Írott és elektronikus média régen és ma

A Magyar Tudomány az Akadémiai Kiadó által havonta megjelentetett folyóirat.Rendkívül színvobalas,nemzetközileg is jegyzett tanulmányokat,előadás-szövegeket,interjúka,könyvredenziókat tartalmaz.Ebben a bejegyzésben az 1992/10.szám tartalmából szemlézünk.  Laky Teréz tanulmányából kiderül,hogy 1992.júliusában már 600 000-nél is több munkanélküli volt Magyarországon. Egy szellemi foglalkozású átlagosan 10 206 forint munkanélküli segélyt kapott havonta-A neves történész,Wellmann Imre akadémiai székfoglaló előadásából megtudjuk,hogy a 18.században a nemesség sok jogtalamságot követett el a parasztsággal szemben. Az uralkodók,pl. Mária Terézia védelmi intézkedései nem mindig hozták meg a kívánt eredményeket. Az Urbárium heti 2 nap robotmunkát állapított meg,ez kevesebb volt,mint az ország nagy részén elterjedt 3-4 nap-Benedek Pál interjút készített Kornai János közgazdasszal,aki professzor lett az amerikai Harvard Egyetemen. Nagyon sajátos a kiválasztási rendszer:az első kör jelöltjei m...

 Az Eszmélet című társadalomtudományi folyóirat 31. száma (vagy inkább,a formátumra való tekintettel,kötete) 1996.őszén jelent meg,a lap főszerkesztője akkoriban Tőkei Ferenc volt. A folyóirat tartalmából: Kína a nyugati kapitalista utat fogja kóvetni,vagy marad a sajátosan kommunista berendezkedésnél?Netán egy harmadik útra lép?Mindenesetre a kínai lakosság életszínvonala jelentősen javult,egyre több embernek van televíziója,hűtőgépe,mikrohullámú sütője,legalábbis a hivatalos kínai statisztikák szerint-A marxizmusnak nagyon határozott véleménye volt a környezetpusztításról. Maga Marx azt írta a Tőkében,hogy az emberi fejlődés két motorja a munka és  a természet. Hogy ebből következik-e a 19.századra jellemző szemlélet,miszerint az ember hajtsa uralma alá a termeszetet,azon már lehet vitatkozni.-Kornai János egyike volt a 20.század legnagyobb közgazdászainak. Nem sok hiányzott ahhoz,hogy Nobel-díjat kapjon. Kitűnően mutatott rá a kommunista rendszerek közgazdasági hiányosságai...