Írott és elektronikus média régen és ma

 A koronavírus-járvány óta az egészségtudomány egyik fontos feladata,hogy minék kevesebbre csökkentse az orvos-beteg személyes találkozók számát,így csökkentse a járványok terjedésének valószínűségét.A HVG 2022/8. számának 34.oldalán egy olyan találmányról olvashatunk,melynek segítségével otthoni vizeletvizsgálatot végezhetünk. Ezzel megszabadítjuk magunkat a "Mikorra van időpont a laborban?"problémától. Az Olive Diagnostics találmánya vécéülőkére szerelhető-nem kell bajlódni kémcsóvekkel-és kimutatja a prosztatabetegségeket,a húgyhólyaggyulladást,3100 fajta molekula kimutatására képes. Nekem nagyon tetszett ez a találmány,egyszerű,tudásához képest nem is drága. Szerintem a magán-egészségbiztosítóknak érdemes lenne elgondolkodni azon,hogy adjanak az ügyfeleiknek ilyet.  Amúgy a HVG cikke megfogott,érdekes,guglizom is a neten az árakat,meg azt,hogy hol lehet megvenni. 

 A HVG hetilap 2022/17.(április 28.) számának 78.oldalán olvashatjuk a Megkönnyítik a dolgukat című keretes írást. Voltaképpen arról ad hírt a Szerző,hogyan oldottak meg a szakemberek Franciaország fővárosában,Párizsban,egyszerre két problémát is. Az egyik probléma az életmód témájához kapcsolódik:panaszkodtak a párizsi polgárok,hogy kevés a nyilvános WC. A másik probléma környezetvédelmi és gazdasági:túl sok vizet kell a párizsi közparkok locsolására fordítani.  Megoldás:az uritrottoir,amely egyszerre gyarapítja az utcai vizeldék számát és csökkenti a növények okozta környezetvédelmi gondokat. Úgy néz ki mint egy virágláda,tkp.az is. Csak alatta van egy lyuk,oda lehet vizelni. A vizelet szalmára érkezik,amelyből komposzt keletkezik,ezzel pedig táplálják a fenti virágosládában élő növényeket. Az elmés szerkezetnek csak annyi a hátránya,hogy a nyílt utcán található,márpedig sokan idegenkednek attól,hogy az utcán vizeljenek. A hölgyek számára készült változat kissé szemérmesebb,egy csőbe

 A HVG közéleti,gazdasági és kulturális hetilap 2022.április 28-i (2022/17) számának 50-52.oldalán Kettős látás címmel cikket olvashatunk Szentgyörgyi Rita tollából. A cikk Urbán András:A trianoni csata című színházi rendezéséről szól. Egy,a rendezővel készült interjú mellett keretes írásokban bemutatja magát az előadást,szól Urbán András rendhagyóan fiatalon,mindössze 17 évesen elkezdett pályafutásáról.A szabadkai rendező kifejti nézeteit kultúra és provokáció viszonyáról,a trianoni béke és nemzeti identitás kapcsolatáról,s arról,mennyire káros,hogy a politika megpróbálja kisajátítani az egyéni identitás összetevőit. Nagyon örültem ennek az írásnak. Azért is,mert mostanában mindenféle önjelölt kanonizálóemberek próbálnak dolgokat mondani történelemről,politikáról,identitásról-és jólesett megtudnom,hogy Urbán András nem tartozik ezek közé. Szabad ember,aki szabad gondolkodásra biztat másokat is. Nagyon tetszett humanista megközelítése is:a kérdéses történelmi szempontok helyett az embe

 Azért visszaemlékezve egyetemista koromra,jaj,de rég volt,szóval,eleinte menő volt zenét hallgatni iPodon,aztán már ennek az évfolyamtársnak is lett,meg annak is lett,így hát már nem volt olyan nagyon extra. De azért kényelmes volt,jó volt.  Mindez azért jutott eszembe,mert elolvastam Balogh Csaba:Lecsengett című írását,mely a HVG 2022.május 19-én megjelent számának 34-35.oldalán olvasható. Nagyon jó cikk,összefoglalja a megjelenése idején igencsak újnak ható zenelejátszó történetét,s magyarázatot ad arra is,miért hozta meg döntését az Apple. Remek cikk,jó stílusú,ugyanakkor tényeket is bőven felsorakoztató. Ajánlom mindenkinek!

