Miért nem fagynak meg a fák?

A mai mainstream média leszoktatja az embert a kíváncsiságról, az érdeklődésről.
 A kíváncsi embert-és a jó természettudósok általában kíváncsi emberek- az jellemzi, hogy olyan kérdéseket is fel mer tenni, mely kérdéseket a környezetük általában furcsának, hülyének, vagy éppen gyerekesnek talál. Dr. Vigh László és Dr. Farkas Tibor Az Élet és Tudomány 1979/5.számában publikálta Miért tűrik a fagyot a növények? című cikkét ( a 131-133. oldalon olvasható. Tudományos folyóiratok oldalait sok esetben éves távlatban számozzák).
A cikkből nagyon sok, az átlagember számára ismeretlen tényt tudunk meg a növényekről, különösen a növények sejtszintű viselkedéséről. Bevezetést nyerünk egy kevésbé ismert " alkatrész", a sejtmembrán működésébe. 
Hogy miért nem fagynak meg a növények? Egyszerű és ésszerű okokból. Amikor egy növény észleli, hogy hűl a levegő, sejtjeiből a vizet kipumpálja a sejtközti anyagba, a víz ott fagy meg, így nem károsítja a sejteket. Elképesztő és elegáns, és biztos vagyok benne, hogy a kutatók nem tévedtek. Azonban felmerül a kérdés: honnan " tudja" a sejt, mikor van elég hideg ahhoz, hogy megkezdje a pumpálást? És ki mondta meg a sejtnek, hogy van sejtközti anyag, ha egyszer egyetlen sejtnek nem lehet tudata? 

Tehát, amit természettudományosan képzetlen  józan eszem kérdez:ezt az egész folyamatot, legalábbis szöveti szinten, irányítani kell. Elvégre nem pumpálhatja minden sejt ugyanabba az irányba a vizet, mert akkor ezek a bizonyos csatornák nem bírnák el a terhelést. Kell valami, ami koordinálja ezt az egész  folyamatot. Növényi intelligencia? -ez már túlzottan messzire vezet, messze nem ennek a cikknek a témája. De valahol, mégis, sejtem, hogy valami ilyesmiről lehet szó. 

Az Élet és Tudomány a magyar ismeretterjesztő média egyik legnagyobb, legrégibb és legmegbízhatóbb orgánuma. Itt a oldal linkje:eletestudomany.hu.