Írott és elektronikus média régen és ma

 Olvasom Rozgics Mária:1956."Az ember nem magányra lett teremtve"című írását a Világ Magyarsága folyóirat 2020.október 22-i számában. Szerző nagyon éles kritikát fogalmaz meg mindazokkal szemben,akik a társadalom tagjainak egymástól való elszigetelését,atomizálását jelölik ki célul,hogy az elszigetelt emberekből álló társadalomban könnyebben érvényesíthessék gazdasági céljaikat. Eszembe jutott valami,néhány elszigetelt gondolat-morzsa. Van egy ismerősöm,hagyjuk,ki az,aki évente egyszer látja a testvérét,pedig ugyanabban a városban laknak. Felnőttként élnek,egymástól távol. Aztán van olyan ismerősöm,aki még soha nem járt az apja sírjánál,pedig a papa már húsz éve meghalt. Szerintem mindenki tud hasonló extrém eseteket a környezetében. A sajtó,a média egy része is,sajnos,normálisnak tartja az elmagányosodást,az elszigetelődést. Munka után tessenek hazamenni,aztán sokat vásárolni a neten.  A kitűnő cikk az elszigeteltséget történelmi dimenzióba is helyezi. Történelmünktől elszig

 Mi, emberek, kissé nagyképúek tudunk lenni. Hajlamosak vagyunk a "kultúrát" és az ezzel kapcsolatos fogalmakat kizárólag a legnagyobb főemlősnek- keresztény értelmezésben: a Teremtés koronájának- tulajdonítani. Aki azonban elolvassa Reichhardt Richárd: Kulturális evolúció című cikkét az Élet és Tudomány 2020/27. számában (854-855. oldal), az egy kicsit át fogja értékelni ezt a meggőződését.  A cikk 3. része ( "A hangyászás változatossága") érdekel most bennünket. Egy 39 különböző csimpánzpopulációt vizsgáló nemzetközi kutatásból kiderült, hogy az egyes csmpánzközösségek bizony máshogy halásszák egyik edvenc csemegéjüket, a termeszt. Van, ahol oldalt fekve, van, ahol háton fekve. Különbözik a zsákmány elfogyasztásának módja is. Ezek a különbségek mind kognitív különbségek, azaz a majmok egymástól lesik el a zsákmány elfogásának és feldolgozásának különböző módjait. Tehát a csimpánzoknál is van kulturális evolúció, de ez inkább csak a létszükségletek kielégítésének m

 Mi,magyarok,vajmi keveset tudunk Spanyolország történelméről. A sajtó,a média még mindig afféle "egzotikus terület"-ként kezeli az ibériai államokat. Éppen ezért hiánypótló az a cikk,amely a Nők Lapja 2020/41.számában jelent meg Jásdi Beáta tollából.Címe:I.János Károly számüzetésbe vonult. A kitűnő cikk bemutatja János Károly ifjúkorát,szerelmét egy olasz hercegnővel. Szól az 1956.áprilisi tragikus balesetről,amikor is a későbbi király testvére,Alfonz herceg fegyvertisztogatás közben életét vesztette. Remekül ecseteli,hogyan bontotta le I.János Károly király a francoista államberendezkedést,és védte meg a demokráciát az 1981.évi katonai puccs idején.Nem hallgatja el a cikk a király zavaros magánéletét sem. Szól a király és családja ellen indított korrupciós perekről,melyek végül oda vezettek,hogy 2014-ben Európa egyik legnépszerűbb uralkodója számüzetésbe vonult. Jásdi Beáta cikke kitűnő történelmi ismeretterjesztő írás,jól összefoglalja mindazt,amit I.János Károly királyról