 Mivel a magyar sajtó és média nem igazán foglalkozik a Climate Pledge kérdésével ( sem), éppen ezért hiánypótlónak tartom Németh Andrásnak a HVG hetilapban megjelent cikkét (Az ígéret szép szó, HVG, 2022.április 21,37-38.oldal).  A Climate Pledge egy klímavállalási program, amelyet az Amazon internetes cég indított el, és már több ,mint 200 nagyvállalat csatlakozott hozzá. A cégek vállalják, hogy 2040-re nettó zéró karbonkibocsátással működnek. Az Apple már 2030-ra vállalta ezt. Mindenesetre, ha sikerül, jelentősen csökken a légkörben lévő károsanyag-mennyiség, és egészségesebb lesz a Föld atmoszférája.  Csakhogy nemcsak erről szól Németh András cikke. Szó esik benne arról, is, hogy több cég jóval kedvezőbb környezetvédelmi adatokat tüntet fel magáról, mint ami a valóság. Az sem igazán reménytkeltő adat, hogy Magyarország lakosságának mindössze 8 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt- de ez még mindig nem a legalacsonyabb érték, Olaszország 5 %, ( Svédország 43 százalék). A cikk kit

 2022-ben,88 éves korában,elment közülünk Moldova György,a 20-21.századi magyar irodalom legsikeresebb bestsellerírója. Halálának alkalmából egy életmű-értékelő cikk jelent meg a HVG 2022/23.számában,Riba István tollából,Könnyű kézzel címmel. Szerző,véleményem szerint,igen reálisan értékeli cikkében Moldova György életművét. Kiemeli szociográfiáinak pontosságát,ugyanakkor-Balassa Péter esztétára hivatkozva-azt is elismeri,hogy Moldova írói tehetsége a nagyobb szépirodalmi formáknál nem érvényesült,az inkább a rövidprózai,anekdotizáló írásokban,például a H.Kovács-történetekben mutatkozik meg. Kifejezetten kárhoztatja a Szerző Az elbocsátott légió című könyvet. Riba István nem ért egyet Moldova Kádár-kultuszával,valamint a Bűn az élet című szociográfiájának egyes megfogalmazásaival sem.  Aki valamikor,későbbi évtizedekben,tanulmányozni akarja Moldova György életművét,annak ez a cikk megkerülhetetlen lesz. Nagyszerű írás egy ellentmondásos személyiségű,recepcióját tekintve is igencsak öss

 Van olyan,hogy a sajtó,a média újra felfedezi a spanyolviaszt. Tipikus esete ennek a HVG című gazdasági-közéleti hetilap 2022.május 5-i számában megjelent Vessenek magukra című cikk. Ausztrál,német és új-zélandi kutatók 3700 embert kérdeztek arról,mit csinált a pandémia alatt. Sokan kertészkedtek. Ebből a kutatók (a cikk nem írja,milyen szakmában kutattak,talán pszichológusokról lehet szó) levonták azt a nem éppen világrengetően új,ám annál igazabb következtetést,hogy a kertészkedés segít a fizikai és pszichés egészség megőrzésében. Az ezzel az én bajom,hogy nagyanyám,aki már nincs köztünk,ezt az eredményt mindenféle kérdőíves kutatás nélkül megmondta volna. Amúgy is olyan vidéken lakom,ahol sokan kertészkednek,szeretik csinálni és jót tesz az egészségüknek.Miért kell olyan kutatásokat finanszírozni,melynek eredményeit minden józan,értelmes ember ismeri?Miért nem azt kutatjuk,amit nem ismerünk?

 A Kádár-korszakban (1957-1990) Magyarországon ismertebb író Gyurkó Lászlónál nem volt.Gyurkó kapta ugyanis azt a megtisztelő feladatot,hogy megírja Kádár János életrájzát. Az Arcképvázlat történelmi háttérrel a Kádár-korszak egyik -mesterségesen,az MSZMP által is menedzselt sikerkönyve lett,a média agyonreklámozta,s persze minden könyvtár rendelt belőle többet is. Próbált volna nem rendelni... A HVG 2022/19.számának 42-44.oldalán olvashatjuk Murányi Gábor:Magasztalás sajtófokon című cikkét. Ez a cikk a könyvről,a nagy életrajzról szól,meg arról,miért pont Gyurkót választották ki erre a feladatra.Arcképvázlatot ad az "Arcképvázlathoz.Történelmi hátteret ad a "történelmi háttérről". Gyurkó rendszerváltás utáni pályafutásáról csak annyit ír a kitűnő Szerző,hogy elfelejtették az írót. Aki tud valamit Gyurkó rendszerváltás utáni életéről,recepciójáról,bármiről,az írja meg nekünk. Természetesen csak szépen,kulturáltan. Ahogy kell. 

