Írott és elektronikus média régen és ma

 Amint a Magyar Teátrum folyóirat 2021.júniusi számában hírül adta (5.oldal),Szentesen megkezdi működését a Tóth József Színház. A tudósítás a lényeget tartalmazza,csak éppen rosszul lett megírva. Egy ilyen témának szerintem nem az 5.oldalon,hanem a címoldalon a helye. Manapság új színház,Magyarországon,szerintem ez szenzáció. Aztán:jó lenne tudni ki (volt) az a Tóth József. A tudósításhoz csatolt fotó borzalmas:két öltönyös,szájmaszkos férfi valamit aláír. A képaláirásban benne hagyták azt,hogy "Képaláírás"!!! Szóval,a hír jó,szerintem mindenki örül neki,de az újságcikk lehetett volna kissé magasabb színvonalú. 

 Az emberek azt gondolják, hogy vezető ( itt most a vállalati szférára gondolunk) csak bizonyos kiválasztottsakból lehet. Ez nem így van, a vezetői adottságok ugyanúgy tanulhatók, mint bármi más. A HVG 2021/24. számának 52-53. oldalán olvashatunk erről igen érdekes cikket. A 2-3. bekezdés adja meg az írás lényegét. - a vezetői készségeket igazából mindenki használja a hétköznapi, családi életében, csak éppen tudatosítani, irányítani kell ezeket - a vezetőképzésen tanultak az élet más területein is használhatók, senki nem veszít tehát azzal, ha " beiratkozik" a vállalat vezetőképzésére. Azonkívül jó lenne, ha mi itt,Magyarországon, tudatosabban hoznánk döntéseket. Mindennapi tevékenységeink során olyan szétszórtak, következetlenek, szervezetlenek tudunk lenni. Ahhoz, hogy ezen tulajdonásgainkat levetkőzzük,jó alap lehet, ha elvégzünk egy vezetőképzőt.  A HVG-ben közölt cikk kitűnő, sajnos, a Szerző neve nincs feltüntetve. Jó lenne, ha a magyar sajtó és média többet foglalkozna

 A HVG 2021/24.számában olvashatunk remek hírösszefoglalót a Spanyolország politikai vezetését egyre jobban nyomasztó katalán kérdésről. 2017.után a spanyolok bebörtönöztek néhány,katalán fúggetlenségért küzdő politikust. 2021.nyarán Pedro Sanchez szocialista kormánya amnesztiát adott volna a bebörtönzött vezetőknek. Erre a spanyol jobboldal utcára vonult,tüntetni. Mint a HVG cikkéből kiderül,egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett spanyolok több,mint 60 százaléka ellenzi az amnesztiát,és csak 20 százaléka helyesli.  De akkor miért ragaszkodik Pedro Sanchez kormánya az amnesztiához?Mint a cikkből kiderül:retorikailag ez a nemzeti megbékélést szolgálná,a valóság az,hogy a szocialistáknak szüksége van a legális katalán parlamenti pá támogatására. Hozzátehetnénk:például a migrációbarát törvények keresztülvitelében.  A remek kis cikk(közérthető,tárgyilagos,nem elfogult egyik fél javára vagy rovására sem) olvastán az jutott eszembe:mennyire bonyolult lett a spanyol politikai élet is.

 Nagyon sok magyar szülő teljesen kétségbeesett állapotban keresi fel a pszichológust vagy rosszabb esetben ír levelet valamelyik médiacsatornának: gyermeke az utóbbi időben fáradékony, nem figyel, már meg is állapították nála,hogy figyelemhiányos. Mit lehet ilyenkor tenni? A Nők Lapja 2021/18. számában, a 63.oldalon olvashatjuk Dr. Donauer Nándor neuropszichológus nagyszerű írását ( címe:Művészlelkek vagy csak lusták?), melyben a kiváló kutató nagyon egyszerű választ, megoldást ad a problémára: a fiatalok nem alszanak eleget. Hogy miért, mit csinálnak éjszaka alvás helyett, azt nyitva hagyja, illetve majd a következő részben folytatja, de maga a válasz egyszerűségében lenyűgöző. Mint ahogy sodró, magával ragadó az egész cikk is. Nagyszerű írás, jó olvasni! Persze, a probléma nemcsak Magyarországot érinti. A Nők Lapja weboldalán nagyon sok izgalmas, érdekes olvasnivalót találnak nők és férfiak egyaránt!