 A Forbes magazin 2020.decemberi számában olvashatjuk Fekete Emese cikkét (Az iharkúti csonttemető legismertebb lakói,116-117.oldal),amelyben megismerkedhetünk a dinoszauruszok korában a mai Magyarország területén élt legismertebb fajokkal. Öt,jellegzetes állatot mutat be nekünk a cikkíró. A Hungarosaurus Tormai egy páncélos,növényevő dinó,olyan jó 4 méter hosszú és több,mint 6 tonna. A Pneumatoraptor Fodori egy könnyűsúlyú,alig pulyka nagyságú jószág. A Bakonydraco Galaczi egy tollas repülő dinosaurus volt,már átmenet a madarak felé. Az Iharkutosuchus makadii egy kis krokodil,nem lenne jó találkozni vele. Az Ajkaceratops Kozmai első látásra úgy néz ki,mint egy emlős. Négy lába egyenlő hosszú.  Azon gondolkodtam el,milyen sokfélék is az élőlények. Dinosaurus-mondjuk,és mennyi változatos forma,szín,életmód,mintha nem is ugyanabba az állatcsoportba tartoznának. Vagy azt mondjuk ma,hogy kutya. Vagy majom. Mi,emberek,szeretjük a különbségek mögött meglátni az összekötő elemeket. A hasonlós

 Ha azt a szót halljuk:transzcendens(vagy pl.szakrális,szent),hát nem éppen a humor jut róla eszünkbe. De vannak olyanok,akiknek igen!A Magyar Teátrum (ma ez tekinthető a magyarországi színházi élet hivatalos sajtóorgánumának) 2020/9. számának címoldalán olvashatunk egy rövid beszámolót Isten,humor és színészlelkek címmel,Orbók Áron és Vass Csaba bibliai történeteket felvonultató produkciójáról. Humor,stand up,de ízlésesen,mértékkel. Annyi rövid gondolatot fűznék hozzá:Kár,hogy nem láttam,szívesen megnéztem volna. Hogy létezik-e transzcendens humor? Szerintem igen, ebben az értelmezésben: az égieknek mindig is volt humora, jókedve, bármelyik vallás szent iratait tanulmányozzuk, mindegyikben találunk nevetést, vidámságot,tréfát. Ezt a hívők közül is egyre többen felismerik. Az a fajta sötét, búbánatos vallásosság már a múlté. 

 Az emberi környezetszennyezés mára odáig jutott,hogy az állatok mája,emésztőrendszere teli van az emberi tevékenység által kibocsátott anyagokkal.Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020/29.számában olvashatunk izgalmas cikket az ausztrál tigriskígyóról,a Föld egyik legveszélyesebb hüllőjéről (Farkas Alexandra:Mérgezett mérgesek,ÉT,2020/29.917.oldal). Kutatók megvizsgálták a nyugat-ausztráliai Perth városa körüli tavak üledékét,valamint a kígyók máját is. 52 féle szennyezőanyagot találtak benne!Köztük higanyt,molibdént,ólmot,arzént és más,egyáltalán nem odavaló dolgokat. De hogyan kerül az ólom,a higany,az arzén a tigriskígyó májába?Táplálékkal. A békák bőre felszívja a fémeket,nyomelemeket,aromás szénhidrogéneket,aztán a kígyó elfogyasztja a békát,és máris belekerültek a szennyezőanyagok. Remélem,sikerül megóvni ezt a veszélyes,bár külsőre igencsak szép állatot a pusztulástól. A cikk pedig:kitűnő. 

 Már ez is történelem,pedig úgy gondolok rá,mintha most lett volna...2020-ban,a futball történetében példátlan módon,nem adták ki az Aranylabdát,mondván,a koronavírus irreálissá tette a szezont. A FourFourTwo futballmagazin erre 101 ország írott sajtóban illetve elektronikus médiában dolgozó sportújságíróját szavaztatta meg,ki volt 2020-ban az Év Játékosa.A teljes sorrend megtalálható a FourFourTwo magazin 2021.februári számának 42-45.oldalán. Születtek érdekes végeredmények,pl. a ruandai Peter Kamasa szerint Sadio Mané lett az év legjobbja. A további sorrend:2.Neymar 3.Mohamed Szalah 4.Kylian Mbappé 5.Thiago Alcantara. Érdekes:Sem Messi,sem Ronaldo,sem a végső győztes akit úgy hívnak,hogy..........,a ruandai kollégánál nincs az öt között. Persze,ezek a szavazások mindig tartalmaznak szubjektív elemeket,a futball mindig is olyan volt,hogy mindenki másképp látja,ez a csodálatos benne.Ez a sorrend azért akkor is,hm,figyelemreméltó...

