Történelem,trianoni béke-egy olasz szenátor mellettünk

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt. 
Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak. 

A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait...Ha három és fél milliónyi jó magyar embert fölosztanak és odacsatolnak Romániához,Csehországhoz és Szerbiához, ez örökös egyenetlenség csirája lesz e nemzetek között...Európa békés jövője érdekében el kell állani a feldarabolástól". 

Sajnos, a béketárgyalás résztvevői nem figyeltek oda eléggé a 79 éves szenátor szavaira. Jobban tették volna, ha hallgatnak rá. A trianoni békediktátum (1920.június 4.) helyett igazságosabb békére lett volna szükség.Másként alakult volna a történelem.
Rizzetti szenátorról egyébként annyit érdemes tudni, hogy Kossuth Lajos személyes ismerőse volt ( korban és térben kijön, hiszen Kossuth 1894-ben halt meg, miután évtizedeket töltött száműzetésben, az olaszországi Turinban). Következő bejegyzésünkben erről az ismeretségről fogok írni.