Írott és elektronikus média régen és ma

Vannak olyan szituációk, amikor valakinek sikerül bekerülnie a társadalom elitjébe, de másra számít, mint amit kap, ezért aztán önként visszamegy a társadalom aljára, ahonnan indult, de ott sem érzi jól magát. Mert már nem illik oda az illető. Szőke Mária Magdolna:Boszorkánytánc- ballada egy bazsarózsáról- című novellája ( Várad, 2007/9.,29-35.) pontosan ilyen helyzetet örökít meg. Egy fiatal hölgy bekerül a médiaelitbe, ott, hát, szóval, bizonyos dolgokat kell tennie, ettől megcsömörlik, s úgy dönt, hazatér szikes falujába. De már a hazafelé tartó buszon furcsa incidens éri, amire ő maga is eléggé furcsán reagál...Többet nem árulunk el, tessék elolvasni a művet, nagyon jó, irodalmi csemege. A folyóirat internetes elérhetősége: varad.ro Aki pedig nem szeret neten olvasni, annak ajánljuk a nagyobb könyvtárakat!

 A Rakéta Regényújság az 1980-as évek egyik legnépszerűbb magyarországi folyóirata volt,hetente jelent meg,minden szám több százezer példányban kelt el. Az 1988/29.számban olvashatjuk Gyurkovics Tibor:Hé,Jani! című novelláját. Nem éppen gyerekeknek való,inkább a kamasz és annál idősebb olvasóknak ajánlom. Főhős egy bizonyos Hajdúné,aki valamiféle kulturális szervezetnél dolgozik,és előadásokat tart a nők jogairól. Hajdúné rengeteget kínlódik a súlyával,semmilyen fogyókúra nem használ neki. Egy ízben vidékre utazik,és ott a sofőrrel...aztán másnap megtartja megszokott előadását. Este hazamegy,férje inkább az új kónyvével foglalkozik. Az igazi olvasói megdöbbenést,vagy mondjuk úgy:a katarzist, a sofőrrel folytatott viszony módja,és az előadás tartalma okozza.  Nagyon komoly társadalmi látlelet,plusz egy kis erotika:ez Gyurkovics Tibor novellájának lényege. 

 A Rakéta Regényújság 1974-1994.között megjelenő irodalmi folyóirat volt. Közölt verset,novellát,regényrészletet,folytatásos regényt,krimit,útleírást,szinte minden irodalmi műfajnak otthont adott. A közönség pedig imádta. Az 1988/4.számban olvashatjuk Andy A.Curtis:Smilling hadnagy kételkedik című kriminovelláját. A bevezető részben három végzős nyomozónövendék közül Smillingnek jut a sors,hogy a gyilkossági csoporthoz osszák be. A novella második része pedig maga a bűnügy. Egy szenátor lányát,vejét és unokáját elrabolják. A szenátor(aki a lányánál csak a festőművész vejét utálja jobban) telefonon beszél a kislánnyal,aki kódolva elmondja neki,hol is tartják fogva a családot. Aztán jön a szabadítóakció,Smilling hadnagy információi alapján... A mű befejezése,azaz a krimi megoldása-véleményem szerint-kiábrándítóan közhelyes. Nem akarom elárulni,pontosan hogyan is végződik a történet,hiszen blogunk elsőszámú feladata éppen az olvasásra való ösztönzés.  Ahhoz képest,hogy igazi,angolszász kr

 A Mozgó Világ folyóirat 2021/3. számában  jelent meg Zoltán Gábor:Vaskampók a dohszagban című novellája. Nem kívánom elárulni,miről szól ez a kitűnő írás,amúgy is inkább kedvet csinálni szeretek mintsem poént lőni,szóval:tessenek elolvasni a művet.  Legjobban talán az tetszik Zoltán Gábor írásában,hogy összefogja a történelmet és a pszichológiát. Arra keresi a választ,minek köszönhető,hogy a történelem véres diktatúrái mindig megtalálják a szadista kiszolgálókat. Szerző szerint Szondi Lipót adja meg erre a kérdésre a feleletet. Szondi szerint bizonyos családokban az emberölés generációkon keresztül "öröklődik". Ha egy ilyen sorssal és elődökkel megvert ember háborús szituációba kerül,könnyen válik erőszakossá. A történet szereplője,a Hentes,konkrétan az 1940-es években a nyilaskeresztes párt tagja lett. S ami még kiderül ebből a történetből:az ilyen típusú személyek remekül tudnak rendszert váltani. Rugalmasan kezelik a történelmet. Főhősünk kiváló ipari munkás méghozzá olva