 Annyiféleképpen gyászolunk...Van,hogy olyan embert gyászolunk,aki nem volt családtag,de sokat segített nekünk. Dragomán Györgynek,a kortárs magyar irodalom egyik ikonjának, kitűnő novellája,a Tartozás,a Nők Lapja 2021/18.számában,a 72.oldalon jelent meg. A novella tulajdonképpen egy belső monológ. Karola,az ötvenöt éves,meglehetősen zaklatott lelkű nő adná át részvéte jeléül ajándékát apja szociális gondozója férjének. Csakhogy rosszul lesz,nem tud kiszállni a kocsiból. Felidézi Emőke alakját,szereretét,ahogy apját ápolta,aztán őt is masszírozta-aztán a novella végén van egy igazi poén. Maga a mű szinte egybefüggő,nincs benne hagyományos,kötőjeles párbeszéd. Csak belső beszéd,de az aztán bőséggel. A Tartozás a rövid novella-régebben úgy hívták:tárca-műfaj mesterműve. Gyászt,tiszteletet,bonyolult érzelmeket jelenít meg,mindössze egy oldalban. Mindenkinek ajánljuk,aki szereti a szép és nemes irodalmat.

 Vajon mi köze a kettőnek egymáshoz?A cementgyártás,annak alapján,amit tudok róla,nem tűnik éppen zöld iparágnak... Mint a Figyelő című üzleti hetilap 2021/33.számában közölt cikkből (59.oldal,Dózsa György: Cementgyárak aranykora) kiderül,nagyon is sok a kapcsolódási pont.Igen nagyértékű kapcsolódási pontok vannak a két ágazat között. Ha ugyanis egy kormány környezetvédelmi paradigmaváltásra készül-a cikk szerint éppen ez zajlik az USA-ban,Nagy-Britanniában és Kínában is),ahhoz infrastrukturális beruházások kellenek. Az infrastrukturális beruházások pedig építkezéseket foglalnak magukba. Az építkezéshez pedig mindig kell cement. Úgyhogy ma is tanultam újat:a környezetvédelem fellendíti a cementgyártást.  A cikk,és az egész hetilap pedig:kitűnő!

 Szenzációsan jó cikkre bukkantam a NEW technology magazin 2021/2.számában. Gábor János írása(Az űrben is működhet a 3D  nyomtatás,39.o.) szinte elrepített egy másik dimenzióba.Vagy nem is csak "szinte".... Arról van ugyanis szó,hogy az űrhajókban rendkívül szűk a hely. Ezáltal nagyon bonyolult valamit elhelyezni a járműben. De ha működne az űrben a 3D nyomtatás,akkor ezzel ez a probléma meg is oldódna. Nem is szólva olyan külső egységekről,pl.antennákról,melyeket jelenleg a Földről kell minden egyes esetben felcipelni. Ezentúl másképp lenne:helyben kinyomtatnák.  Gábor János cikke kapcsán nekem egy sajátos felhasználási terület jutott eszembe:a filmipar. Olyan,valóban az űrben játszódó sci-fiket lehetne forgatni(ha ugyan használható még itt a "forgatás"szó),melyekről a 20.század nagy rendezői csak álmodtak. Fellőnének egy űrhajót,ezen egy számítógép tartalmazná a jelenetet,a nyomtató kinyomtatná a karaktereket,szóval a film vagy legalábbis annak egyes jelenetei tén

 Sokszor előfordul, hogy az Olvasó komoly témákról a legérdekesebb, legváratlanabb helyen talál érdekes, figyelemreméltó cikket-publikációt. A Magyar Narancs 2021.október 21-én megjelent számának 24-26.oldalán olvashatjuk Barotányi Zoltán:A velünk élő precedens. A nürnbergi per 75. évfordulója című írását, mely számtalan új, a magyar közönség előtt eddig nem ismert adalékkal, szemponttal gazdagítja a nürnbergi perről szóló ismereteinket. Megtudhatjuk, hogy már 1943-ban felmerült, hogy eljárást indítsanak a náci vezetők ellen. Winston Churchill statáriális módon akart végezni velük, ezt azonban Roosevelt és Sztálin nem helyeselte. Megtudjuk azt is, hogy a szovjetek eredetileg Berlinben kívánták lebonyolítani a pert, de mivel a város széjjel volt lőve, inkább Nürnberg mellett döntöttek.Nehéz volt megegyezni. Számomra igen meglepő információ volt, hogy már az I. világháború után is történtek felelősségrevonások Németországban, mégpedig Lipcsében, ahol ötven ember kapott a vártnál kisebb

