Bejegyzések

Halétel receptje a 18.századból. Ma is elkészíthető

 A 18.században keletkezett Wesselényi Kata receptgyűjteménye,melyben olyan ételek leírását találjuk,melyet ma is el tudunk készíteni. A Bor és Piac 2022.decemberi számának 44-45.oldalán olvashatunk egypárat ezekből a receptekből. Mai nyelven leírom azt,amelyik nekem a legjobban tetszett. Hal három az egyben(a címet recenzens adta) Kell hozzá bármilyen egész hal,szerintem ponty vagy csuka a legjobb. A halat egészben kissé megfőzzük,ügyelünk rá,hogy szét ne essen. Ezután veszünk egy ecetes vagy forralt borral átitatott ruhát és a hal testének közepét  beletekerjük. A halat rátesszük kerti grillre és óvatosan elkezdjük sütni. Sütés közben a ruhát,amelybe beletekertük a hal testének középső részét,folyamatosan locsoljuk. A fejes részét megöntözzük vajjal és borsóliszttel. A hátsó részét megkenjük vajjal. Kissé megsütjük. Szokatlan elkészítési mód,de ha sikerül,akkor kész is a három az egyben hal. Csak szét ne essen sütés vagy főzés közben.

Interjú Temesvár polgármesterével

 A Magyar Hang című hetilap 2023 február 24-március 2- i számának 4. oldlaán olvashatunk nagyon érdekes interjút a Romániához tartozó Temesvár város német polgármesterével, Dominic Fritzcel. A meglehetősen érdekes pályát befutott politikussal- akit úgy választottak polgármesterré, hogy nem is volt román állampolgársága,ezt az Európai Unió bizonyos esetekben lehetővé teszi- készített interjúban szó esik a román közigazgatás anomáliáiról, perekről, Temesvárról, mint kulturális fővárosról és mint évszázadok óta kozmopolita településről. A polgármester egyébként beszél németül, angolul, franciául, és még ehhez tanulta a spanyolt és az olaszt.  Nagyon érdekes isnterjú egy nagyon érdekes emberrel. Ajánlom mindenkinek! 

Furcsa kérdésekre válaszolt a doktor 1980-ban

A 20.század folyamán minden valamirevaló magyarországi sajtótermékben volt "Orvos válaszol" vagy hasonló című rovat. A Nők Lapja 1980/7.számának 25.oldalán igen-igen meglepő levelekre,furcsa kérdésekre válaszolt az orvos (a rovat címe:Kedves Doktor úr!). Az egyik levélíró családjában egy fiatal hölgy feleségül szeretett volna menni az unokabátyjához. Megteheti-e-lényegében erről szólt a kérdés.A doktor szerint,ha egyikük sem hordoz genetikai betegséget,a házasságnak nincs akadálya,de előtte vegyenek igénybe genetikai tanácsadást...szerintem ez igen furcsa válasz. A másik levélben egy-feltehetőleg tizenéves hölgy-írja le,miféle kísérletben vett részt. A férjével együtt házibulikba járt,ahol is gyógyszerre alkoholt ittak. Rendszeresen. Csakhogy kiderült,a lány terhes. Mi a teendő?-kérdezi a lelkiismeretfurdalástól gyötört levélíró. Az orvos,nagyon helyesen,azt javasolta a levélírónak,hogy sürgősen keresse fel a terhesgondozót és a genetikai tanácsadást. Recenzens halkan fűzi h

Szaklap a fotóművészetről, 1940-es évek

 Magyarországon már az 1940-es években létezett fotóművészeti szaklap. Ahogy a fényképezés, mint kommunikációs forma, tömegessé vált, ahogy megjelent a tömegtermékeken túlmutató művészi fotó, úgy megjelent az ezzel foglalkozó szaklap is. A Fotóművészet 1941.áprilisi számában olvashatunk pl. az árnyékok szerepéről, konkrétan arról, hogyan használjuk a fényképeken a kovácsoltvas kerítések által vetett árnyékokat. Megtudhatjuk, mi a különbség a sajtófotó és az amatőrfotó között. Egy érdekes esettanulmányt is megismerhetünk: a katonai díszszemlére a Kormányzó Úr sietősen lovagolt be, tehát a fotósnak is nagyon ügyelnie kellett, hogy elkapja a megfelelő pillanatot. A 20.század első felében rengeteget fejlődött a nyomdatechnika is: leírnak egy esetet, a tudósító elkészített néhány képet egy ünnepségről, ezeket futárral beküldte a szerkesztőségbe. Majd tovább fényképezett. még az utolsó képeket csinálta, az esti lap máris az utcán volt, benne az ő elsőőként készített fényképeivel!  És még mon