 Olvasom a Modern Nyelvoktatás című folyóirat 2005/1. számában Kuthy Erika cikkét,melynek címe:Dalszövegek felhasználása az idegennyelv-oktatásban. Szerző olasz nyelvtanár,cikkében felsorolja azokat a főbb feladattípusokat,melyek során alkalmazni lehet a dalszövegeket. Ezek között vannak szó-,mondat-és szövegszintű feladatok. Az általa választott dal a világszerte ismert Napfivér,holdnővér című,szerző Riz Ortolani,előadó Claudio Baglioni. Ehhez készített a cikk szerzője egy 19 feladatból álló feladatsort.Nagyon jó,korszerű munka,ajánlom minden nyelvtanár figyelmébe. Beszéltem egy nyelvtanár ismerősömmel,aki viszont soha nem használ dalszövegeket munkája során. El is mondta indokait:sok bennük a szleng-különösen az angol és amerikai számokban-,rengeteg a giccs,sokszor a dalszövegek szándékosan nem felelnek meg nyelvi szabályoknak. Ő inkább a könnyebben érthető prózai irodalmi műveket,rövid elbeszéléseket,novellákat részesíti előnyben a tanítás során. Azt gondolom,az,hogy valaki használ-

Szépirodalom és pszichológia egyben. A Vakok Világa c.folyóirat 1990.februári számában olvashatjuk Dénes Géza:Nyomtalan nyomok c.remek novelláját.Mindössze két oldal, nagyon sűrített, ugyanakkor kitűnő írói technikáról tanúskodó alkotás.  A mű főhőse Magdi,kétgyermekes anyuka,a világ szemében boldog feleség. Csakhogy Magdi tudja,hogy Feri,a férj,viszonyt folytat a titkárnőjével. Nem tudja,mit tegyen. Attól fél,hogyha Ferivel nyíltan összeakaszkodik,odalesz a családi béke. Egy este Feri megint bejelenti- az ilyenkor szokásos arrogáns modorában-,hogy vissza kell mennie a munkahelyére. Magdi tudja,mi van a háttérben,de nem szól semmit. Pár nap eltelik,Feri sehol. A gyermekek már nagyon hiányolják az apjukat. Magdi belelapoz az aznapi újságba és rettenetes hírt olvas...Még jobban meglepi azonban saját reakciója. A novellában van valami furcsán,eredetin krimiszerű,ugyanakkor nem a cselekmény,pláne nem az erőszak a fontos,hanem az emberi lélek. A mű a házastársi szeretet és hűség megható tö

 A Nők Lapja 2019/3. számában,a 93.oldalon olvashatjuk Szabó Borbála kiváló novelláját,melynek címe:Egész ember. A főhős egy magas beosztású orvos(de lehetne bármelyikünk),aki rengeteget dolgozik,családja van (4 gyermek),ráadásképpen még szeretője is akad,aki egyre többet követel. Olyan munkamániás ember ez a mi doktorunk. Dr.Fodor úgy érzi,meg kellene háromszorozódnia,hogy minden fronton helyt tudjon állni. Kívánsága teljesül:egyszerre csak 3 Dr.Fodor lesz a világon. Hősünk eleinte élvezi a helyzetet,csakhogy ott a szerető aki továbbra is egyre többet kíván... Szabó Borbála novellájára Kafka és Örkény is büszke lenne. Jó ötlet,remekül megírva. Az egyik legjobb kortárs novella,amit olvastam. 

 Annyiféleképpen gyászolunk...Van,hogy olyan embert gyászolunk,aki nem volt családtag,de sokat segített nekünk. Dragomán Györgynek,a kortárs magyar irodalom egyik ikonjának, kitűnő novellája,a Tartozás,a Nők Lapja 2021/18.számában,a 72.oldalon jelent meg. A novella tulajdonképpen egy belső monológ. Karola,az ötvenöt éves,meglehetősen zaklatott lelkű nő adná át részvéte jeléül ajándékát apja szociális gondozója férjének. Csakhogy rosszul lesz,nem tud kiszállni a kocsiból. Felidézi Emőke alakját,szereretét,ahogy apját ápolta,aztán őt is masszírozta-aztán a novella végén van egy igazi poén. Maga a mű szinte egybefüggő,nincs benne hagyományos,kötőjeles párbeszéd. Csak belső beszéd,de az aztán bőséggel. A Tartozás a rövid novella-régebben úgy hívták:tárca-műfaj mesterműve. Gyászt,tiszteletet,bonyolult érzelmeket jelenít meg,mindössze egy oldalban. Mindenkinek ajánljuk,aki szereti a szép és nemes irodalmat.

