok zenéje a hip-hop és a rap,illetve ezek különböző változatai. Nos,Mr,Turnbull úgy gondolta,hogy ez nem elég. Klasszikus kórusműveket is előadnak,a repertoáron van Händel,Bach,méghozzá eredeti német szöveggel. Nem semmi. A klasszikus művek által a fiúk nevelődnek,megtanulnak öltözködni,viselkedni. És persze zenei műveltségre tesznek szert.  Na,ezért írtam a poszt címében,hogy a nehezebb út. Mert ez az. De a Reader's Digest cikke szerint sokkal eredményesebb.  Andrea Barnet kitűnő cikke egy kitűnő ember nagysze

 A Reader's Digest magazin 1997.áprilisi számának 127-134.oldalán olvashatjuk Martin Williams cikkét,melyben egy kínai dinoszauruszkutató,Tung Cseming munkáját mutatja be.  Megtudhatjuk,hogyan és miért lett Tung dinoszauruszkutató. Beszél mestereiről és arról,milyen ősi előítéletekkel(dinoszaurusz=sárkánygyík)kelett megküzdenie munkája során. Szó esik arról,partnerek-e a kínai ingatlanfejlesztő vállalatok a dinoszauruszkutatásban. Nem kerülhető ki a politika témája:a hatvanas években Tung is egy évet töltött a mezőgazdasági termelésben. Valamint olvashatunk jó sztorikat a leletekre ráfekvő öregemberről(azt hitte,szerencsét hoz),valamint egy bányászati lelőhely feltárásakor előálló csodáról,amikor is az egész hegyoldalt ősi csontok borították. Megismerkedünk a harmadik rend elméletével. Tung szerint a sauropodák és a karnosaurusok mellett létezik egy harmadik dino-rend is,a segno-saurusoké,ám ezt az elméletet a tudósok többsége nem fogadja el. Martin Williams cikke kitűnő,könnyed,mé

 A Reader's Digest magazin 1997.áprilisi számának 81-84.oldalán olvashatjuk a kitűnő amerikai menedzser és újságíró,Brian Epstein cikkét,melynek címe:Ön is lehet kreatív!Nem szeretném itt most az egész cikket ismertetni-nagyon jó különben-csak a 4 kreativitásfejlesztő gondolatot írnám ide,amit Epstein szerint mindenkinek aktívan át kellene gondolni.Ezek: 1.Hogyan legyek milliomos egy hét alatt? 2. Hogyan szabadulhatunk meg a házumunkától? 3. Hogyan változtathatjuk meg lakóhelyünk éghajlatát? 4. Hogyan küzdjünk az öregedés káros hatásai ellen? Epstein hangsúlyozza,hogy ezekre a kérdésekre nincs végleges válasz illetve megoldás,viszont nagyon termékeny asszociációkat indíthatnak el az agyban,amely által fokozódik a kreativitás.  Jómagam kipróbáltam a módszert,egyfajta szemlét tartottam az agyamban,nincs-e ott valami jó ötlet a gyors meggazdagodásra. Ilyet ugyan nem találtam,de valóban nagyon termékeny ötletek jelentkeztek be nálam arra vonatkozólag,hogyan kerüljem el a gyors öregedés

 A Reader's Digest magazin 1998.augusztusi számának 58-60.oldalán olvashatjuk Eileen Silva Kindig csodálatos cikkét,amelynek címe:Mesélj valamit! Az írás arról szól,mennyire fontosak manapság is a családi történetek,a sztorik. Olvasunk itt Gábriel arkangyal történetét a kanalas orvosság bevételével összekapcsoló kisgyerekről,hullaszállító kocsiban fuvarozott kiscserkészekről-a lényeg az,hogy a gyermek halljon otthon családi történeteket. Méghozzá szépeket. Merthogy a gyerek számára ezekből a történetekből áll össze a család múltja. Ahogy a kisgyerek elkezdi keresni saját identitását,úgy egyre inkább keresni kezdi ezeket a történeteket. És ezek által köti össze a múltat a jelennek. A szülőnek pedig oda kell figyelnie arra,nehogy ez az összekapcsolás hibás kód alapján történjen meg. És ezért volna szükség a családi fotóalbumok időnkénti nézegetésére is. Hogy identitást adjunk a gyereknek.  A Reader's Digest a világ egyik legjobb printelt médiaterméke. Érdemes beleolvasni azoknak