 A Magyar Narancs című hetilap 2021/42. számának címlapján a mosolygó, az előválasztásokon győztes Márki-Zay Péter látható, a felirat következő:"Elvis él! Márki-Zay Péter és a belé vetett remények" A képaláírás arra utal, hogy Márki-Zay külsőleg hasonlítana Elvis Presley-re, a rock and roll ikonjára. Kétségtelen,a magyarországi ellenzék vezetőjének a szája és az orra oldalról nézve mutat némelyes hasonlóságot, összességében mégsem állítanám, hogy az ellenzék vezetője külsőleg hasonlítana Elvisre. Szerintem teljesen más karakter. Elvisnek pl. nagyobbak voltak a fogai. Nem is tenné jól az ellenzéki média, ha ezt a hasonlóságot erőltetné. Szerintem. Ami pedig a pályafutás hasonlóságát illeti, azzal még több probléma akad. Memphis nem Hódmezővásárhely.Nem kell ezt a hasonlóságot tolni a médiában. Amúgy maga a hetilap kitűnő, következő bejegyzésünkben egy nagyon érdekes történelmi cikket ismeretetünk.  Itt a hetilap weboldala: magyarnarancs.hu

 Nem tudom,az internetes médiatartalmak között mennyire népszerűek a mémek,sajnos,ebben a témában járatlan vagyok,azzal nem hiszem hogy nagyot tévedek,ha kijelentem:nagyon népszerűek. Mindenesetre azok számára,akik úgy döntöttek,hogy a jövőben mémgyártással szeretnének foglalkozni üzleti alapon,adnék egy tanácsot. A Glamour divatmagazin 2021.áprilisi számában Juhász Edina tollából nagyon jó cikket közöl az internetes mémiparról. Bevezetésképpen minden érdeklődőnek ajánlom,olvassa el! Szerepelnek a cikkben a pozitívumok is,de nem felejtik el figyelmeztetni az álmodozó kezdőket,mire is kell odafigyelni. Juhász Edina remek kedvcsináló cikkel örvendeztette meg az Olvasót. Bepillantást nyertünk egy ismert jelenség kevésbé ismert oldalaiba. Érdekes,izgalmas cikk. 

 Egy nagyon jó elemző cikket szeretnék ajánlani Kedves Látogatóinknak. A mandiner.hu internetes portálon olvashatjuk Balázs Boldizsár:Úgy verte meg a Madrid idegenben a Barcelonát...című írását. Balázs a legutóbbi,a Real Madrid győzelmével végződött El Classicoról ír.  Szó esik az edzőkről,különösen Ronald Koeman nehéz helyzetéről,a két sztárcsapatba beépült (vagy inkább:beépülni szándékozó)fiatalok kudarcairól,és a sok csatát megélt idősebb játékosok húzóerejéről. Minden futballt szerető embrnek szívből ajánlom Balázs Boldizsár cikkét,s azt kívánom:bárcsak mindig ilyen színvonalú és ilyen,finom és értő stílusú cikkeket láthatnánk-olvashatnánk a magyar médiában,mint ez! Jó olvasást!

 A Nők Lapja 2021/15. számának 76-78.oldalán portrét olvashatunk Mihail Gorbacsovról,barátja,Zolcer János tollából. Az egykori szovjet vezető,a glaznoszty és a peresztrojka atyja,ekkor kilencvenéves.  Zolcer felidézi Gorbacsov ifjúkorát-a nép már ekkor is szerette őt nagyon-hatalomra kerülését,megtudjuk,hogy felesége,Raisza,mindenben mellette állt,a Szovjetunió szétesése után a volt kommunista országok népe szerette őt,otthon viszont utálták,volt,ahol nem szolgálták ki. Az egész cikk kissé apotetikus. Ugyanakkor jó volt olvasni Zolcer írását,felidézte a gyermekkoromat,amikor is a végtelenül intelligens,de részletkérdésekben sokat hibázó főtitkár mindennapos látvány volt a médiában. Gorbacsov megváltoztatta a történelmet,s ezt nem felejtjük el neki soha. 