 Bihari Klára novellája (Az egyik kislány, meg a másik,Nők Lapja, 1979/40) valóságos dráma. A főhős Rózsi, tizenegy éves kislány, szülei elváltak, édesanyjánál él. Anyja rendkívül igénytelen, gyermeknevelésre alkalmatlan asszony, amúgy egykori prostituált. A körülmények rendkívül szegényesek, nincs fürdőszoba, az érzelmi viszonylatokról jobb nem is beszélni.  A kis rózsi minden hónapban egyszer, ellátogat apjához, aki második feleségével él, ha nem is királyi, de tisztes kispolgári körülmények között. Lakótelepi lakás, fürdőszoba, minden. Apja második felesége, aki hozott a házasságba egy Andrea nevű lányt, próbálja elfogadni a helyzetet, de nem nagyon tudja- ugyan,ki az, aki tudná az ő helyében- hogyan kell a férje első házasságából származó lánnyal viselkedni.  A szitu: a szegény lány látogatása gazdagéknál. Rózsi csak ilyenkor, az apjánál tett látogatások napján tud megfürödni, nincs tiszta ruhája,Andrea ad neki. Csak ilyenkor eszik tejet, kalácsot, szalámit, süteményt. Andrea- hisz

 Az Alföld irodalmi és kulturális folyóirat 2019/9.számában olvashatjuk Zahar Prilepin:A kolostor c.novelláját,Goretity József kitűnő fordításában. Sokan írtak már regényt,elbeszélést a GULAG szörnyű és abszurd világáról,Zahar Prilepin erről a sokszor megírt különös világról is tudott újakat mondani.  Ritkán beszélünk a sztálini szovjet táborrendszer szexuális viszonyairól. Pedig,ha belegondolunk,hierarchikus rend,sok férfi összezárva,gyengék és erősek egyaránt...Prilepin novellájában két kaukázusi srác érkezik a barakkba,alig tudnak oroszul. Egy igencsak művelt,fennhéjázó beszédű hajdani egyetemista egyszerre kifaggatja őket és előadást rögtönöz nekik,miközben Krapin parancsnok a köztörvényes lógósokat bünteti,gumibottal. És leveteti a többi rabbal a ruháit,hogy adják oda a köztörvényeseknek,hogy azok is mehessenek dolgozni. A novella utolsó mondata pedig sejtelmes utalás arra,hogy éjszaka még történt valami.  A világirodalom történetében Zolát szokták a naturalizmus atyjaként emleget

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2019/3.számában jelent meg Egressy Zoltán:Summa summarum című novellája(24-28.o.). A Szerző egészen különös témát választott:az emlékezést. Két fiatal vagy éppen középkorú férfi,nem tudjuk nevüket,korábbi osztály-vagy évfolyamtársak lehetnek,beszélgetnek.Visszagondolnak a nem olyan távoli múltra,felidézik az ifjúkori bulikat,a margarinlopást, meg amikor nőt cseréltek egymással,cserébe valami tengeriherkentyű elkészítéséért,meg amikor valami tanárnő osont utánuk az éjszakában-szokásos buli-emlékek. De-és ez a lényeg-minden olyan bizonytalan,mindketten másképp emlékeznek a részletekre,más a narratívájuk.  Két ember nem tud ugyanúgy visszaemlékezni valamire,ez dermesztően csodálatos, ugyanakkor nagyon szomorú. Nem tudjuk ugyanúgy látni a dolgokat,ami persze jogos,hiszen már a Teremtés előtt is különböztünk. Egressy Zoltán novellájából azt tanultam,hogy az emberek elvesztik a közös nevezőt,mert nem ugyanaz a múltról alkotott képük. Nagyon