 Hollandiában 2021.márciusában tartottak parlamenti választásokat,a képviselők és pártok a 150 tagú Tweede Kamer helyeiért versengtek. A választásról a HVG című hetilap 2021/12. száma számolt be(Németh András:Tartóshullám,27-28.o.). A cikkben részletesen olvashatunk Mark Rutte VVD nevű,jobbközép irányultságú szervezetének győzelméről,a második helyezett D66 elnökének internetet bejárt asztaltáncolós győzelmi ünnepléséről. Részletesen elemzi a Szerző a lehetséges kormánykoalíciókat,valamint bizakodva számol be arról,hogy Rutte győzelmével valószínűleg mélyül az európai integráció.  A cikk végén egy rövid mondat megragadta a figyelmemet. A választáson 37 párt indult,végül 17 került be a 150 fős parlamentbe. Sok a rétegpárt (pl.idősek,állatvédők). Hollandia igazi demokrácia,ahol mindenki megtalálhatja a neki szimpatikus pártot,politikai csoportot.  A cikk kitűnő,korrekt,tárgyilagos,méltó a HVG kitűnő színvonalához.

 A HVG (Heti Világgazdaság) az egyik legrégebben működő magyarországi hetilap,az egyik legismertebb magyarországi sajtótermék. A 2022.április 7-i szám tartalmából: Miért veszített az ellenzék a 2022.áprilisi magyarországi választásokon? Karácsony Gergely szerint az elitek szavát nem értette a tömeg,s túl kevés volt a választóknak a "nem-Orbán" jelszó. Hadházy Ákos szerint önmagában kevés volt az összefogás,az ellenzéki oldalon a módszerek,az emberek nem változtak.  Egyre nagyobb fontosságú lesz a világon az akkumlátor-gyártás. Magyarországon sorra nyitnak gyáregységeket az ezzel foglalkozó világcégek,Csehországban pedig feltárták Európa legnagyobb lítiummezőit(jelenleg a világ lítiumkészletének nagy része Chilében található).  Az orosz-ukrán háborúban az orosz katonai erők civilek ellen követnek el háborús bűnöket. Az oroszok ezt tagadják,viszont a szakértői jelentések és a túlélők beszámolói egyértelműen igazolják az oroszok elleni vádakat. Srí Lankán hatalmas tüntetések van

 Már ez is történelem...2018-ban megváltozott Magyarországon a mobiltelefon-szerződésekhez kapcsolódó hűségidő- számolt be minderről a HVG hetilap 2019/2. száma. A 52 oldalon található hír szerint a fogyasztók elégedettek az új konstrukcióval, jobbnak tartják ezt a lehetőséget, mint a korábbit. A rendszer azóta is így működik, csak akkor lehet kétéves hűségidőt előiírni,ha készülékvásárlás is kapcsolódik az új szerződéshez.  Annyit recenzens hozzátenne, hogy bár a világ fejlettebb részein- ahogy korábban mondtuk, Nyugaton-  is van hűségidő, ott kínálnak enélkül is lehetőségeket a mobilszolgáltatók, persze, drágábban.  Itt a hvg weboldala: hvg.hu

 A HVG című hetilap 2022/14.számában olvashatunk nagyon tanulságos interjút Mérő lászló pszichológussal,matematikussal( Itt élünk.Szerző:Dobszay János.HVG, 2022.április 7,20-21.oldal). A magyar szellemi élet egyik meghatározó alakja arról beszél, szerinte miért szenvedett 2022 -ben Magyarországon az ellenzék súlyos vereséget a választásokon. Nagyjából az alábbi okokat különíti el: - Az ellenzéki politikusok ihátráltak a nem közülük való Márky-Zay mögül - A kampányban " egyik oldal sem vállalt be jelentősebb kockázatokat, s ez a kormánypártnak kedvezett". - Az ellenzék nem tudott Orbán Viktorhoz hasonló karizmatikus figurát kiállítani - A fővárosban sokkal nagyobb arányban kellett volna nyernie az ellenzéknek - Idézet:" Az emberek mindent elnéznek...amíg nem érzik a bőrükön azt,hogy nekik is jobb lenne, ha vége lenne az Orbán-rendszernek". Remek meglátás.  Ennél pontosabb elemzést erről a témáról azóta sem olvastam a hazai sajtóban, médiában. Szerintem elérhető még a

