Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. Nagyon magas stínvonalú,a jelenlegi folyóirat-kultúra egyik etalonja. Most a 2016/11.szám tartalmából szemlézünk. Zalán Tibor hosszúverseiben az elmondhatóság,a hétköznapi valóság nyelvi kifejezhetősége zavart kelt. A világ egyértelműségét zavarja meg-Manapság a kultúrát,a művészeteket,a tudományt élményszerűen kell tálalni a nagyközönség számára. Megszületett a "fesztivalizáció"fogalma. A magyartanár pl. az olvasás ügynöke-Nényei Pál kamaszoknak szánt rendhagyó irodalomtörténete nem kapott egyértelműen jó kritikát. A recenzens főképp a kronologikus tárgyalásmódot kárhoztatja,Nényei ez ellen egy interjúban azzal védekezett,hogy középiskolai tankönyveink is időrendi sorrendben tárgyalják az irodalmat-Gyukics Gábor versében a feltámadást mutatja be a madarak szemszögéből-Nyirán Ferenc három Kentaur-verse sokat ígérő-Kukorelly Endre rendhagyó esszét írt Ottlik Géza:Iskola a határon című művéről,valamint a...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat. A 2017/10.szám tartalmából: Takács Zsuzsa verse egy gyermek halála kapcsán gondolkodtat el bennünket:vajon mennyi fájdalmat bír el egy ember?S hol kezdődik a reménykedés?-Markó Béla:Predeszrináció című verse-Krusovszky Dénes elbeszélése egy csárdában tartott únnepségen játszódik-Nagyon szép és értő recenzió Nádas Péter:Világló részletek című könyvéről-Beszélgetés Imre Lászlóval és Bitskey Istvánnal a reformációról,abból az alkalomból,hogy 500 éve fogalmazta meg Luther híres 95 pontját. Szó esik reneszánsz,reformáció és humanizmus szerepéről. Bitskey professzor szerint művelődéstörténeti szempontból a reneszánsz két részre osztható:humanizmusra és reformációra. Rotterdami Erasmust nem sikerült megnyerni a reformáció számára,pedig szerették volna-Bálint Péter tanulmányából kiderül,hogy a népmeséket is átitatják keresztény motívumok-Miklya Zsolt versében a Temető lesz a szakrális tér,ahol a lényeges emberi csel...