 Méghozzá az USA Kongresszusában. A Reader's Digest magazin 2002.májusi számának 57-60.oldalán olvashatjuk Fergus M. Bordevich:A feleségem és a politika c.írását,amelyben pont egy ilyen esetről olvashatunk. A feleség a demokrata színeiben indult volna. A család mindenben támogatta. Pénze viszont alig volt,sűrűn kellett telefonálgatni,ám a helyi újság a hölgy mellé állt,úgyhogy mégiscsak összejött a pénz. A képviselőséghez szükséges szavazat már nem. A férj utólag mégis úgy értékeli,érdemes volt belevágni,megismerkedni a politika világával. Merthogy a kislány is politikus akar lenni... Nagyon izgalmas,lendületes,dinamikusan sodró a cikk,sok humorral. Lám,így is hozzá lehet állni a politikához!

 A Reader's Digest magazin 2008.áprilisi számában olvashatunk egy cikket arról,melyik a leghumorosabb magyar város. Nem szeretném Dián Tamás kitűnő írását (Ahol a magyar humor virul.Reader's Digest,34-41.o.) kielemezni,inkább csak a 41.oldalon található,a végeredményt összefoglaló táblázat adatait írnám ide: 1.Szeged 60 pont 2. Győr  58 pont 3. Budapest 57 pont 4.Miskolc 45 pont 5. Debrecen 38 pont 6. Pécs 34 pont A válaszadók többsége 30 alatti vagy 60 feletti volt. Mint a cikk is megállapítja,a középgeneráció humorát "mintha kilúgozták volna". Számomra Pécs utolsó helye meglepetés. 

 A Reader's Digest magazin 1998.augusztusi számának 71.oldalán olvasható egy táblázat. Összegyűjtötték a legfontosabb növények rekordterméseit. A világ legnagyobb hagymája 1994-ben termett Ansruther,Fife-ban,Skóciában. A hagyma tömege 5,55 kilogramm.  Mégegyszer mondom:egyetlen fej hagymáról van szó. Kizárt dolognak tartom,hogy egy ekkora mutáns növény magától jöjjön létre. Az ilyen rekordtermésekért anno fizettek is. Ha valaki rászánt pár évet,simán ki tudott tenyészteni egy óriást. Persze,lehet,hogy tényleg a természet incselkedett kicsit. Akkor viszont le a kalappal a termesztő előtt. 

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. Nem is csoda. Sokszor elképesztő,ám sokak érdeklődésére számot tartó témákkal foglalkoznak. A 2000.decemberi számban (85-92.o.) pl. olvashatunk egy amerikai férfiról,aki IHSS nevű betegségben szenvedett. Ez tulajdonképpen a szívizom megnagyobbodása,amit gyógyszerekkel lehet karbantartani,de a beteg állapota folyamatosan romlik. Angliában azonban kifejlesztettek egy módszert. Alkoholt fecskendeznek a szívbe ( hogy el ne felejtsem:nyitott szívműtétről beszélünk)ezáltal szívinfarktust idéznek elő(!),így aktiválják a szív elhalt részeit. A módszer abban az időben kísérleti stádiumban volt,s őszintén szólva,ma sem hangzik valami megnyugtatóan. Szívinfarktus,mint gyógymód?Hááát.... Jeff Greaves mindenesetre bevállalta, és nyert. Ahogy a cikkben olvashatjuk,egy évvel a műtét után már szörfözik a srácokkal.  Bátor ember.  Amúgy Debra Gordon cikke kitűnő,mindenkinek ajánlom elolvasásra,utána pedig érdemes alapos