 2020-ban jelent meg Szabó Stein Imre nagy sikert aratott kisregénye a Soha-Napló a pokol tornácáról. Ebből az alkalomból a Népszava kulturális melléklete,a Nyitott mondat,interjút készített a népszerű tévés személyiséggel-újságíróval. (Krausz Viktória:Az élet rohan a halál felé.Szabó Stein Imre az apai és fiúi gesztusokról.Nyitott Mondat,a Népszava kulturális melléklete,2020.október 30,1.oldal).  Nagyon rokonszenves számomra Szabó Stein Imre történelemszemlélete. Elmondja,hogy igen,a Horthy-hadsereg tisztikarában is voltak zsidók,voltak,akik gyűlölték a németeket. Fontosnak tartja,hogy ne csak bűnösökről és áldozatokról beszéljünk,"ennél bonyolultabb és polarizáltabb a valóság.Voltak és vannak hidak." Annyira megörültem,ezeket a mondatokat olvasva. Lám,így is lehet!Differenciáltan,árnyaltan,azaz a történelmi valóságnak megfelelően. Nagyon példamutatónak tartom ezt a gondolkodást,jó volna,ha a hivatásos történészek,az egyetemi katedrák birtokosai is eljutnának a valós történe

 A Magyar Teátrum című színházi tematikájú folyóirat 2020.októberi számának 24.oldalán remek kritikát olvashatunk a Mikó Csaba-Závada Péter szerzőpáros által írt Sándor Mátyás című musicalról és annak dunaújvárosi premierjéről. Megtudjuk,hogy Jules Verne-mert az ő regényéből készült a zenés színházi mű-nem konkrét személyről mintázta magyar hősét,hanem az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tipikus karakterét kívánta ábrázolni általa. Mit is mondhatunk:a kísérlet igencsak remekül sikerült. A musical szerzői aztán elmondják,milyen elvek szerint alakították a darab zenei-és szövegvilágát. Szerintük azért kellett ebbe a darabba sok modern zene,mert Sándor Mátyás egy klasszikus-romantikus figura,ezt kellett ellenpontozni egy mai,modern zenével. Megtudjuk a cikkből azt is,milyen meglepetés várta Őze Áron igazgatót a premier után.  A kitűnő,mértéktartó ugyanakkor figyelmet és érdeklődést ébresztő írás elolvasása után nekem az jutott eszembe,miért tudott egy 19.szazadi francia regényíró en

 A Nyitott mondat a Népszava c.napilap kulturális melléklete. A 2020.november 6-i számban Rácz I.Péter készített nagyinterjút Herczeg Szonja iróval. A Képzeletbeli ház című,rövid történetekből álló regény szerzője elmondja,hogy könyvének fő mondanivalója az,hogy a mentális betegségben szenvedő emberek is lehetnek teljesértékű tagjai a társadalomnak. A szorongással,pánikbetegséggel küszködő emberek olykor feketébben,pesszimistábban látják a világot,de erről nem ők tehetnek,ez a betegségük része. Herczeg Szonja szerint a magyarországi ellátórendszer gyenge,nem mindenki jut el terápiára azok közül,akiknek szüksége lenne rá. Szó esik még az interjúban alkotási módszerről,közösségi médiáról,influenszerekről(nem egy-egy konkrét személyről,hanem általában a jelenségről),valamint arról,mit gondol Herczeg Szonja,milyen lesz a világ 2035-ben.  Remek interjú,ritkaság a magyar sajtóban,médiában. Rokonszenves interjúalany,aktuális és általános témák megfelelő aránya,releváns,az olvasók túlnyomó töb

