Mennyire szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni?

 A kérdés helyesen úgy hangozna:még mindig annyira szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni? A válasz:nagyon, és egyre jobban. Ha elolvassuk az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/37.számában Herzog Tamás cikkét ( A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása a világon) elképesztő számokat látunk.
Csak 2019-ben az új külföldi tőkebefektetések értéke 1,5 billió dollár. 
Az összes, külföldön befektetett tőkeállomány 36,5 billió dollár ( 1 billió=1000 milliárd), ez 2000-ben még 7,4 billió dollár volt. 
A 10 legnagyobb külföldön befektető vállalat anyaországai:
Egyesült Királyság 3
Japán 2
Németország 2
USA 1
Franciaország 1
Belgium 1
Eléggé zártkörű klubnak tűnik...
Ajánlom a kitűnő cikket minden közgazdász, egyetemi hallgató és vállalati menedzser részére szíves elolvasásra. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindent radíroz mindenről

 Nézegeti az ember a régi tudományos folyóiratokat,és olykor szeme-szája tátva marad...Az Élet és Tudomány 1975/8. számának 45.oldalán egy kis tízsoros,fényképes hír tudatja a magyar valósággal,hogy az NSZK-ban (fiatalok kedvéért:ez volt Nyugat-Németország,azaz Németország kapitalista fele) forgalomba hozták a mindent radírozó radírt. Radíroz fémről,fáról,műanyagról,bőrről,továbbá kisebb felületeken tud glettelni és mattírozni is.Mattírozásnak azt nevezték,amikor fényesre varázsoljuk a parkettát. Letisztít makacs  foltokat,rozsdát, mindenféle oxidációt,festékfoltot.Mindeközben kíméletes az anyaggal.  A mi magyarországi életünkből ez a csoda,sajnos,kimaradt. Viszont:nálunk volt már zselés radír,már az 1980-as években. Az menő volt,bizony,menő a suliban. Nem volt sem tartós,sem erős, viszont jól nézett ki. 
További információk

A trianoni béke, más nézőpontból

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter
További információk

Futball:Kikínlódtuk.Magyarország-Koszovó 2-0

 Olyan volt ez futballmeccs, hogy ha nem magyar érdekeltségű lett volna, alaposan megfontolnám, írjak-e róla bejegyzést. Magyarország- Koszovó 2-0, Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt góljaival.  Az első félidőről szó se essék. Nem EB-re készülő csapathoz méltó játékot mutattunk.  A második félidőben irányítottuk a játékot, kreatívak voltunk, és ügyesen kidolgoztunk pár helyzetet, ebből lett a két gól.  Ezen a meccsen a játékunk nem működött, viszont a védekezésünk volt olyan jó, hogy  megakadályozza, hogy a koszovóiak játéka működjön.  Ez a teljesítmény az EB-n kevés lesz.  De, hogy lássuk az érem másik oldalát is:2022.november 17 óta a magyar válogatott nem szenvedett vereséget!!  Pedig az ellenfelek nem akármilyenek voltak:Bulgária,Csehország,Észtország,Görögország, Koszovó,Litvánia, Luxemburg,Montenegró,Szerbia,Törökország. Szerintem a világ bármely válogatottja elfogadná, hogy ilyen ellenfelek ellen veretlen maradjon. Marco Rossi csapata összességében kiválóan teljesít.Hajrá, hajrá! 
További információk