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 44-48.oldalán olvashatjuk Walter E.Williams cikkét,melynek címe:Nelson Mandela válaszút előtt. Williams nagyon okosan,pontosan elemzi a Dél-Afrikai Köztársaság vezetőjének nem éppen egyszerű helyzetét. Az aparththeid után ugyanis Dél-Afrika válaszút elé került. Merre tovább? Ebben az igen kényes történelmi szituációban sokan megpróbálták Mandelát rábeszélni arra,hogy szocializmust vezessenek be az országban. Az ANK-nak,mint ahogy Wiiliams is leírja,elég szoros kapcsolatai voltak a hajdani Szovjetunióval. Azonkívül a frissen felszabadult országban sokan az apartheidet a kapitalizmussal azonositották. Nelson Mandela azonban mélyreható politikai bölcsességről tett tanúbizonyságot,és a Dél-Afrikai Köztársaságot a kapitalizmus útjára terelte. Sikerült több-kevesebb nemzeti konszenzust teremtenie ezen cél elérésében. Hamarosan megjelentek a nagy külföldi befektetők is...A politika területén pedig az ország a demokrá ciát választotta. Wil

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 29-32.oldalán olvashatjuk Robert J.Samuelson cikkét,melyben Assar Lindbeck svéd közgazdász figyelmeztet a Svédországban kialakult jóléti állam veszélyeire. Melyek is ezek a veszélyek? Három év alatt 5 százalékos csökkenés a gazdasági teljesítményben. Munkanélküliség növekedése 3 százalékról 14 százalékra. A munkanélküliek álláskeresési hajlandósága alacsony,mivel hosszú ideig kapnak segélyt. Az állami költségvetési hiány a bruttó GDP 15 százaléka.Magas adók,csökkenő beruházási kedv,infláció. Hát ezekre figyelmeztette honfitársait 1994-ben Assar Lidbeck közgazdász. Vajon megfogadták a figyelmeztetését?

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. A 2001 februári számban olvashatjuk Peter Woolrich kitűnő cikkét,melynek címe:A gyilkos nyomában. Az írás egy már-már megoldatlannak hitt bűnügyről szól. Egy 37 éves nőt öltek meg,a legfőbb gyanúsítottnak alibije volt,a DNS-vizsgálat pedig még gyermekcipőben járt. A legfőbb gyanúsított bizonyos Peter Hastings volt,aki fűnek-fának dicsekedett azzal,hogy ő követte el a gyilkosságot,sőt,még a halott nőtől ellopott gyűrűket is megmutatta. Csakhogy nem hittek neki. Peter Hastings ugyanis híres hantása volt a környéknek. A helyi fiataloknak azzal dicsekedett,hogy sorozatgyilkosokkal barátkozik. Nem hittek neki,komolytalan bűnözőnek tartották. Annyira azért nem volt komolytalan,hogy ne lopjon. 19 alkalommal ült börtönben. Csakhogy,mint a cikkből kiderül,Peter ezúttal nem hazudott.  Csakugyan ő követte el ezt a gyilkosságot. Ezt csak évekkel később derítette ki a mitokondriális DNS-vizsgálat. Mi a tanulsága a R

 A Lakáskultúra magazin 2004/12.számának 61.oldalán látunk képet egy igencsak érdekes fūrdőszobáról. Nem valamiféle ultramodern berendezési tárgy kelti fel az Olvasó figyelmét,hanem a szín. Olivzöldek a falak. Mindenütt. Alapjában véve nekem igazából csak a különlegessége tetszik. Szerintem egy fürdőszobának világosnak kell lennie. Fehérnek,világoskéknek,meg hasonló. Ez a zöld,ez nekem nem jön be. De természetesen ez pusztán ízlés kérdése.  Egyébként az olívzöld szó helyesírásához:mind a rövid,mind a hosszú í-s változatra találtam példát.

 A Reader's Digest magazin 2008.novemberi száma cikket közöl a magas vérnyomásról, azaz a hipertóniáról. Ami a cikkben- Dr.Vásárhelyi Barna írása- benne van, az mind jó és szép. Okos,bölcs, tanító jellegű. Számszerűsítik a megfelelő értékeket, elolvashatjuk, mi is az a vérnyomás, kiemelt szövegrész foglalja össze a rizikófaktorokat, és azt, hogy mit kell tennie annak, aki hipertóniás lesz. Szóval, úgy tűnik, hogy minden megvan, aminek meg kell lennie. Az egész írás szellemiségével akadnak gondjaim. Mindössze két mondatot szánnak a legfontosabb rizikófaktorra, a stresszre. Pedig, ha a magas vérnyomással küszködőknek sikerülne kiküszöbölni vagy legalábbis csökkenteni életükben a stresszt, az nagyon sok ember vérnyomását visszaállítaná a hőn áhított 120/80 HgMm értékre. Csakhogy ebben a rohanó világban hogyan küszöbölje ki az ember a stresszt? Ezt a kérdést a cikk fel sem teszi, nemhogy megválaszolná. Én azt gondolom, ebben a pénzcentrikus, pörgős, rohanó világban csupán egyetlen módo

 Még a nagy írókkal is megesik,hogy félreértik őket. Gilbert Keith Chesterton a 20 század első felének brit bestseller-írója és irodalomtörténésze volt. 1936-ban,egy nappal halála előtt az Illustrated London News c.lapban interjú jelent meg vele.  Az interjúban Chesterton szól Az ember,aki Csütörtök volt című regényéről. Elmondja,hogy voltak olyan olvasók,akik a könyv egyik szereplőjét Isten allegóriájaként értelmezték. Az író szerint ez hibás értelmezés. A könyv alcíme ugyanis ez:Rémálom. Márpedig,érvel az író,Istent nem szerepeltetné egy rémálomban.  Na,ezért kell elolvasni az alcímet.

 A Story magazin 2019/27.számának 40-41.oldalán nagyon rokonszenves cikket olvashatunk Hodász András katolikus atyáról. András atya egy fiatalos,lendületes,sportot szerető emberként mutatkozik meg az Olvasónak. Cáfolja a katolikus egyházról elterjedt sztereotípiákat. Nem unalmas,nem öreges,nem távolságtartó,hanem közvetlen,valóságban élő egyházfi. Remek portré,sajnos,a szerző neve nincs feltűntetve.  Nagyon tetszik a 10 000 méter magasban történt gyóntatás,bár az ember ilyenkor felteszi a kérdést:csak nem attól félt a derék hívő,hogy lezuhan a gép? Szintén megragadja az Olvasót a fiataloknak rendezett alkalmakról szóló mondat.Egyszóval:jó kis cikk ez,jó volt olvasni.  "Koncertekre jártan,buliztam és szerelmes is voltam."Hodász András atya.  Story,2019/27.40-41.oldal

Az Újra!című magazin (újrahasznosítással,ökológiával,holisztikus életszemlélettel foglalkozik)2020.júliusi számában Kalmár Csaba tollából kiváló cikket olvashatunk az ún.hobbitházakról. A hobbitok a Gyűrűk ura c.regénytrilógia furcsa kis lényei. Kalmár Csaba cikkében felsorolja a hobbitházak avagy más néven dombházak építése mellett és ellene szóló érveket. Ami mellette szól:környezetbarát,tájba illeszkedő,egyszerű,a sok föld miatt remekül hangszigetelt. Ellene szól:nem olcsó,csak bitonyos tájakon építhető,meg kell oldani a hőszigetelést és ha meguntuk,nehéz eladni. Kalmár Csaba cikke kitűnő. Intelligens,közérthető,nem akar az Olvasó helyett gondolkodni. Ilyen színvonalas cikkekkel kellene elárasztani a magyar médiát és nyugodtabbak lennénk. 

Az Újra retromagazin nagyon érdekes nyomtatott médiatermék. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveit köti össze mai,21.századi valóságunkkal. Arra nézve ad tanácsot a Kedves Olvasóknak,hogyan tegyék modernné régi holmijaikat,művészeti alkotásaikat. Nekem legjobban Kalmár Csaba cikke tetszett a 2020.évi első számból. Ez a cikk a bakelitlemezek újrahasznosításáról szól. Elképesztő,mi mindent készíthetünk ebből a hajdan ily divatos hanghordozóból. Hipster női táskától kezdve a virágcserépen,gyümölcstartó tálon át a könyvtámaszig,ülőkéig sokféle módon átalakíthatjuk ezeket a fekete korongokat úgy,hogy lakásunk díszeivé váljanak. Az Újra cikke kitűnő,nekem legalábbis,aki távol állok attól,  hogy lakberendező zseni legyek. Az igazi azért mégiscsak az cilna,ha lenne egy lemezjátszóm,s munka után hazatérve,leülnék egy retro-fotelbe,töltenék egy kis italt,és feltennék valami szép lemezt.Micsoda retro lenne az!