 Olvasom a Magyar Demokrata című konzeratív hetilap 2021/33.számának 10.oldalán Dr.Bene Éva cikkét(Népszavazás és keresztény felelősség). A nagyon szívemből szóló írás egyik mondatához szeretnék egy apró megjegyzést fűzni. Az ominózus mondat így hangzik:"A vallás,a hit és az erkölcs azonossága és ereje által fűzi össze a nemzetek széttagolt társadalmát.". Azt gondolom,hogy ez ma már nem így van. De így kellene lennie. Csakhogy a világ szekularizálódott,vallás,hit és erkölcs elszakadtak egymástól és elszakadtak a nemzettől. A hit nem feltétlenül azonos a vallással,és a vallásos ember pedig nem feltétlenül erkölcsös.  Ami pedig a széttagolt társadalmakat,a korunkban helyüket egyre kevésbé találó nemzeteket illeti:utánanéztem,a legutóbbi népszámláláskor felvett adatok szerint Magyarország lakosságának 75(!!) százaléka keresztény...Sajnos,nem látom vasárnaponként az istentiszteletre özönlő tömegeket. Hazánk társadalma,mint ahogy Európa nagy része,világi társadalommá vált. A vallá

 Hát Ön. És én.  2021.szeptemberében- októberében kétfordulós ellenzéki előválasztást tartottak Magyarországon. A tét: A győztes lesz Orbán Viktor kihívója 2022.áprilisában, az országgyűlési választásokon. Az előválasztást végül, némi meglepetésre, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője, Márki-Zay Péter nyerte, a Demokratikus Koalíció jelöltje, Dobrev Klára előtt.  A szavazatszámlálás után, a médiában mindkét fél az összefogás fontosságát hangsúlyozta, elismerték az eredményt, és ez már- az utóbbi idők külföldi választásának ismeretében- önmagában véve pozitívum.  A leadott szavazatokat tekintve tehát Márki-Zay Péter végzett az első helyen. Az igazi nyertes mégis a magyar választópolgár lett, azaz Ön, én, és mindenki más. Az előválasztási procedúra során megismerhettük az ellenzéki jelölteket, az egyes részterületekről vallott politikai nézeteiket, a vitakultúrájukat,habitusukat, egyáltalán: a személyiségüket. Nem mindegyikük volt egészében véve szimpatikus, de valami pozitívat min

 Olvasom,nézegetem a különböző internetes médiumokat (index.hu,telex.hu),ahol is részletesen közlik az ellenzéki előválasztás eredményeit,körzetenként. Az első tizenöt körzet eredményeit megismerve,úgy tűnik,Dobrev Klára nyeri az ellenzéki előválasztást. Ő lesz 2022-ben Orbán Viktor kihívója. Én ebben semmi meglepőt nem látok. Az induló pártok közül a DK-nak van a legszervezettebb tagsága. A jobboldali média ugyan úgy állította be,hogy Gyurcsány Karácsonyt támogatja,de kérdem én:miért támogatna valaki egy fiatalembert a saját feleségével szemben? Az asszony le is nyelné őt keresztben.Meglepően gyengén szerepelt a Momentum.  Szóval,a végkövetkeztetés csak egy lehet:gratulálunk,kedves Dobrev Klára!

 Az RB Leipzig labdarúgócsapata az elmúlt években a Bundesliga egyik csodája lett. Remek eredményeket értek el,másodikok lettek a Bayern mögött, nemzetközi szinten is letették névjegyüket, mi, magyarok pedig büszkék lehettünk a csapat három ászára, Gulácsira, Orbánra, és az idei szezontól kezdve Szoboszlaira.  Most is büszkék vagyunk.  Ám volt szerencsém látni 2021.szeptember 15.én a Manchaster City-RB Leipzig BL-meccset, a közmédia jóvoltából. Elképedtem. Mintha a City egy más kategóriát, más futball-szintet képviselt volna. Tudatos, okos, jó értelemben vett agresszív játékkal gyakorlatilag szétszedték a lipcseiek védekezését, még Orbán volt a védelem legjobbja, de ő sem hozta azt az igazi formáját. Gulácsi nem mutatott be bravúrt, a második félidőben csereként beálló Poulsen és Szoboszlai is inkább csak próbálkozott. Az eredmény 6-3 a Manchaster City javára,Guardiola mester örült. Illetve: nem örült a 3 bekapott gól miatt.  Ráadásul, mint az kiderült, a Lipcse a bajnokságot sem kezdt

