Írott és elektronikus média régen és ma

 Bevallom, nem tartozom az akciófilmek kifejezett rajongói közé. középiskolás és egyetemista időszakomban sok ilyet láttam, és agyilag is felnőve rájöttem, hogy egyik akciófilm olyan, mint a másik.  Persze, vannak kivételek. A gép című film ezek közé tartozna, ha.... Jean-Francois Richet rendező nem túl eredeti alapsztorit fűszerezett meg úgy, hogy a nézőnek az az érzése: most először lát efféle filmet. A főszereplő a Torrence kapitányt alakító Gerard Butler, de aki óriási, valóban emlékezetes alakítást nyújt, az nem más, mint a fogvatartott fegyenc, Gaspare szerepét alakító Mike Colter. Ha van Filmes mellékszereplő TOP 3 rangsor, akkor Colter ezen alakítása bőven benne van ebben a szűkített rangsorban. Szerintem igazán az ő alakítása miatt érdemes ezt a filmet megnézni- bocsánat a töbi alkotótól és szereplőtől ,de ez a véleményem.  A sztori, így elmesélve, nem túl különleges:egy gépen az FBI foglyaként utazik a veszedelmes Gaspare fegyencet. Csakhogy a gép kényszerleszállásra kényszer

 Szerintem Magyarországon nem sok embernek, Nyugat-Európában pedig már majdnem mindenkinek.  Az 1980-as évekig Magyarországon a " bekapcsológombos" televízók voltak divatban ( fiatalok kedvéért:ha ki vagy be akartad kapcsolni a tévét, a készülék bal alsó részén volt egy erre a célra szolgáló gomb.A csatornaváltással túl sokat nem kellett foglalkozni, mivel 2 tévécsatorna volt Magyarországon.), a 90-es években kezdtek a frissen rendszertváltott Közép-Európában terjedni a távirányítós készülékek, de még ekkor sem volt egyértelmű, hogy ezen a vonalon fejlődik tovább a hazai televíziózás. De a jövő eldőlt, néhány éven belül győzött a távirányító.  Erre a változásra a szaksajtó is reagált. Nem a tévés:a műszaki szaksajtó. Az Elektron című folyóirat 1992/5. számának 25.oldalán olvashatunk egy cikket Az RC 5-ös kód.Az infravörös távirányítók seciális kódrendszere címmel, amely gyakorlatilag leírja és ábrákkal illusztrálja, hogyan is kell távirányítót készíteni televízióhoz, CD-leját

 Nézegeti az ember a régi tudományos folyóiratokat,és olykor szeme-szája tátva marad...Az Élet és Tudomány 1975/8. számának 45.oldalán egy kis tízsoros,fényképes hír tudatja a magyar valósággal,hogy az NSZK-ban (fiatalok kedvéért:ez volt Nyugat-Németország,azaz Németország kapitalista fele) forgalomba hozták a mindent radírozó radírt. Radíroz fémről,fáról,műanyagról,bőrről,továbbá kisebb felületeken tud glettelni és mattírozni is.Mattírozásnak azt nevezték,amikor fényesre varázsoljuk a parkettát. Letisztít makacs  foltokat,rozsdát, mindenféle oxidációt,festékfoltot.Mindeközben kíméletes az anyaggal.  A mi magyarországi életünkből ez a csoda,sajnos,kimaradt. Viszont:nálunk volt már zselés radír,már az 1980-as években. Az menő volt,bizony,menő a suliban. Nem volt sem tartós,sem erős, viszont jól nézett ki. 

 A modern mezőgazdaság, a nagyüzemi növénytermesztés elképzelhetetlen korszerű műtrágyázás nélkül. Csakhogy 2020 után a műtrágya-ágazat nemzetköz válságba került. Hogy hogyan és miért, megtudhatjuk az Agrárágazat című szakfolyóirat 2022.májusi számából. (Gönczi Krisztina:Műtrágyakrízis-kinek hol szorít a cipő?, 30-34.o.).  Megtudjuk, hogy a műtrágyakrízisnek alapvetően három oka van: - energiaválság - háború - büntetőintézkedések Megismerkedünk a világ legnagyobb műtrágyagyáraival, részletes képet kapunk az európai piacról.Megtudjuk, mley államok a világ legnagyobb műtrágya-exportőrei illetve importőrei.   Európában a műtrágya 30 %-át importból fedezték a háború előtt. A foszfátalapú termékeket Marokkóból, a nitrátalapú termékek nagy részét Oroszországból szerezte be a kontinens. az orosz-ukrán háború kirobbanása után pár hónappal mélypontra került az európai műtrágyagyártás: nem érekezett alapanyag, Magyarország legnagyobb gyára le is állt. Nagy reményeket fűztek a németországi káliu

 Szomorú hír járta be a nemzetközi médiát:83 éves korában,2023.május 24-én elhunyt Tina Turner. Tina Turner egyike volt a világ legnagyobb énekeseinek. Jellegzetes hangja,személyiségének kisugárzása,egyedülálló színpadi létezése mindenki számára ismerős volt. Tina Turnert a világon mindenki ismerte. Milliárdok számára jelentette Az Énekesnőt.  Magyarországon négyszer járt, mindegyik alkalommal telt házas, sikeres koncertet adott. Mostmár az égiek között énekel. Hiánya fájó, munkássága örök életű. Legyen Neki könnyű a föld...

 Olvasom az Irodalmi Szemle című folyóirat 1986/3. számában Barak László: a realizmus mítosza című versét,s közben azon gondolkodom, miért érezzük még mindig kissé misztikusnak, ha valami vagy valaki úgy jellemzi önmagát, hogy realista. Ez a valami vagy valaki lehet egy művészeti alkotás, de lehet egy hétköznapi ember is, aki kijelenti magáról, hogy ő bizony realista, s ettől- környezete szemében- egyből felmagasztosul. Alaposan megnézi őt az ellenkező nem, irigykedve gondolunk arra, mennyi pénze és hány ingatlanja lehet ennek a derék realista jóembernek. A " realista, reális" szavaknak mind a mai napig van valami titokzatos mellékíze:valami, ami követendő. Magánéletünkben a realistát úgy látjuk, hogy hogy ő a kicsit felettünk álló, a távolbéli ködvilág tudója, minden okok és következtetések ismerője, olykor kritikusa, de mindenekelőtt: gyakorlati felhasználója. A realistának vannak anyagi javai, van tiszta gondolkodása, s irigylik is ezekért, és ezt ő tudja, de nem érdekli.

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt.  Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak.  A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait...Ha háro