Egy Bihari Klára- novella olvasása közben, avagy a szegény gyerek látogatása gazdagéknál

 Bihari Klára novellája (Az egyik kislány, meg a másik,Nők Lapja, 1979/40) valóságos dráma. A főhős Rózsi, tizenegy éves kislány, szülei elváltak, édesanyjánál él. Anyja rendkívül igénytelen, gyermeknevelésre alkalmatlan asszony, amúgy egykori prostituált. A körülmények rendkívül szegényesek, nincs fürdőszoba, az érzelmi viszonylatokról jobb nem is beszélni. 
A kis rózsi minden hónapban egyszer, ellátogat apjához, aki második feleségével él, ha nem is királyi, de tisztes kispolgári körülmények között. Lakótelepi lakás, fürdőszoba, minden. Apja második felesége, aki hozott a házasságba egy Andrea nevű lányt, próbálja elfogadni a helyzetet, de nem nagyon tudja- ugyan,ki az, aki tudná az ő helyében- hogyan kell a férje első házasságából származó lánnyal viselkedni. 

A szitu: a szegény lány látogatása gazdagéknál. Rózsi csak ilyenkor, az apjánál tett látogatások napján tud megfürödni, nincs tiszta ruhája,Andrea ad neki. Csak ilyenkor eszik tejet, kalácsot, szalámit, süteményt. Andrea- hiszen ő is gyerek- fölényesen viselkedik mostohatestvérével.Hát hogyne...

Bihari Klára egy sajnos, egyre gyakrabban előforduló jelenséget ír le novellájában: amikor a mostoha jó, és ráadásul gazdag. Szereteét nem tudja szavakkal kifejezni- vagy nem is akarja. nehogy vér szerinti lánya sértődjön meg, hiszen még ő is gyerek- ezért aztán az anyagi körülményein próbál segíteni. Csakhogy ez a szegény Hamupipőkét inkább zavarba hozza és megszegyeníti. Nagyon sok ilyen történet akad, kis hazánk szociális viszonyai újra és újra dobják fel a hasonlókat. A média keveset beszél erről, rontaná a csiricsáré összképet. 
Mindenesetre Bihari Klára megtette a magáét. Lényegre ébresztett.