Írott és elektronikus média régen és ma

 A Természetgyógyász Magazin c.lap 2006.májusi számának 61-63.oldalán olvashatjuk Földházi Gyuláné:Agytréning c.írását. A színvonalasan megírt cikk számomra legértékesebb része az eleje,amelyben Szerző röviden összefoglalja,hogyan is kategorizálhatjuk agyhullámainkat. Alfa állapot:8-13 Hz,itt hozzuk fontosabb döntéseinket,itt dolgozzuk fel az információkat.Nem világos számomra,hogy akkor van alacsny béta és magas béta szint,Szerző a béta szintet definiálja egyértelműen (15-18 Hz). Fontosnak tekinti a cikk Szerzője az alfa-théta állapotot (7,83 Hz),ahol eltörölhetjük régi sérelmeinket,illetve felidézhetünk régi,kellemes emlékeket.A delta tartomány (1-4Hz) pedig voltaképpen az alvás.A cikk további része egy módszert említ,melynek segítségével az ember szabályozni tudja agyhullámait,ez a módszer a címben említett agytréning. Nagyon eltűnődtem ezen a bizonyos 7,83 Herzes alfa-théta határon. Ezek szerint,ha valaki meg akar szabadulni valamilyen régi sértődéstől,haragtól,akkor hajszálra stim

 Az Élet és Tudomány ( továbbiakban ÉT) folyóirat 1978/2. számában jelent meg Dr. Kapronczay Károly: Linné, az orvos című ,kitűnő és inspiráló írása. Ebben felvázolja a nagy svéd természettudósnak, az élőlény-rendszertan megalapítójának pályafutását, kiemelve azt, hogy Linné nemcsak a növények és állatok, hanem az ember biológiáját is nagy érdeklődéssel tanulmányozta. Magyarán: orvos is volt. A 18.században növénytan és orvostudomány még nem különült el egymástól ( gyógynövények), de azért már kialakulóban volt egy autonóm orvostudomány. Linnének jó tanítómestere volt:az a Boerhaave professzor, aki először alkalmazott kórházában hőmérőt, aki először kérdezte ki a beteget állapota felől.  Linné aztán egytemi tanár lett, de nem a természettudományi, hanem az orvoskaron. Tanított diagnosztikát, kórélettant, dietetikát, gyógyszertant, és még ki tudja, mit ( milyen jó lenne a mai egyetemeken ilyen sokoldalú tanár- a recenzens megjegyzése). Igazi polihisztor volt, s egészen magasra vitte, a

 Az 1960-as években még elképzelhetetlen volt, hogy Magyarországon valaki angol nyelvű feliratos pólót hordjon az utcán, pláne az iskolában. A szocialista prüdéria valamelyest enyhült az 1970-es évekre. A Nők Lapja( szerintem a hazai írott sajtó egyik csúcsa) 1979/36. számának 23. oldalán Földes Anna cikke ( Divaton innen ,divaton túl) egy igencsak mulatságos esetet ír le. Egy fiatal hölgy, valószínűleg mg diák, az utcán fekete, angol nyelvű feliratos pólót visel. Csakhogy nem tud angolul ( abban az időben az általános- és középiskolák többségében csak oroszul tanítottak), ezért nem érti, mit is jelent a legközönségesebb, "f" betűvel kezdődő angol szó. Ezért felveszi a pólót, az angolul tudó kisebbség pedig valószínűleg jót röhög rajta. Mi a tanulság? -Eleve érdemes vigyázni a feliratos pólókkal! - Minden esetben fordítsuk vagy fordíttassuk le a feliratot! Különben úgy járhatunk, mint a fiatal hölgy az amúgy kitűnő cikkben.