 A HVG című hetilap 2022.március 24-i számának 42-43.oldalán érdekes elemző cikk olvasható a magyar szállodák -és általában a turizmus-2021.évi eredményeiről. A Szerző megjelölése nélkül közölt cikk szerint vonatkozó évben a szálláshelyek bevétele 24 százalékkal nőtt. Ennek legfőbb okát a cikkíró abban látja,hogy a fiatal házasok elkezdtek egészségmegőrzésben gondolkodni. A wellness-és a gyógyszálló fogalma Magyarországon egybeolvad. A cikk kitűnő,ajánlom mindenkinek,akit érdekel a téma.

 Az időskori demencia nagyon nehezen kezelhető betegség. De vajon hogyan alakul ki?Amint a HVG 2022.március 24-i száma (37.oldal) beszámol róla,amerikai kutatók két olyan,az Amazonas mentén élő törzset vizsgáltak,amely elutasítja a városias civilizációt. A tsimanék és a mosetének mezőgazdaságból élnek,gyermekkortól egészen az öregekig mindenki aktív fizikailag. Időskori demenciának pedig nyoma sincs.  A Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársai szerint tehát a demencia civilizációs betegség. Hogyan előzhetjük meg kialakulását?Mozogni kell,kevés cukros ételt és sok zöldséget,halat enni. Fizikum és agy ugyanis összefügg. A test jó állapota az elme jó állapotát is biztosítja,egy bizonyos szinten,persze. De akkor miért van az,hogy a két törzs átlagéletkora ötven év?

 A HVG 2021.április 8-i számában olvashatjuk Emőd Péter: Kicsit fáj című cikkét (40-41. oldal). Ebben Szerző azt elemzi, hogyan hatott a magyar és nemzetközi műtárgypiacra a koronavírus- pandémia. Kiderül a cikkből, hogy bár volt némi visszaesés, alapjában véve nem dőlt össze ez a gazdasági ágazat, összességében 22 százalékos volt 2020-ban a visszaesés, más ágazatok ennél sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el. Ráadásul a veszteségek nem egyenlően oszlottak el: az auciók forgalma 30 százalékkal esett, a galériáké 20 százalékkal, de a magáneladások 36 százalékkal nőttek. A kisebb, helyi értékű galériák pedig, azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek az online értékesítésre, több, mint 30 százalékkal növelték forgalmukat. Azért is érdekes ez a cikk, mert a konkrét problémán túl általában véve is bepillantást enged ebbe a sokak által titokzatosnak tartott világba. Megtudhatjuk pl. hogy az egész piac 80 százalékát három ország birtokolja:USA, Nagy-Britannia, Kína. Nagypályások játéka

 Napjainkra felgyorsult a történelem menete,szinte áttekinthetetlen sebességgel követik egymást a nagypolitika eseményei. Ami néhány évvel ezelőtt történt,az már a történelem része,még akkor is,ha jelenünket is nagyban meghatározza. A HVG 2019.május 30-i számában olvadhatjuk A labirintus rabjai című cikket. Ebben Theresa May akkori brit miniszterelnök lemondása kapcsán a Szerző részletesen elemzi Nagy-Britannia és az európai integráció viszonyának nem éppen egyszerű történetét. Megtudhatjuk,hogyan viszonyult az EU-hoz illetve annak elődeihez Edward Heath,Margaret Thatcher,John Major és David Cameron. Külön időrendi táblázat foglalja össze a 2016,azaz a Brexit-népszavazás hátterét(érdekesség,hogy az intenzív unióellenes kampány ellenére a brit lakosságnak csak 51,9 százaléka voksolt a kilépés mellett). Megtudhatjuk,hogyan igyekezett Theresa May elfogadható kilépési terveket készíteni,de ezeket az alsóház mindig megvétózta,2019.január 15-én pl.432:202 arányban,ami a legnagyobb elutasítot

