Klímaváltozás-kutatás a 19.században:Kossuth Lajos jégkorszakot jósolt

 Nem ma kezdődött a klímaváltozás kutatása. Már a 19.század természettudósai is feltették maguknak a kérdést:hogyan alakul majd a Föld éghajlata?Felmelegedés vagy lehűlés várható?

A BBC History történelmi folyóirat 2017.júliusi számának 36-38.oldalán olvashatjuk Hágen András kitűnő cikkét,címe:Kossuth Lajos,a meteorológus. A cikket végigolvasva kiderül,hogy Kossuth,emigrációs magányát enyhítendő,a természettudományok tanulmányozásával múlatta idejét. Hetven éves korában felmászott Európa legmagasabb hegycsúcsára,a Mont Blancra,hogy egy ritka növényfaj példányával gazdagítsa gyűjteményét. Komoly szakfolyóiratokat járatott és olvasott. Kritikai tanulmányt írt Nyáry Jenő Aggtelekről szóló könyvéről. Korát megelőzően bizonyította a Milankovic-Bacsák-elméletet(hogy ez pontosan micsoda,kiderül a BBC History cikkéből.

De hogyan foglalt állást Kossuth a klímaváltozással kapcsolatban?Nos,szerinte a Föld egy nagy lehűlés közepén van,s hamarosan elérkezik egy újabb "jégár-korszak",azaz jégkorszak. Kossuthnak ebben nem lett igaza. Talán az zavarta meg,hogy a 19.század második fele egy ún. kis jégkorszak időszaka volt,az átlaghőmérséklet jelentősen csökkent. Mivel hosszútávú hőmérséklet-görbék nem álltak rendelkezésre,Kossuth-és még kora sok más meteorológusa-azt hitte,visszafordíthatatlan és megállíthatatlan hőmérséklet-csökkenés közepette élnek.

Ebben,mondhatjuk,talán szerencsére,Kossuthnak nem lett igaza. Elismetésre méltó viszont a polihisztorságnak az a mértéke,amivel Kossuth rendelkezett. Nem egyszerű műkedvelő volt,hanem rendszerességre törekvő amatőr tudós.

Hágen András cikkét pedig szíves örömest ajánljuk mindenki figyelmébe!