Írott és elektronikus média régen és ma

 Van a médiában egy általános meggyőződés, miszerint a nézők- színházra, filmre, sporteseményre vonatkozik ez- imádnak bepillantani a kulisszák mögé. Ennek a kulissza-mögé-bepillantós tartalomszolgáltatásnak számtalan formája, típusa alakult ki az évtizedek során, s ha nem is özönlenek a nézők az efféle tartalmakra, mindig van egy réteg, amely fogékony az efféle kukucskálásra. Hogyan öltöznek a színészek, mit csinál a színésznő a forgatáson,mivel tölti a valóságshow-sztár a szabadidejét, stb. Mivel a kulisszák mögé való betekintés mára külön "iparággá" lett, éppen ezért eseténként már unalmassá is vált.  Csakhogy:vannak olyan újságírók, médiaszakemberek, akik minden unalmas pörköltöt finom vacsorává képesek alakítani. Közéjük tartozik Sárosi Zoltán fotós, Matis Edit/Dodi styling és Nádasi Eszter újságíró. Ők a Nők Lapja Évszakok 2020.tavaszi számában bújtak a kulisszák mögé, hogy párokba állítsanak színházi egyéniségeket: Stohl Andrást Pajer Zsófia sminkessel, Ónodi Eszter sz

 A jégbarlangok a természet legcsodálatosabb képződményei közé tartoznak. Az Élet és Tudomány (ÉT) folyóirat 1978/24.száma(751-754.o) Dr.Kessler Hubert tollából közöl kitűnő cikket az egyik ausztriai jégbarlangról. Az írás címe:Jéghegyek a föld alatt.A cikk a Salzburg tartománybeli Werfen község közelében,a Tennen-Gebirge hegységben található tüneményes földrajzi képződményt veszi szemügyre. Megtudhatjuk,milyen általános elméleteket dolgoztak ki földrajztudósok a jégbarlangok keletkezéséről,s hogy egyes nagy tudósaink miért tartották helytelennek a "jégbarlang"elnevezést. Dr.Kessler Hubert részletesen leírja a barlang feltárának históriáját,középpontban a tragikusan fiatalon,az első világháború frontjain elhunyt Alexander Mörkkel. Cikkének végén pedig leírja,hogyan keletkezett a tudomány mai állása szerint az Eisriesenwelt névre keresztelt jégbarlang. A cikk vizuális fénypontja pedig az az öt,rendkívül reprezentatív fotó,mely a jég és az ember viszonyát ábrázolja. Tudósok és

 A Folk Magazin 2011/5. számának 8-9. oldalán találkozhatunk Valter Linda írásával, pontosabban annak második részével. A cikksorozat a Spanyolországban tapasztalható udvarlási szokásokról szól. Az egyik ilyen sajátos szokás az volt- elsősorban Andalúziában- hogy a férfi levelet küldött a kiszemelt hölgy családjának, melyben leírta, ki ő, leírta, hogy nagyon tetszik neki a lányuk, és hogy tisztességesek a szándékai, magyarán: házasság céljából szeretne udvarolni. Gondolom, nem felejtette el megemlíteni, ha esetleg volt valamicska vagyona... Szóval, az ember elképed. Az egy dolog, hogy a családtagok vigyáztak egymásra, különösen a fiatalokra, de hogy az egész család azon kokettált, hogy Juan vajon megközelítheti-e Rosaliát, ez mai, 21.századi szemmel már tényleg sok. Igazi közösségi társadalom volt ez a spanyol, mindenki mindenkiről tudott valamit és mindenki mindenkinek beleszólt a dolgába. Arról már nem is beszélve, hogy sokszor a pappal íratták a legények a levelet, merthogy analfabé

 Hát Ön. És én.  2021.szeptemberében- októberében kétfordulós ellenzéki előválasztást tartottak Magyarországon. A tét: A győztes lesz Orbán Viktor kihívója 2022.áprilisában, az országgyűlési választásokon. Az előválasztást végül, némi meglepetésre, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője, Márki-Zay Péter nyerte, a Demokratikus Koalíció jelöltje, Dobrev Klára előtt.  A szavazatszámlálás után, a médiában mindkét fél az összefogás fontosságát hangsúlyozta, elismerték az eredményt, és ez már- az utóbbi idők külföldi választásának ismeretében- önmagában véve pozitívum.  A leadott szavazatokat tekintve tehát Márki-Zay Péter végzett az első helyen. Az igazi nyertes mégis a magyar választópolgár lett, azaz Ön, én, és mindenki más. Az előválasztási procedúra során megismerhettük az ellenzéki jelölteket, az egyes részterületekről vallott politikai nézeteiket, a vitakultúrájukat,habitusukat, egyáltalán: a személyiségüket. Nem mindegyikük volt egészében véve szimpatikus, de valami pozitívat min

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró

 A Tekintet című kulturális folyóirat ( alcíme: kulturális szemle) 2007/3. száma közli ( 67-69.o.) Tarnai László:Az idő igézete c. versét. Rendkívül feszült, feszes, rövid, nyugtalan,rímtelen sorokkal és visszatérő tartalmi motívumokkal bíró alkotás. A vers a többgenerációs átokról szól. A lírai én saját csaladjának történetét beszéli el. Ez a történet tele van devianciával, alkoholizmussal, öngyilkossággal, házastársi hűtlenséggel. Az utódnak, a -mondhatni- elbeszélőnek- ezekkel a terhekkel kell élnie.  Miért terjed tovább a családi átok generációról generációra? Egy rituális motívum, az összetört tükör miatt. Minden katasztrofális élet azzal végződik, hogy összetörik a családi tükör. Nincs mód szembenézni önmagunkkal, nincs mód változtatni.  A költemény erejét az adja, hogy Tarnai nem reflektál, csak tényeket ír, illetve időnként homályos érzelmi motívumokat rögzít. A tény-világ borzalmassága, a sok csalódás, tönkretett élet, mind ezen " dokumentarista" ábrázolás mögül rajz

 A Természetgyógyász Magazin 2006/5. számában,a 21.oldalon jelent meg a Gyermekkori ekcéma az anyatejtől?című írás,műfajilag a média "kis színes"-nek nevezi az ilyesmit. Egy finn kutatás eredményét idézik,ahol is 100 ekcémás csecsemő mamáját vették rá,hogy anyatej helyett inkább szójatartalmú bébiételre térjenek át. Csodák csodája,nemcsak az ekcéma szűnt meg a bébipapitól,hanem a növekedési zavarok is helyreálltak. A cikk lényege tehát:szójatartalmú bébiétel=ekcémamentes,szépen növekedő gyermek. Nekem ez valahol gyanús. Minden média,amit ismerek,azt tanítja,hogy a csecsemőnek szopnia kell,mert az anyatejben rengeteg hasznos anyag,pl. természetes immunerősítők,találhatók. Akkor most mi az igazság?És 100 fős minta elegendő-e általános végkövetkeztetés levonásához?