 Nagyon örülök annak, ha egy magyar médiatermék a környezettel, élővilággal foglalkozik- véleményem szerint ez sokkal fontosabb téma az emberiség jövője szempontjából, mint a napi aktuálpolitikai események. A HVG 2021.február 11-i számának 20. oldalán egész jó kis összefoglalót találhatunk a magyarországi madárállomány számának elmúlt évtizedes alakulásáról. 1991-ben még 38 fokozottan védett madárfaj élt Magyarország területén, 2019-ben 95. Persze, felvetősik a kérdés, hogy a madárvédők dolgoznak szigorúbb paraméterekkel, vagy valóban ennyivel csökkent a hazai madárpopuláció. A választ erre is megkapjuk a cikkben ( sajnos, a Szerző nevét nem tüntették fel). 28 faj fogyatkozása erős ( olyan közismert állatok ezek, mint a fácán, a siketfajd, a kakukk, a házi veréb. Szerény véleményem szerint utóbbinak nem is ártott egy kissé fogyatkoznia, mivel- szerintem- túl sok volt belőle). 18 faj állománya stabil ( pl. ökörszem, fülemüle, sárgarigó). A cikk szerint mindössze két faj állománya növeks

 A HVG 2021.augusztus 5-i számának 65.oldalán olvashatjuk Para-Kovács Imre:Olimpia kolera idején című cikkét. A Szerző szerint Orbán Viktor magyar kormányfő túlságosan szorosan szól bele a hazai sportélet alakulásába,ez most legutóbb a Hosszú Katinka-ügy kapcsán került felszínre. Egyetlen rövid megjegyzésem lenne az amúgy kiváló cikkhez:minden ország minden politikusa szereti a sportot használni reprezentációs célra. Minden politikus szeret együtt fotózkodni futballistákkal,úszókkal,baseball-játékosokkal,NBA-kosarasokkal,meg más efféle népszerű és különös emberekkel. És sok politikus nyilatkozik úgy,mintha a sikerekben ő is benne volna. Igazából a politikus ilyen esetekben a szurkolók szívéből szól. Néha még az enyémből is.

 Először gyermekkoromban hallottam, hogy a gyermek immunrendszere úgy erősödik, ha kiteszik a szegény srácot a kockázatnak. Nagyapám, aki már nincs köztünk, szentül hitte, hogyha egy gyermek ( konkrétan én) sokat fürdik hideg vízben, akkor erős lesz, mint egy igazi katona, és felnőttkorában kevesebbet fog megfázni.  Babona, gondoltam, de azért elviseltem.  Aztán valaimkor, még a régi m1 műsorán mondta egy neves biológus, hogy a " gyereknek meg kell enie egy kiló koszt!". Eléggé népies egészségügyi tanácsnak tűnt, de mivel szakember mondta, elhittem.  Lehetséges azonban, hogy hiba volt. A HVG 2021.augusztus 5-i számának 35 oldalán olvashatunk egy "kis rövidet" ( így hívtuk annak idején a 15-30 soros kis cikkeket, érdekességeket stb.), Tiszta ügy címmel, szerzőt nem tüntettek fel. Szóval, azt olvashatjuk ebben a cikkben, hogy a gyereknek nem tesz jót az, ha kitesszük a fertőzésnek. Merthogy allergiás lehet, fertőzéseket kaphat,megfázhat,stb. Tehát a cikkben említett l

 Az emberek azt gondolják, hogy vezető ( itt most a vállalati szférára gondolunk) csak bizonyos kiválasztottsakból lehet. Ez nem így van, a vezetői adottságok ugyanúgy tanulhatók, mint bármi más. A HVG 2021/24. számának 52-53. oldalán olvashatunk erről igen érdekes cikket. A 2-3. bekezdés adja meg az írás lényegét. - a vezetői készségeket igazából mindenki használja a hétköznapi, családi életében, csak éppen tudatosítani, irányítani kell ezeket - a vezetőképzésen tanultak az élet más területein is használhatók, senki nem veszít tehát azzal, ha " beiratkozik" a vállalat vezetőképzésére. Azonkívül jó lenne, ha mi itt,Magyarországon, tudatosabban hoznánk döntéseket. Mindennapi tevékenységeink során olyan szétszórtak, következetlenek, szervezetlenek tudunk lenni. Ahhoz, hogy ezen tulajdonásgainkat levetkőzzük,jó alap lehet, ha elvégzünk egy vezetőképzőt.  A HVG-ben közölt cikk kitűnő, sajnos, a Szerző neve nincs feltüntetve. Jó lenne, ha a magyar sajtó és média többet foglalkozna