 Kezembe került a Népszava 2020.szeptember 11-i száma. Ebben egy kis rövid hír adja az olvasók tudtára,hogy elhunyt Ljubisa Samardzic szerb színész-ahogy mi,magyarok a Forró szél című,egykori jugoszláv vígjátéksorozatból ismerhettük,Borivoje Surdilovic,azaz becenevén:Surda. A hírben persze,az is szerepel,hogy 1967-ben nagydíjas alakítást prezentált a velencei filmfesztivál zsűrijének,de ez most legfeljebb a tiszteletet növeli. A bánatot nem enyhíti. Elment Surda. Elment egy gyermekkori emlék. Jómagam még nagyon kicsi fiú voltam a magyarországi ősbemutató idején,de aztán,az ismétlésekkel együtt nőttem,idősödtem,egyre többet felfogtam ebből a sorozatból. Surda volt az a fickó,aki nem túl okos,nem túl szorgalmas,ambíciózusnak sem nevezhető,mégis valahogy mindig az ő térfelén pattog a labda. Mindent megúszott,még a nem túl szorult helyzetekből is ügyesen kivágta magát. Volt menő sapkája,apámtól én is kunyeráltam ilyet. A suliban valahogy nem volt beszédtéma,inkább Détáriéknak örültünk. De

 Elég nehéz dolga van ma annak a magyartanárnak,aki Petőfit akarja közel hozni a 21.század középiskolásainak szívéhez. A mai srácokat a korszellem arra tanítja,hogy kizárólag a mában éljenek,arról,ami a születésük előtt volt,ne is vegyenek tudomást. A közösségi média,sajnos,felerősíti bennük ezt a hozzáállást. A Magyar Teátrum 2020.decemberi számának 21.oldalán olvastam egy kitűnő ismertetőt(promót? nem baj!) a Mindörökké Júlia című darabról. A Szendrey Júlia életéről készült dokumentarista(Júlia és Petőfi Sándor levelezésén alapuló) színművet Sopronban mutatták be,Molnár Anikó és Papp Attila főszereplésével. Ennek az előadásnak készült el a televíziós változata.Azt gondolom,érdemes lenne ezt megmutatni középiskolásoknak. Minden tankönyvnél és digitális tananyagnál többet mond. Talán közelebb hozza Petőfi költészetét is a mai fiatalok szívéhez.  Mindenesetre a Magyar Teátrum cikke kitűnő,a kapcsolódó fotók pedig szenzációsak,érdemes lett volna feltüntetni a Szerző és a fotós nevét...

 A Népszava 2020.november 6-i számában jelent meg Doros Judit:A bádogember című cikke. Az igencsak életszerű,lüktető publicisztika a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájáról,a munkaerőhiányról szól. Egy hetven felé közeledő bádogosmester beszéli el,hogy öt tanulójából egy sem lett bádogosmester,inkább elmentek könnyebb,kényelmesebb szakmákba.  Nagyon tetszett a cikk stílusa,problémaérzékenysége. Bizony,nagyon kevés a jó szak-és segédmunkás Magyarországon.Elképesztő a munkaerőhiány. Szállodaigazgatók takarítják a lépcsőt,mert felmondott a takarítóbrigád. A hipermarket osztályvezetője beül a pénztárgép mögé,mert nincs pénztáros. Emberhiánnyal küzd szinte minden ágazat. Ma a főnök,az ügyvezető,a kirendeltségvezető,úgy kel fel reggel,hogy azon izgul,megvan-e még minden  dolgozója. Ilyen ez a mai magyar világ. Furcsán kapitalista. 

