A műtrágyázás és problémái 2020 után

 A modern mezőgazdaság, a nagyüzemi növénytermesztés elképzelhetetlen korszerű műtrágyázás nélkül. Csakhogy 2020 után a műtrágya-ágazat nemzetköz válságba került. Hogy hogyan és miért, megtudhatjuk az Agrárágazat című szakfolyóirat 2022.májusi számából. (Gönczi Krisztina:Műtrágyakrízis-kinek hol szorít a cipő?, 30-34.o.). 

Megtudjuk, hogy a műtrágyakrízisnek alapvetően három oka van:
- energiaválság
- háború
- büntetőintézkedések
Megismerkedünk a világ legnagyobb műtrágyagyáraival, részletes képet kapunk az európai piacról.Megtudjuk, mley államok a világ legnagyobb műtrágya-exportőrei illetve importőrei. 
 Európában a műtrágya 30 %-át importból fedezték a háború előtt. A foszfátalapú termékeket Marokkóból, a nitrátalapú termékek nagy részét Oroszországból szerezte be a kontinens. az orosz-ukrán háború kirobbanása után pár hónappal mélypontra került az európai műtrágyagyártás: nem érekezett alapanyag, Magyarország legnagyobb gyára le is állt. Nagy reményeket fűztek a németországi káliumhoz, de ennek kitermelése még csak a próbafúrásoknál tartott 2022-ben.
A műtrágyaválság eredménye pedig egyszerűen az, hogy kevesebb gabona terem. Ez igaz az étkezési gabonára éppúgy, mint a takarmánygabonára.

A cikk kitűnő, közérthető, ugyanakkor tudományos szempontból is korrekt,minden megállapítás adatokkal alátámasztott. A tanulmányban vázolt helyzet nem éppen rózsás, bár a megjelenés óta történtek kisebb előrelépések.