 A Kortárs folyóirat 1977.évi 1.számában egy zseniális novellát olvashatunk. A szerző Ördögh Szilveszter,a címe:Ködszitálás. Mindössze négy oldal,de egész történelem van benne. A főhős egy kisfiú,aki reggel iskolába indul. Útközben arra gondol,hogy október van,lehet,hogy már fűtenek az iskolában. Meg arra,hogy tegnap este a felnőttek szokatlanul későig hallgatták a világvevő rádiót. Az is eszébe jut,hogy ilyenkor szokták a kukoricát a góréba rakni,ettől mindig felhólyagosodik a keze.  Ahogy a városba ér,látja,hogy minden üres. A házfalak pedig össze vannak firkálva (ekkor kapcsol az Olvasó,hogy 1956-ban járhatunk,bár ezt Ördögh Szilveszter így nem írta le). Mikor az iskolához ér,a pedellus bácsi hazaküldi a fiút,merthogy szénszünet van. Otthon aztán a kisfiú számára következik a paraszti munka:udvarseprés,stb. Az üres városból a történelem kergeti haza a kisfiút otthonába,a biztonságba. Túl a politikatörténeten,a Ködszitálás c.novellának nem is annyira rejtett társadalomtörténeti aspek

Mindig is kedveltem az olyan irodalmi és publicisztikai alkotásokat,melyek egy fontos történelmi eseményt mutatnak be alulnézetből,a kisember szemszögéből. Éppen ezért olvastam örömmel Odze György:Brüsszel,1958 című novelláját a Nők Lapja 2020.június 10-i számának 76.oldalán. Szerző gyermekként járt a világkiállítás helyszínén,látta Alain Delont és Romy Schneidert,valamint úttörőként fogadta Vorosilov elvtársat. Nagyon érdekes,okos,önmagát olvastató novellát írt Odze György,mindenkinek szívből ajánljuk. Kár,hogy ez a műfaj kiszorult a hazai nyontatott médiából.

Schöpflin Aladár a magyar irodalom elfeledett alkotóinak egyike,a Nyugat folyóirat egyik meghatározó személyisége volt. A Nyugat 1926.évi folyamában jelent meg István vakációja c.novellája. A főalak, Deák István frissen érettségizett,aki alig várja,hogy kezdődjön a tanév, hogy legyen már vége ennek az unalmas vakációnak. Csakhogy a házba új lakók költöznek:egy lakatosmester és a lánya.István azonnal beleszeret a lányba, hamarosan az első csók is eldördül, aztán pedig az első közösen töltött éjszaka is megtörténik, persze titokban.Csakhogy a cseléd kilesi a titkot... A cselekmény végét, a slusszpoent úgymond, nem áruljuk el. Magáról a novelláról annyit, hogy lineáris történetmesélés jellemzi,megjelenésének idején eroikus novellának tartották-akkoriban még szokatlan volt,hogy közel egy oldalon írnak le egy csókjelenetet.Ma már persze nem lepődünk meg az ilyesmin.Forró nyár, erotika, fiatalok-mi kell még egy jó bestsellerhez?Arra azért felhívnám a Kedves Olvasó figyelmét,hogy Schöpflin

A Hitel folyóirat 2017.februári számának 103-110.oldalán olvashatjuk Lőrincz György:Bécs fölött a Hargitát című, kitűnő novelláját. A mű mondanivalója örök:szeresd a Hazád! A történet egy erdélyi férfiről szól,aki elhagyta Romániát és Nyugatra,Ausztriába távozott. ÁÁm a honvágy igencsak kínozta. Csak jó tíz év múlva térhet haza,brit segélyszállítmány kísérőjeként. Hazafelé menet átgondolja addigi életét, eszébe jut elhunyt édesapja,idős ésesanyja, aki már régen nem látott... Szívszorító, kemény történet. Akár a valóságban is megtörténhetett...

Nagyon szeretem Németh Zoltán: Lakoma avagy erotika mint interpretáció című elbeszélést/novelláját/filozofikus prózáját, a műfaji megjelölést ki-i maga választja, amely az amúgy általam vegyes érzésekkel fogadott Kalligram folyóiratban jelent meg, a 2002.májusi számban. Egy baráti társaság, tábortűz mellett, beszélget értékről, olvasásról, szövegről. elárulom: végül nem jutnak megegyezésre, de nem is ez a cél, inkább csak a diskurzus. Szóval, van aki szerint - egy szöveg értékét a társadalom tagjai nem egyenlően mérik fel, mert ugyanolyanok az emberek képességei Van, aki viszont azt állítja, hogy - nincs szükség egységes értelmezési kísérletekre Másvalaki szerint viszont - feltétlenül szükség van valamilyen elméleti megalapozottságra ahhoz, hogy az olvasás értelmet nyerjen Van, aki úgy véli - hogy a szöveg a hatalomgyakorlaás eszköze. Szóval, értjük? A szereplők nem egymással vitatkoznak, csak a véleményüket fejtik ki, egymás tljes tiszteletben tartásával. Így kellene, hogy