 Kihalt a magyarországi sajtóból,médiából az igazi humor. Az a szatirikus látásmód,amely"érdek nélkül"cikiz,nem pedig politikai megrendelésre dolgozik. A Népszava 2020.augusztus 21-i számában,a 9.oldalon találtam egy kivételt. Nagyszerű, ízes,európai humort. Kácsor Zsolt:Előre ország népe című publicisztikáját. Megtudhatjuk,hogyan reagáltak az EU vezető politikusai arra,hogy reagálniuk kellene a fehérorosz forradalomra. A kulisszák mögé pillantva kapunk lesújtó képet arról,miért is emelték meg 5 százalékkal a hercegi pár  albérleti díját. A cikkíró a társadalomlélektani tényezőkre is figyelmet fordít:megérteti a magyar Olvasóval,miért is hiszi egy brit,hogy nagy időket élünk. Feltűnik a sorok között Macron francia elnök és Merkel,akkori német kancellár történelembe rögzült alakja. Kácsor Zsolt humora,publicisztikai stílusa a legnagyobbakat idézi. Közéleti,szórakoztató. Bárcsak sokan járnának az ő útján!

 Elolvastam a Világ Magyarsága című hetilap 2020/18.számában Horváth András:Vérmese cìmű cikkét. Az alábbi gondolatok kavarogtak a fejemben a cikk olvasása után: A magyar sajtó és média történetében mindig is jelentős vonulatot képviselt a humor,a szatíra. Ez jól is van így,az Olvasók,a Nézők vágynak a nevetésre,túl szorosak és feszültek a hétköznapjaink. Ráadásul a poénok bevetése segít az újságírónak is kordában tartani érzéseit. Szeretném elmondani,hogy a cikk tartalmát illetően nagyjából egyetértek Horváth Andrással. Azt gondolom ugyanis,hogy az emberi jogokat nem arra találták ki,hogy különböző excentrikus emberek az élet minden konfliktushelyzetében ezekre hivatkozzanak. Azt meg különösen nem szeretem,ha valaki átlépi a józan ész határait, provokatív célzattal médiacirkuszt csap piszlicsáré dolgok körül,jogsértésnek feltüntetve természetes dolgokat,megszokott,jól működő,s az emberi jogokat maximálisan tisztelő embereket besározva. Ebben maximális mértékben igaza van Horváth Andrá

 Románia 1989.évi forradalmának,és általában Kelet-Európa 20.századi történetének kutatói illetve a téma iránt érdeklődők számára nagyon hasznos lehet,ha elolvassák Nyakas Szilárd:Istentől elhagyatva című írását. A visszaemlékezés a Magyar Krónika c.folyóirat 2020/2. számának 114-117.oldalán olvasható. Szó esik benne arról,hogyan telepítették ki a román hatóságok Tőkés László református lelkészt és feleségét Menyő(hivatalos nevén:Szilágymenyő) községbe. Felbukkan a cikkben egy magyar rendszámú autó,amit Kolozsváron rendkívül szívélyesen fogadtak,aztán pedig segélyszállitmányról,valamint rendhagyó karácsonyi istentiszteletről és különleges úrvacsoráról is olvasunk.A stílus kitűnő:egyszerű,de nem leegyszerűsítő,hamis pátosztól mentes. Nyakas Szilárd nagyszerű cikke visszautaztatja az Olvasót abba az emlékezetes 1989-es esztendőbe. Több olyan cikkre,filmre,tudósításra,visszaemlékezésre lenne szükség a magyar sajtóban,médiában,melyek az utóbbi idők nagy történelmi eseményeinek apró hétközn

 Ha egy mai magyar történésztől megkérdezném:tudja-e,ki volt Ottrubay Melinda,valószínűleg nem tudná. Van a magyar történeti tudásban egy lyuk:színház-és drámatörténetünk ismerete. A huszadik századi történelem ismertetésekor,tanításakor hajlamosak vagyunk elfelejteni kitűnő színművészeinket,táncosainkat. Éppen ezért olvasom nagy örömmel az olyan írásokat,mint Balázs-Piri Krisztina:A herceg & a táncosnő című műve,amely a Nők Lapja 2020/37. számában jelent meg. Herceg Esterházy Pál,az ekkoriban már ötven felé járó dúsgazdag örökös és Ottrubay Melinda prímabalerina 1946-ban esküdött egymásnak örök hűséget.  Aztán,mint a cikkből is kiderül,közbeszólt a rettenetes történelem. Esterházyt letartóztatták,Melinda asszony sehol nem kapott állást,bujkált. Tönkrement az egészsége. Esterházy herceg a forradalom alatt szabadul(kicsit pontosabban:forradalmárok szabadítják ki),és a pár,immár együtt,Zürichbe disszidál,ahol is 1989-ig élnek,Pál herceg haláláig.  Nagyon jó volt olvasni ezt a kitűnő,