Állatbarát és intenzív állattenyésztés. Lehetséges a kettő együtt?

 Az európai zöldpolitikák általában nem kedvelik az intenzív állattenyésztést, szembeállítják azt a klímabarát vagy állatbarát tenyésztési módokkal. Olvastam egy cikket, melynek Szerzője azt bizonyítja, hogy lehetséges egyszerre klímabarát- és intenzív állattenyésztést folytatni. A cikk a MÁL Magyar Állattenyésztők Lapjában jelent meg, a 2022.májusi szám 46-47. oldalán.  A cikk forrása egy európai farmereknek szóló internetes oldal. A cikk egyik legfontosabb alaptétele az, hogy az uniós paraméterek alapján Európában kevés a valóban intenzív állattenyésztést folytató gazdálkodás, közölnek egy térképet, mely igazolja is ezt az állítást. Cáfolják továbbá azt, hogy Európa állattenyésztése egyre intenzívebbé válnék. Vallja, hogy az állatbarát és az intenzív állattenyésztés összeegyeztethető. Minden állattenyésztőnek és agrármérnöknek ajánljuk ezt a rendkívül érdekes cikket. ( Borovka Zsuzsanna:Az intenzív állattenyésztés is lehet klíma- és állatbarát)

A történelem változik,az ember marad.Néhány észrevétel Fendrik Ferenc novellájához

 Fendrik Ferenc írót,újságírót az irodalomtörténet méltatlanul hanyagolja. Legtöbb szakmabeli csak annyit tud róla,hogy ő volt Bulla Emma színésznő férje. Pedig Fendrik nagyon tehetséges író volt,ezt bizonyítja a Sohanapján,délután négykor című írása is,mely a Nők Lapja 1979/50.számában jelent meg. A történet az 1970-es években játszódik,valahol Magyarországon. Irén csinos,harmincéves asszony,férje,János huszonhat-akkoriban nem mindennapi dolognak számított,ha egy házasságon belül a nő az idősebb. Egy reggel egy gerle repül a házuk ablakába,Irén etetni kezdi a madarat,ennek János nem örül. Irén éretlennek,kamaszkorból éppenhogy kikerült felnőttnek tartja Jánost. Munkahelyén ugyanakkor van udvarlója:az üzem nőcsábásza,az izmos(félkézzel elbírja az elektromos írógépet),Rácz Pista nézte ki  magának a csinos fiatalasszonyt. Randira hívja. Miközben Irén randizik,János otthon füstölt csülökkel várja...a történet végét nem árulom el. Nekem az jutott eszembe Fendrik Ferenc novelláját olvasva,h

Evolúciós átmenetek, avagy magyar tudós szerkesztett brit folyóiratot

 Egy brit, evolúcióbiológiával foglalkozó tudományos folyóirat nemrégiben tematikus számot szentelt az evolúciós átmenetek kérdéskörének. Ennek a tematikus számnak egyik szerkesztője Szathmáry Eörs akadémikus. Ebből az alkalomból olvashatunk egy interjút a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán ( megtekintve:2023.április 14, 10 óra 31 skk. perc)a nemzetközileg elismert kutatóval. A legfőbb gondolat ebben az interjúban az, hogy a legfontosabb evolúciós átmenet az emberi nyelv megjelenése volt. A kutató külön kitér a mezőgazdaság jelentőségére:a magántulajdon megjelenése megakadályozta, hogy az evolúció magasabb szintre, azaz a teljes kollektivitás irányába mozduljon el. Elgondolkodtató. A mta.hu weboldalán elolvashatják a teljes cikket.