Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt hihetnénk, a hulladék-újrahasznosítás illetve a hulladékalapú energiatermelés valami 20.század végi dolog, amit a környezetvédő mozgalmak hoztak be a köztudatba.Pedig nem! 1938-ban egy svájci cég már próbálkozott ezekkel, mégpedig Magyarországon, Budapesten. Villanyáramot, útburkolatot,csatornacsövet akar gyártani a budapesti szemétből egy svájci vállalat- ez a kor Olvasói számára meglehetősen megdöbbentő cikk jelent meg a Magyar Nemzet 1938.december 1-i számának Nemzetgazdaság mellékletében a 9. oldalon. A cikk írója szerint minden kilogramm budapesti szemétből fél kilowatt áramot lehet gyártani, a svájci cég gyártaná le az áramot, amit jelképes áron felajánlana megvételre Budapest városának. Ugyanígy a magyar főváros vásárolhatná meg a szemétből készült útburkolatot,műanyag csöveket. A cikkből az is kiderül, hogy akkoriban Pestszentlőrincen működött a főváros szemétlerakó-központja, de ez már kapacitásainak végén járt. A svájci cég ötlete megoldotta volna Budapest hulladék-prob

 Additív épületeknek nevezzük a nem hagyományos eljárással készült épületeket. Leginkább a 3D-s nyomtatási technológia segítségével készült házakat értjük ezen kifejezés alatt. A New Technology című folyóirat 2022/2.számában olvasható Gábor János cikke ( Automatizált 3D-s nyomtatással építik a családi házakat) részletesen bevezeti az érdeklődő Olvasót a témába. Megtudjuk a cikkből, hogy az első 3D-s apartmant 2020-ban építette egy német cég. Az iparágban rengeteg befektető lát fantáziát, az egyik cég 50 millió dolláros részvénycsomaggal vonult be az amerikai tőzsdére. Az is kiderül, hogy az így készült házak olcsóbbak, mint a hagyományos ingatlanok, valamint jóval rövidebb az ilyen házak elkészülési ideje: a megszokott 90 nap helyett mindössze 30 nap. De mi a helyzet a munkaerővel? A cikk erre a kérdésre is választ ad. Elég a hagyományos építési projekteknél szokásos munkaerő 55 %-át felvenni. Recenzens azért felveti, hogy nem éppen alkalmazott-barát a rendszer... A kitűnő cikk elolva

 Azok a családok, ahol már nagyok a gyerekek (gimnazisták,főiskolások, egyetemisták,esetleg már dolgoznak), minden évben nyáron szembesülnek az alapkérdéssel: hányan menjünk a családi nyaralásra? jöjjön-e velünk a gyerek? Nem kínos már huszonéves " gyereknek", ha a szüleivel nyaral? Nem fogják a kortársai kicikzni ezért? A Nők Lapja ( nagyon szeretem ezt a hetilapot, férfiként is gyakran elolvasom, mert remek cikkek vannak benne csaldról, gyereknevelésről, pszichológiáról) 2022.juúlius 6- számának 62-64. oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét, címe:Kriszta tiszta gyagya. A cikkben voltaképpen hétköznapi emberek mondják el véleményüket a kérdésben. Mindenféle álláspont megjelenik. A negyvenes szülő, aki nem engedte, hogy tizenéves lánya otthonmaradjon. A szintén negyvenes hölgy, aki már sajnálja, hogy nem nyaralt többet a szüleivel. Megszólal a pszichológus is, aki szerint érdemes felnőttként kezelni a tinédzsert, és figyelembe venni az ő igényeit. Nem akkorra tervezni a csalá

 Történelem, mesterfokon! Egy kitűnő tanulmány jelent meg a Történelmi Szemle című folyóirat 2023/1.számában Deák Ágnes tollából. Címe: A bölcs, de félénk Fabius Cunctátor, gróf Esterházy Móric címmel. A tanulmány egy igencsak különc, Ferenc József belső köreihez tartozó főúrról, gróf Esterházy Móricról szól.  Nem szerették a kortársak ezt az arisztokrata politikust. A magyarok túlzottan Habsburg-pártinak és fanatikus ( ahogy akkor mondták: ultramontán) katolikusnak, az osztrákok túlzottan magyarbarátnak gondolták őt. Nagy vetélytársa volt Schmerlingnek. Közreműködött az 1860-as évek nagy politikai játszmáiban: az osztrák-porosz háborúban, s abban, hogy Ferenc József 1865-ben tárgyalásokat kezdett a magyar elittel.  Nagyon arisztokratikus egyéniség volt, egy nekrológja említi is, hogy néha túlzásba vitte a spanyolt etikettet. Mások meglátták zárkózott egyéniség mögött a koncepciózus politikust. A.J.P. Taylor angol történész viszont gyenge politikusként írja le, aki hozzájárult ahhoz,