A Helikon irodalmi és kulturális folyóirat ( Kolozsváron jelenik meg)2018/4. számában olvastam Bíró Gergely novelláját, az Egyenruha címűt. Ebben egy idős férfi, az 1956-os forradalom és szabadságharc veteránja, megkapja egyenruháját, még állófogadásra is meghívják, aztán a megemlékezésen majd összefagy, mert nem visz magával meleg ruhát, pedig esik az eső és fúj a szél. Szóval, az egész novella arról szól, hogy vajon ma, Magyarországon, eléggé megbecsüljük-e az 56-osok emlékét? Az ünnepségeken, kitüntetéseken és egyéb külsőségeken kívül a nemzet megadja-e harcosainak azt a belső elégedettséget, hogy: nem hiába harcoltunk, érdemes volt áldozatokat hozni...Bíró Gergely novellája erről szól. Én pedig, nemcsak mint történelem szakos tanár, hanem mint magánember is, alaposan elgondolkoztam. És szerintem még gondolkodni is fogok. Talán életfogytiglan. A novella kitűnő, ajánlom mindenkinek.  A Helikon folyóirat oldalán remek írásokat olvashat: helikon.ro

A Helikon irodalmi folyóirat Kolozsvárott jelenik meg, havonta kétszer. A 2018/3. szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Zalán Tibor kitűnő verse, elképesztő nyelvi játék. Címe: Karnyújtásnyi idő, olvasható a címlapon. Kele Fodor Ákos: A szív vége. Cigány újmesék. ( Archaikus cigány kultúra- elképesztő kombinációk, voltaképpen több ezer éves szürrealizmus). Simonffy József versei közül nekem a valami most tetszik legjobban, szerintem nyugodtan írhatta volna a versek címét nagybetűvel. Nagy Tamás novellája: Törésveszély André Ferenc versciklusából olvashatunk részleteket: aki másnak verset ás Kollár Dávid Tandori-variációi Tzveta Sofronieva: Saga a lebontott udvarról. A Helikon igen magas színvonalú irodalmi folyóirat, missziós szerepet tölt be az erdélyi magyar kultúra megőrzésében. Olvassuk! xxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is. erettsegitesztek.blogspot.com

A Palócföld irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat 2015/3. száma közli Győri László három novelláját. A prózai alkotások színvonala- véleményem szerint- meglehetősen egyenetlen. A tettes: visszaemlékezés a gyermekkorra, jó történet, humánus- de nem túlzottan eredeti, igaz, ez nem is volt szándéka a Szerzőnek. A királyné koronája: remekmű, kafkai hangulat, mégis, van benne valami elképesztőn magyar, valami hétköznapi. Ez a novella a kortárs magyar irodalom dísze. Paraván: hát, ezt viszont nem fogják beválogatni a különböző antológiákba. A " szeretkezzetek a síromon" nem pusztán hatásvadász, de ízléstelen is. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: penzugyitanacsok.blogspot.com

A Magyar Napló a magyar irodalom reprezentatív ( minősége okán) folyóirata. A Magyar Írószövetség adja ki. A 2017. decemberi szám több meglepetést is tartogat. Kezdjük mindjárt Czilczer Olga verseivel, melyek közül a Miféle madarak címűt tartom jobbnak- sőt, az egész 2017. esztendő magyar irodalmi termése egyik gyöngyszemének. A madár, mint a sors, az emberi élet, a végtelenedő tér és idő allegóriája nem egyedülálló irodalmunkban, de ahogy ezt a témát Czilczer Olga kibontja, az nagyon is újító szándékra, mindemellett alapos poétikai felkészültségre vall. Marcsák Gergely pedig megírta az egyik legjobb kortárs karácsonyi verset. A Tóth Árpád és Kosztolányi- parafrázisként induló műben a zajos karácsonyi vásár hangulata ötvöződik a szerelemmel. És hogy a fogyasztói társadalom mindent elnyel, elural: nem az ember talál a  bankautomatára, hanem a bankautomata talál az emberre. A prózai művek közül nagyon tetszett Pósa Zoltán: Gólyaavatás/68 című novellája. A gulyáskommunizmus idején egyete