 A Covid-19 miatt sokan kerülhetünk olyan helyzetbe,amit csak úgy hívunk:karantén. De mit csináljon az ember karanténban?Hogyan töltse el a napjait? Erre vonatkozóan ad tanácsokat a Nők Lapja 2020/46.számában Koronczay Lilla:Út befelé című cikke. Két szakember(Dr.Szondy Máté és Bokor Judit) mondja el véleményét és tapasztalatait a karanténról. Azért tetszik ez a cikk,mert mindketten a belső elmélyülés,a napjainkra oly jellemzővé vált pörgős,izgága életforma megváltoztatását ajánlják. Dr.Szondy Gábor kifejezetten javasolja a meditációt,mely szerinte vallás-és kultúrafüggetlen. Bokor Judit pedig a korábban elhanyagolt szellemi és fizikai időtöltések felelevenítését,régi képességek újraélesztését javasolja:jóga,olvasás,zenélés a régen elfeledett hangszeren,festés. Aztán a cikkíró is elmeséli mit is csinált ő a karanténidőszak alatt. Szerintem elsőosztályú írás ez,szinte olvastatja magát. A benne foglaltakat pedig érdemes megjegyezni.

 A Nők Lapja 2020/53. számának 56-58.oldalán remek cikk olvasható a régi rádiókabarékról, Szegő András tollából. Fiatalabbak kéedvéért:anno a 20.század végén a Rádiókabaré volt a magyar humor csúcsa. Óriásokkal, akiknek viccein hetekig röhögtünk.  Jó olvasni Szegő András cikkét. Jó emlékezni Hofi Gézára, Antal Imrére, Alfonzóra, Kibédi Ervinre és a többi legendára. Nemcsak azért, mert visszamehetek boldogult ifjúkoromba, hanem azért is, mert ezeknek a humoristáknak, színészeknek a vicceit még mai napig is elhallgatom. Klasszikussá váltak. Van, aki még köztünk van ( Nagy Bandó András), de a többségük már csak az égből figyeli ezt a cseppet sem humoros világot.  Volt egyszer egy másik korszak, melynek emléke még mindig velünk él. Ne felejtsünk!  Azt a bizonyos kórházi sztorit Alfonzó kazettájával nem is ismertem... Itt a Nők Lapja weboldala.

 A Görgei-kérdés hosszú évtizedeken át a magyar történettudomány mérlegéül szolgált:aki Görgeit árulónak tartotta,az balos volt,aki nem tartotta annak,az meg jobbos. Az ilyesfajta leegyszerűsítések ártanak legjobban a történetírásnak. Amikor elkezdtem olvasni a Világ Magyarsága c.hetilapban (2020.május 7.)Hutzler Vilmos írását,azt gondoltam,ez is csak egy újabb vitacikk,mely cseppet srm meggyőzően támasztja alá egyik vagy másik oldal igazságát. Aztán rájöttem,hogy itt jóval többről van szó,mint vitacikkről:Görgei Artúr hadvezéri pályafutásának rövid (egész oldalas) ismertetése ez,olyan tényekkel,melyekről még soha nem volt szerencsém hallani  Három olyan tényt találtam a cikkben,mely meggyőzően igazolja Görgei elkötelezettségét,és cáfolja áruló voltát. 1.Andrássy kifejezetten kérte Görgeit,hogy kezdjen egyeztető tárgyalásokat az orosz udvarral. 2.Kossuth az OHB elnökeként adott felhatalmazást Görgeinek az oroszokkal való békekötésre(na,itt csattantam fel. Aztán az emigrációban mindenfé