A történelem változik,az ember marad.Néhány észrevétel Fendrik Ferenc novellájához

 Fendrik Ferenc írót,újságírót az irodalomtörténet méltatlanul hanyagolja. Legtöbb szakmabeli csak annyit tud róla,hogy ő volt Bulla Emma színésznő férje. Pedig Fendrik nagyon tehetséges író volt,ezt bizonyítja a Sohanapján,délután négykor című írása is,mely a Nők Lapja 1979/50.számában jelent meg.

A történet az 1970-es években játszódik,valahol Magyarországon. Irén csinos,harmincéves asszony,férje,János huszonhat-akkoriban nem mindennapi dolognak számított,ha egy házasságon belül a nő az idősebb. Egy reggel egy gerle repül a házuk ablakába,Irén etetni kezdi a madarat,ennek János nem örül. Irén éretlennek,kamaszkorból éppenhogy kikerült felnőttnek tartja Jánost. Munkahelyén ugyanakkor van udvarlója:az üzem nőcsábásza,az izmos(félkézzel elbírja az elektromos írógépet),Rácz Pista nézte ki  magának a csinos fiatalasszonyt. Randira hívja. Miközben Irén randizik,János otthon füstölt csülökkel várja...a történet végét nem árulom el.

Nekem az jutott eszembe Fendrik Ferenc novelláját olvasva,hogy mennyire nem változik az ember. A mű több,mint 40 éve jelent meg,teljesen más történelmi milliőben (Kádár-korszak nyugodtabb évei),de az emberek ugyanazokat a dolgokat csinálják:esznek,isznak,szexelnek,házasodnak,dolgoznak,galambot etetnek,udvarolnak,randiznak. A történelem,a politikai rendszer néhány évtizedenként változik,az ember marad ugyanolyan. Fendrik Ferenc novellája pedig kitűnő. 

Érdekes,hogy a Nők Lapja ugyane számának 24.oldalán olvasható Magánügyek rovatban is hasonló témájú,de non-fiction sztori olvasható. Lehetséges,hogy a rovatok összedolgoztak?

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Környezetvédelem és adórendszer- ritkán hallunk erről a médiában

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk