Írott és elektronikus média régen és ma

 Az emberi környezetszennyezés mára odáig jutott,hogy az állatok mája,emésztőrendszere teli van az emberi tevékenység által kibocsátott anyagokkal.Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020/29.számában olvashatunk izgalmas cikket az ausztrál tigriskígyóról,a Föld egyik legveszélyesebb hüllőjéről (Farkas Alexandra:Mérgezett mérgesek,ÉT,2020/29.917.oldal). Kutatók megvizsgálták a nyugat-ausztráliai Perth városa körüli tavak üledékét,valamint a kígyók máját is. 52 féle szennyezőanyagot találtak benne!Köztük higanyt,molibdént,ólmot,arzént és más,egyáltalán nem odavaló dolgokat. De hogyan kerül az ólom,a higany,az arzén a tigriskígyó májába?Táplálékkal. A békák bőre felszívja a fémeket,nyomelemeket,aromás szénhidrogéneket,aztán a kígyó elfogyasztja a békát,és máris belekerültek a szennyezőanyagok. Remélem,sikerül megóvni ezt a veszélyes,bár külsőre igencsak szép állatot a pusztulástól. A cikk pedig:kitűnő. 

 Már ez is történelem,pedig úgy gondolok rá,mintha most lett volna...2020-ban,a futball történetében példátlan módon,nem adták ki az Aranylabdát,mondván,a koronavírus irreálissá tette a szezont. A FourFourTwo futballmagazin erre 101 ország írott sajtóban illetve elektronikus médiában dolgozó sportújságíróját szavaztatta meg,ki volt 2020-ban az Év Játékosa.A teljes sorrend megtalálható a FourFourTwo magazin 2021.februári számának 42-45.oldalán. Születtek érdekes végeredmények,pl. a ruandai Peter Kamasa szerint Sadio Mané lett az év legjobbja. A további sorrend:2.Neymar 3.Mohamed Szalah 4.Kylian Mbappé 5.Thiago Alcantara. Érdekes:Sem Messi,sem Ronaldo,sem a végső győztes akit úgy hívnak,hogy..........,a ruandai kollégánál nincs az öt között. Persze,ezek a szavazások mindig tartalmaznak szubjektív elemeket,a futball mindig is olyan volt,hogy mindenki másképp látja,ez a csodálatos benne.Ez a sorrend azért akkor is,hm,figyelemreméltó...

 Akár bevalljuk,akár nem,az irodomban is vannak divatok. Bizonyos témák,stílusok,stílusjegyek búvópatakként törnek előre,aztán tűnnek el a föld alatt,hogy aztán valahol,más időben,más formában újra előbukkanjanak. Mindez annak kapcsán jutott eszembe,hogy elolvastam Pintér Lajos:Nyáreste oldom-kötözöm című versét (Új Írás,1975.április, 49-50.oldal). A mű nyelvezete,ritmikája,népi kultúránkhoz való erős kötődése számomra Nagy Lászlót,a költő-legendát idézi,ugyanakkor számtalan egyéni jellegzetességgel gazdagítja. Pintér Lajos versszerkesztő eljárását népi szürrealizmusnak is nevezhetjük. Azt gondolom,hogy nem véletlen az időbeli egybeesés a latin-amerikai mágikus realizmussal. A költő minden strófában a nyár egy-egy aspektusát,jellemzőjét mutatja be. A ritmika népdalszerű,de sorvégi rímek nincsenek,csak az utolsó versszaban. Találunk viszont igencsak izgalnas belső rímeket.A cím bibliai képe után az első versszak a korszak egyik baloldali toposzának,a Sej,ami lobogónkat ...cìmű,eredetile

 Bevallom:szerteágazó érdeklődési körömbe sokáig nem fért bele a divattörténet. Azt gondoltam,ez amolyan "nagy népek ügye". Aztán... Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő folyóirat 1979/5.számában,a 154.oldalon érdekes nemzetközi divattörténeti adatra bukkantam. Olvasói kérdésre válaszolva,dr.Bélley Pál könyvének felhasználásával a Szerkesztő kifejti:"...az ámuló Európát a gombbal a magyarok ajándékozták meg.". Az állítás indoklásaként honfoglalás kori temetők leleteire hivatkozik a cikk Szerzője. Tényleg a magyarok találták fel és ismertették meg Európával a gombot?S ha igen,úgy mi,egyszerű divathalandók,miért nem tudunk erről? Miért nem tanítják ezt az iskolában,miért nem szól erről sohasem a média? Nem népszerűsítjük elég hatékonyan anyagi és szellemi értékeinket,egyediségünket. A gomb-feltalálás tényét illene megismertetnünk Európával. Mikor felveszik az öltönyüket,jusson eszükbe Magyarország!

 A Haszon című gazdasági magazin 2007/5.számában olvashatjuk a Drágább az olcsóbb?Magánkórházak árai című írást (28-32.oldal,szerző:Fülöp Norbert). Ajánljuk ezt az elemzést legelsősorban is közgazdászoknak. Fülöp Norbert ugyanis vázlatosan az egész magyarországi egészségügy helyzetét áttekinti,elsősorban a beteg szempontjából. Megtudjuk,mennyi vizitdíjat kellett fizetni alapesetben,és mennyit akkor,ha valaki nem a területileg illetékes kórházat vagy szakrendelőt választja. Választ kapunk arra a kérdésre,vajon megszüntette-e a vizitdíj a paraszolvenciát(az akkori kormánypártok folyton azt hangsúlyozták,hogy igen...).Egy csípőprotézis-beültetés kapcsán összehasonlítja az állami és a magánegészségügyben uralkodó viszonyokat. Konkrét összegekkel is megismerkedünk megtudjuk,mennyibe kerül a Telki Kórházban egy szülés,illetve mennyit kell ugyanezért fizetni egy állami kórházban. Szó esik arról egy-egy betegség esetén hány napot kell eltölteni az állami és hányat a magánintézményekben. Elgond

A mai mainstream média leszoktatja az embert a kíváncsiságról, az érdeklődésről.  A kíváncsi embert-és a jó természettudósok általában kíváncsi emberek- az jellemzi, hogy olyan kérdéseket is fel mer tenni, mely kérdéseket a környezetük általában furcsának, hülyének, vagy éppen gyerekesnek talál. Dr. Vigh László és Dr. Farkas Tibor Az Élet és Tudomány 1979/5.számában publikálta Miért tűrik a fagyot a növények? című cikkét ( a 131-133. oldalon olvasható. Tudományos folyóiratok oldalait sok esetben éves távlatban számozzák). A cikkből nagyon sok, az átlagember számára ismeretlen tényt tudunk meg a növényekről, különösen a növények sejtszintű viselkedéséről. Bevezetést nyerünk egy kevésbé ismert " alkatrész", a sejtmembrán működésébe.  Hogy miért nem fagynak meg a növények? Egyszerű és ésszerű okokból. Amikor egy növény észleli, hogy hűl a levegő, sejtjeiből a vizet kipumpálja a sejtközti anyagba, a víz ott fagy meg, így nem károsítja a sejteket. Elképesztő és elegáns, és biztos

 2020-ban jelent meg Szabó Stein Imre nagy sikert aratott kisregénye a Soha-Napló a pokol tornácáról. Ebből az alkalomból a Népszava kulturális melléklete,a Nyitott mondat,interjút készített a népszerű tévés személyiséggel-újságíróval. (Krausz Viktória:Az élet rohan a halál felé.Szabó Stein Imre az apai és fiúi gesztusokról.Nyitott Mondat,a Népszava kulturális melléklete,2020.október 30,1.oldal).  Nagyon rokonszenves számomra Szabó Stein Imre történelemszemlélete. Elmondja,hogy igen,a Horthy-hadsereg tisztikarában is voltak zsidók,voltak,akik gyűlölték a németeket. Fontosnak tartja,hogy ne csak bűnösökről és áldozatokról beszéljünk,"ennél bonyolultabb és polarizáltabb a valóság.Voltak és vannak hidak." Annyira megörültem,ezeket a mondatokat olvasva. Lám,így is lehet!Differenciáltan,árnyaltan,azaz a történelmi valóságnak megfelelően. Nagyon példamutatónak tartom ezt a gondolkodást,jó volna,ha a hivatásos történészek,az egyetemi katedrák birtokosai is eljutnának a valós történe