Írott és elektronikus média régen és ma

Az Alföld Magyarország egyik legszínvonalasabb irodalmi és kulturális folyóirata. Havonta jelenik meg,a kortárs magyar irodalom színe-javát kínalja. Most a 2023/5. szám tartalmából szemlézünk. Térey János költészetéről,szsmélyiségéről beszélget Bazsányi Sándor,Lanczkor Gábor,Papp András,Poós Zoltán és Fodor Péter-Valastyán Tamás igencsak eredeti tanulmánya arról,hogyan olvassa egymást Térey János és Borbély Szilárd. Az jutott eszembe,milyen jó lenne egy ilyen tanulmánykötet a Nyugatosokról. Hogyan olvasta egymást Ady és Móricz,Kosztolányi és Szabó Lőrinc  és mások. Tudomásom szerint ilyen kutatások nincsenek-Schmid Róbert Térey iróniájáról írt tanulmányt.-Fecske Csaba:A megbocsátó című versében feleségének állít emléket.Platón igaza című költeménye pedig a gyászoló ember üresség-érzetéről is szól-Zalán Tibor Felezőszonettek című versciklusa izgalmad tartalmi és formai kísérlet-Győri László:Ép ésszel mire mész?című művében korunk poszt-posztmodern világának irracionalitásáról,erkölc...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,de egész Közép-Európában olvasott irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat,a magyar kulturális média egyik zászlóshajója. Most a 2016/12.szám tartalmából szemlézúnk. Takács Zsuzsa:Egy könyvtár felszámolása című verse nagyon szép tanúságtétel a könyvkultúra,az olvasás,mint magasabbrendű emberi tevékenység mellett.  Konferenciát rendeztek "Marketing,brand és kultusz az irodalomban"címmel. Az Alföldben közölt három előadásból kiderül,hogy mindig is volt kultuszépítés az irodalomban,már Petőfi,Arany,Madách idejében is,nem is beszélve Adyról,Kosztolányiról. Visy Beatrix nagyon bátran és empatikusan szól a Borbély Szilárd körül kiépült kultuszról.  Folytatódik Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső életéről szóló tanulmánysorozata. Ezúttal Kosztolányi irodalmi társaságbeli tagságait elemzi a Szerző. Úgy vettem ki,Désiré szerette magát úgy beállítani,mint aki teljesen szabad és független. Mindennek ellenére tagja volt a Petőfi Társaságnak,az 1919-ben ...

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat Debrecen és egész Magyarország kulturális életének egyik büszkesége. A 2008/9.szám tartalmából: Krasznahorkai László kisprózája a mai kor rohanását,az emberi észlelés viszonylagosságát,az értékelések felszínességét bírálja-Vasadi Péter E.-nek iŕt versében az istenkeresésről ír,Bakelit című költeményében pedig egy debreceni kávézó előtt tiszteleg-Vajda Mihály Szókratészi huzatban című naplójának részletét olvashatjuk. Érdekes kérdéseket vet fel,pl. Lehet-e akarni a világ jobbá válását?Vagy az emberi akarat csak arra irányulhat,amin tudunk változtatni?Vagy:van-e értelme naplót vezetni az álmokról(mint ahogyan ezt Vajda teszi),elárulnak-e bármit is az emberről az álmai?-Térey János drámarészlete szeretve bírálja a debreceniséget,az itteni életfelfogást és gondolkodást-Milbacher Róbert tanulmányában Arany János:Szondi két apródja című balladáját elemzi. Kitér az apródok szerepére az irodalmi hagyományban. Milián Orsolya esszéje nagyon...