 1 milliárd felhasználó! A TikTok nevű platform, amelyet elsősorban a fiatal korosztály kedvel, 2016-os indulása óta elérte az 1 milliárd felhasználót! Ezzel utolérte az Instagramot. Páratlan siker a világ közösségimédia-történetében! Ez a szám, ez az egymilliárd, a világ népességének majdnem egynyolcada. Azt gondolom, bármely vállalat büszke lenne ilyen eredményre.  Több TikTok felhasználó van a világon, mint ahányan az USA-ban, Kanadában, Mexikóban, Brazíliában, Indonéziában laknak!  Több, mint százszorosa a TikTok felhasználók száma Magyarország lakosságának!  Több TikTok-felhasználó él a világon, mint ahány ló! Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahányan naponta könyvet olvasnak- az egész Földön! ( Ezt egyébként sajnálom). Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahány tonna mézet a méhek előállítanak.  Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahány macska.  Gratulálunk a TikToknak és minden jót kívánunk a felhasználóknak! Ami pedig a mennyiségi összehasonlításokat illet

 A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Fehér Tibor:Vetélkedő c.meséjét. A lényege az,hogy a házasodni készülő királyfi megversenyeztet egy csúnyácska és egy világszép királylányt. A világszép királylány,a sárga király lánya nem tud főzni,nem tud mosni,nem tanul,nem szokott olvasni,nem szereti a gyerekeket,nem szokott segíteni a betegeken és a szegényeken. Hülye is,lusta is.Így aztán Mirmidon királyfi a csúnyácska,de rendes királykisasszonyt veszi el. Fehér Tibor meséje remek,engem azért elgondolkodtatott. Hány férfi van,aki a rendes,kissé már öregecske feleségét lecseréli a butuska titkárnőre!Vajon minden férfi úgy választott volna,mint a derék Mirmidon királyfi?Vagy győzött volna az üresfejű és lusta királylány,és a bulvármédia nagy örömére létrejött volna a nagy celebházasság?És ez a házasság vajon hogyan végződne?

 Hajlamosak vagyunk,kissé öntelten,azt hinni,hogy már mindent tudunk a magyaros gasztronómíáról. A média is inkább "külföldi"recepteket közöl az utóbbi időben,ami nem baj,csak... Szóval,a Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk a cserfes leves receptjét. Nekem ez teljesen új volt. A lényege az,hogy krumplit és kenyeret kell egy fazékban megfőzni,egészen addig,míg pépes állagú nem lesz,aztán az egészet -miután tésztaszűrőn átszűrtük-egy zöldségleves-alaphoz adni.Kolbász is jön hozzá,és a tetejére sült szalonna-pörc.Kipróbálom,jó sűrű lehet,kalóriadús. És magyaros. Azt azért nem minden vendégemnek árulom el,hogy kenyér is van benne.

 Plohn József az 1890-es években fényképészkedett az Alföld déli részén, Hódmezővásárhelyen. Mivel a lakosságot nem érdekelte a dolog-akkoriban még nem a mediatizált társadalom korát éltük-,festőművész barátai tanácsára néprajzi tárgyú fotókat készített,kb.háromezret. Az akkoriban már működő Magyar Néprajzi Múzeumnak akarta eladni ezeket. Mint az Élet és Tudomány c.folyóirat 1978/24. számában megjelent cikkből kiderül (Dr.Dömötör János:Plohn József.Néprajzunk elfelejtett hódmezővásárhelyi fényképésze),háromszor utasították el. 1. Először a fényképész származása miatt,ami már a 19.században is problémát jelentett...2. Másodszor:Az igazgató nem hitte el,hogy Vásárhelyen ennyi néprajzi tárgyú felvételt lehet keszíteni 3. Mivel festőművészek javaslatára készítette ezeket a képeket,jogdíjprobléma merülhet fel. Hiába ajánlotta Móra Ferenc,hiába fogadta 1923-ban maga Horthy Miklós kormányzó,és tett ígéretet,mégsem vette meg a múzeum a képeket.Plohn József magányosan,betegen halt meg. Pedig-s