 A Sporthorgász magazin 2021.februári számának 56-58.oldalán olvashatjuk Ladányi Tamás fotókkal gazdagon illusztrált cikkét. Régebben a média az ilyesmit hívta képriportnak, nem tudom, használják-e még ezt a kifejezést.  A cikk a  Ráckevei-Dunakeszi-Soroksári pontyfogó versenyről szól. A legérdekesebb benne az a sok-sok mosolygó ember, húszkilós pontyokkal, amúrokkal. Majd szétesnek a boldogságtól, és a halak sincsenek nagyon felháborodva. Szóval, belelapoztam egy magazinba, csupa mosolygó embert láttam, és ez olyan jól esett, hogy elhatároztam: szóvá teszem a blogomban. Úgyis annyi szomorú embert mutat mostanában a hazai és nemzetközi média, itt az egyik kivétel. Szóval, azt gondoltam, írok erről egy jó kis rövid bejegyzést.  Megtörtént.  Kívánok mindenkinek hasonló mosolygó arcokat.   Ja, és az állatvédelmi szempontok: a sporthorgászok visszadobják a halat. 

 Vicc ez, kérem, vicc ez... Szóval, volt Budapesten, az Úr 2021.évében, ez az Eucharisztikus Kongresszus. Jómagam nem vagyok katolikus, ateista sem, akkor mi marad, buddhista, nem, hanem protestáns. de azért néhány média-megjelenést elolvasgattam az eseményről, a lényeg, nagyon röviden összefoglalva, hogy minden rendben ment. Ferenc pápa azt hozta, amit vártak tőle, akik pedig ezt várták tőle, azoknak igaza volt, és ennek örültek, és ez jó. Szóval, örült mindenki. Semmi okot nem találtak a szomorúságra.  Ahogy olvasgattam a pápáról, a katolikusokról ezt a sok mindenféle anyagot, rájöttem, hogy sietnem kell, mert nem fogom időben befejezni a Márai Sándor egyik könyvéről írott könyvajánlómat. Nem is fejeztem. Viszont döbbenetes nyelvi-logikai változást vettem észre az agyamon, ami pedig eddig remekül működött.  Nem tudtam leírni azt, hogy Márai.  Csak azt é, hogy Mária.  Legalább tucatszor eltévesztettem. Az a kis két utolsó betű valahogy összekavarodott.  Mi következik ebből? Sokminden.

 Sugár András a huszadik század-végi- huszonegyedik század eleji magyar közmédia egyik meghatározó arca volt. Jómagam gyerekként és fiatalként láthattam, de ha feltűnt a képernyőn, azonnal otthagytam éppen aktuális elfoglaltságomat, és néztem. Néztem a riportjait, a nagyon izgalmas és korrekt tudósításait, hallgattam a véleményét ( már amikor hagyták neki elmondani). Sugár András az egyik utolsó olyan médiaszemélyiség volt, akitől tanulni lehetett. Nemcsak látásmódot, politikai kérdésekben elfoglalt véleményt, hanem magát a felfedezés örömét. Sugár András felfedezte nézőinek, hallgatóinak a világot. Örökké hálásak leszünk érte.  Sugár András 2021.júliusában, 88 éves korában távozott el közülünk. Hiány, űr maradt utána. 

 Ahogy az emberiség tudományos- technikai fejlődése a 19.század óta haladt előre, úgy mindig is meghúzódott a felszín alatt egyfajta civil gyanakvás. Gyanakvás a tudomány iránt, technofóbia, és- most legutóbb éppen a koronavírus kapcsán- mindenféle összeesküvés-elméletek. És- erről sajnos kevésbé számolt be a média, gondolom, politikai okokból- olykor verbális vagy fizikai erőszak a vírussal, a vakcinákkal foglalkozó tudományos kutatók ellen. Elképesztő barbárság.  Az ujszo.com szlovákiai magyar nyelvű hírportál beszámolt ( most jön a hivatalos rész: az erről szóló cikk megtekintve 2021.július 19-én, 9 óra 51 perckor) a Veda Pomaha ( A tudomány segít) mozgalom tüntetéséről. Az itt felvonuló tudományos kutatók( többnyire az orvostudomány, a természettudomány és a matematika területén dolgozók) sérelmezték, hogy a közvélemény egy része őket okolja magáért a koronavírus-helyzetért, illetve az abból fakadó helytelen politikai döntésekért. Igyekeznek megértetni a közvéleménnyel, hogy nem ő