 Az 1945 után létrejött kelet-európai kommunista rendszerek tönkretették az egyházakat. Hogy hogyan,azt Balogh-Zila Teodóra Berecky Ildikó nyugdíjas lelkésszel készült intetjúja (Ne engedjük el a szórvány kezét!Reformátusok Lapja 2021.december 12.,11-14.o.). A 12 oldalon Ildikó néhány mondatban felvázolja,hogyan lehetetlenítették el a kommunisták 1945 után az egyházak működését  Elvették az egyház földjeit,államosították az iskolákat. A korábban az egyház fenntartásában jelentős szerepet játszó,sok esetben presbiteri feladatokat is betöltő nagygazdákat kuláknak minősítették,gyakran lakhelyük elhagyására kényszerítették. Az egyházakat állami irányítás alá vonták,önmagukat nem is lettek volna képesek fenntartani a gyülekezetek..A hívők korábbi ajándékai elmaradtak. Vajon a rendszerváltás meghozta a változást?Részben-felel erre Bereczky Ildikó. Az egyházak visszakaphatták az iskolákat,a földet viszont nem . Ahogy mondták,legelő birka nélkül.  A kitűnő interjút olvasva azt kívánom,korszerű

 Szeretek régi újságokat olvasni. Olykor gazdagítja történelmi ismereteimet. Madaras József (1937-2007) a huszadik század egyik legnagyobb magyar színésze volt. Megszámlálhatatlan mennyiségű filmben,tévésorozatban játszott. Azt,hogy miféle szerepe volt neki a politikában,nem tudtam. Egészen addig,míg el nem olvastam a Pesti Riport című lap 1993.január 5-i számában Hámori Tibor: Madaras József-kóma után című cikkét. Madaras elmondja,hogy érzése szerint szándékosan mellőzik őt a szakmában,alig kap szerepet,pedig öt gyermeke van. Részletesen szól politikában(azaz azóta már:történelemben) betöltött szerepéről. Madaras az 1980-as évek végén -ekkor már nyilvánvaló volt,hogy a szocialista rendszer akkori formájában nrm életképes-nagy vendégségeket rendezett budajenői házában. Felsorolja kik ültek az asztalánál:mások mellett itt ették a halászlevet vagy a lecsót Grósz Károly,Berecz János,Horváth István,Pozsgay Imre,Csurka  István,Csoóri Sándor. Madaras célja az volt,hogy rávegye Grósz Károlyt:

 A hagyományos egyetemi képzési struktúrában a hallgatók 3 év alatt teljesítik az alapképzést,ehhez-ha a hallgató ís úgy akarja,és felvételt is nyer-jöhet a 2 éves mesterképzés. Ám 2023-tól az egyetemek lehetőséget kaptak arra,hogy a mesterképzés kurzusait akár 1 évbe belesűrítsék. Így a hallgató akár 4 év alatt is szerezhet alap-és mesterfokú diplomát. Mint a HVG 2023.február 2-i számából kiderül(Szabó Fruzsina:Gyorsítósáv című írása az 56-58.oldalon),a hallgatók élnek is a lehetőséggel. Az ok nagyon prózai:magas a tandíj. Ha egy évet meg tud spórolni az egyetemista,az akár egymillió forintos megtakarítást is jelenthet. A másik ok:jelenleg a cégek szinte vadásznak a képzett és idegen nyelvet is jól beszélő munkaerőre. Nincs arra garancia,hogy ez pár év múlva is így lesz... Viszont azt érdemes lenne számításba venni,hogy mesterdiplomával többet lehet  bbbb keresni. Legalábbis nagyon sok cégnél.  Még egy szempontot hadd emeljek ki,ami  szerintem a kétéves mesterképzés mellett szól:a sza